Különleges csillagzat alatt, a Per-sei–dák elnevezésű meteorraj éjszakáján – vagy népiesebben Szent Lőrinc tüzes könnyeinek hullásakor –, 1930. augusztus 12-én született Soros György, Schwartz György néven. A család második gyermeke Pál nevű bátyja után négy évvel látta meg a napvilágot. Édesapjuk, Schwartz Tivadar Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Nyírbaktáról származik. Az ifjú ügyvéd praxisát – a Nyelv és Tudomány portál szerint – 1922-ben jegyezték be. A jogász ekkor a Teréz körúton élt, majd a második fiú születése után a család a ma már az ötödik kerülethez tartozó Sas utcába költözött. Korabeli újságcikkek szerint itt tudták meg azt is, hogy Schwartz Tivadar testvére, Viktor 1931-ben a Brüsszel és Liège közti vasútvonalon rablógyilkosság áldozata lett. Gyilkosa, egy algériai férfi, kalapáccsal támadta meg a kereskedőt.
Később a Schwartz család az édesanya famíliájának volt lakóhelyére, a Petőfi Sándor utcába költözött. De a leghosszabb ideig a Parlamenttel szemben, a Kossuth téren éltek. Emellett volt még telkük a Luppa-szigeten, örököltek lakást a Piarista utcában, az Akácfa utcában pedig egy kétemeletes bérház és a mai Március 15. téren is egy hatemeletes iroda- és bérház szintén a családi vagyont gazdagította. Emellett Berlinben egy, Bécsben pedig két házuk is volt, így a család megélhetését az édesapa ügyvédi praxisa mellett az ingatlanok biztosították.
APA ÉS FIA
Schwartz Tivadar a visszaemlékezések alapján igazi példakép volt György nevű fia számára, aki nagy túlélőként tekintett rá, hiszen az első világháború idején orosz hadifogságba esett Szibériában, ahol fogolyfelkelést szervezett és kiszabadult. De a két világégés közötti időszakban is többször járt a Szovjetunióban és a tengerentúlon. 1939-ben kint is akart maradni Amerikában, azonban bécsi és berlini ingatlanjaikért nem kapta meg a tervezett árat, ezért csak a fiait küldte külföldre. Schwartz Tivadar egyébként ismert eszperantistaként egy baloldali kezdeményezés, az eszperantómozgalom élére állt, vagyis az internacionalista, a határok nélküli, közös nyelvhasználatot szorgalmazta. Ez nemcsak politikai jelentősége miatt érdekes, hanem azért is, mert a család által 1936-ban felvett előbb Sorosz, később Soros vezetéknév jelentése eszperantóul felemelkedni, feljutni.
ÚJ NÉV, ÚJ ÉLET?
A névváltoztatásnak a legjobban Soros György édesanyja örült, aki a család zsidóságát stigmaként élte meg. Ettől függetlenül a fiú a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban a zsidó osztályba járt. Tizennégy éves volt a német megszállás idején, amikor a família csak úgy tudhatta magát biztonságban, hogy hamis papírokat szerzett nekik a családfő. Soros emiatt is csodálta apját, s meglepő módon erre az időszakra nem fájó emlékként, hanem élete egyik legszebb időszakaként tekint vissza. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „Képzeljék bele magukat a helyzetembe: egy tizennégy éves fiú, aki átélhetett egy ilyen egyedülálló időszakot, ráadásul az apja irányításával, akit mindenek felett csodált.”
Azonban a hamis papírok sem bizonyultak elégnek, ezért Soros Tivadar lefizetett egy Baumbach nevű embert, hogy fogadja be családjába a fiát. A Mezőgazdasági Minisztériumban dolgozó férfinak azonban épp az volt a feladata, hogy a zsidók tulajdonát kisajátítsa és elvegye, ebben lett segítője – Andreas von Rétyi könyve szerint – a tizennégy éves Soros. Egy azóta világszerte ismertté vált 1998-as interjúban az üzletember így emlékezett vissza erre az időszakra: a riporter megkérdezte, hogy nehéz volt-e segédkezni a zsidók vagyonának elkobzásában, mire ő magabiztosan állította, hogy egyáltalán nem. Szerinte a zsidók vagyonát más is elkobozta volna, így lényegtelen, hogy jelen volt-e vagy sem.
KÜLFÖLDI ÉVEK
Az ifjú Soros tizenöt éves volt, amikor édesapja megkérdezte, hová szeretne menni. Úgy válaszolt, hogy a Szovjetunióba vagy Angliába. Miután apja lebeszélte az előbbiről, a család elintézte, hogy a britekhez mehessen tanulni. 1947-ben édesapja magával vitte a berni eszperantó-világkongresszusra, ahonnan a fiatal Soros Angliába utazott egy ifjúsági eszperantó-világtalálkozóra, de innen már nem jött haza Magyarországra. Családja egy darabig anyagilag is támogatta a fiút, azonban ahhoz, hogy tanulmányait és életét egyaránt tudja finanszírozni, úszómesterként, festőként, rakodómunkásként és vasúti segédmunkásként dolgozott. Amikor már az utolsó centjét is elköltötte, úgy érezte, hogy innen csak felfelé vihet az útja. Egy munkahelyi balesetben eltörte a lábát, ami után a vasúttársaság kártérítést fizetett neki, ez biztosította anyagi biztonságát.
GAZDASÁG ÉS FILOZÓFIA
Már az angliai iskola megkezdése előtt is nagy rajongója volt a filozófia tudományának, többek között Sir Karl Popper műveinek, aki A nyílt társadalom és ellenségei című értekezést is írta, amelyben – ahogy arról korábbi lapszámunkban is beszámoltunk – többek között kifejti: a nemzetállami lét csupán egy mítosz.
Miután befejezte tanulmányait a London School of Economicsban, kapcsolatok híján csak gyakornoki állást kaphatott egy értékesítő cégnél, utazóügynökként. A munka azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért levelet írt az ország összes bankigazgatójához, hogy vegyék fel dolgozni. Csak egy direktor hívta be magához, aki elmagyarázta neki, hogy a banki világ nem így működik, megfelelő kapcsolatok nélkül ez szinte esélytelen. 1953-ban mégis bejutott a Singer & Friedlanderbe, ahol a magyar származású igazgató felkarolta. De itt sem tudott olyan magas pozícióba kerülni, mint amit magának megfelelőnek gondolt, ezért fel akart mondani. Azonban egy ebédnél egyik gyakornoktársa állást ajánlott neki Amerikában élő apja brókercégénél, így 1956-ban megkezdte brókeri munkáját az Egyesült Államokban. Főként kis piacokon, Európában fektetett be, olyan területeken, amelyek keveseket érdekeltek. Ám a történelmi helyzet alakulásával egyre nagyobb brókercégek érdeklődtek az európai piacok iránt, a korábban gyakorlatot szerző Soroshoz pedig mind többen fordultak tanácsért. Ő akkor már egy nagyobb cégnél, a Wertheim & Co.-nál dolgozott. Úgy tervezte, öt év alatt megkeres félmillió dollárt, hogy filozófiai tanulmányaival foglalkozhasson. Ezt nem sikerült elérnie, azt viszont igen, hogy munka mellett írt egy filozófiai értekezést, amelyet elküldött Karl Poppernek, egykori tanárának. A kedvező fogadtatás után pedig meg is látogatta. Soros pénzügyi karrierje mellett ekkor kezdett igazán érdeklődni a filozófia és a nyílt társadalom eszméje iránt, életének e két ágát később össze is fonta. Cikksorozatunk következő részében ezt mutatjuk be.
