Zágráb kapott ugyan modern terepjárókat, hőkamerákat, éjjellátó készülékeket az uniótól, de a horvát határrendészet számára szinte lehetetlen küldetéssel ér fel a több mint ezer kilométeres, hegyekkel és folyókkal övezett külső határ védelme. A 2015-ös népvándorlási válság közepette déli szomszédunk „védelmi rendszere” két napon belül összeomlott, és most sem lenne másként, ha Ankara megnyitná az utat a migránsok előtt. Mint az várható volt, az Afrikából, Ázsiából elvándorló tömegek, illetve az embercsempészek új balkáni útvonalakat találnak, a legfőbb ma Törökországból és Görögországból Albánián, Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán keresztül vezet Horvátországig, Szlovéniáig. Mostanában egyre többen próbálkoznak Macedónia–Koszovó–Montenegró–Bosznia-Hercegovina irányban eljutni Horvátországig, s bejutni a schengeni térséghez tartozó Szlovéniába. Aki ott lebukik, menedékkérelmet nyújt be, de van, aki magától fordul a szlovén hatóságokhoz, majd továbbáll, mert a célja Nyugat-Európa. A ljubljanai illetékesek attól tartanak, hogy egyre több embert küldenek vissza hozzájuk a schengeni térségből, ezért szorosabb határzárat terveznek horvát viszonylatban. A 670 kilométeres (380 km szárazföldi és 290 km folyami) határon eddig 200 kilométernyi kerítést építettek, most pedig a gyors folyású Kolpa folyónál újabbat terveznek, de egy nagyobb menekülthullámot így sem tudnának feltartóztatni.
A migránsválság élő valósággá vált Albánia, valamint Montenegró számára is, és feszültséget kelt a két állam között. A montenegróiak szerint az albánokat a „meg nem értés jellemzi”, mivel azt mondják, nem bizonyítható, hogy a menekültek rajtuk keresztül jutottak a túloldalra. A podgoricai vezetés arra készül, hogy ha erősödik a bevándorlási hullám, határzárat állíttat fel. Ebben segítségükre lesz a magyar kormány, amely egy huszonöt kilométeres szakaszra ajánlott fel drótkerítést. Duško Marković miniszterelnök elmondta, hogy figyelemmel kísérik az EU-n belüli véleményeket, vitákat, de kizártnak tartja, hogy országa területén tömeges befogadóállomásokat létesítenének.
Élesebb hangot üt meg az unióval szemben Dragan Mektić, Bosznia-Hercegovina biztonságért felelős minisztere, aki szerint Brüsszelben nem tesznek semmit, hogy enyhítsék az országára nehezedő migrációs nyomást. Eközben Szarajevó képtelen megegyezni a föderális állam Una-Szana nevű, északnyugati kantonjának a vezetőivel arról, hogy ott ideiglenes befogadóállomást létesítsenek. Ezért a Bosznia-Hercegovinába érkezett migránsok romos épületekben, parkokban, az utcán tartózkodnak, és sokszor napi gyakorisággal próbálnak átjutni Horvátországba. A szerb származású szarajevói tárcavezető szerint országa az EU által létrehozott probléma foglya, és fokozatosan hot spottá válik. A Brüsszel által felvetett megoldások semmiképp sem minősíthetők jó szándékúnak Bosznia-Hercegovina számára, és a nehéz pénzügyi helyzet ellenére is kénytelenek egyedül megoldani a problémát. Ha nem lesz mit enniük a migránsoknak, akkor az Európai Uniót terheli majd a felelősség ‒ hangsúlyozta Mektić.
Egyébként megbízható központi nyilvántartás híján becslésekre támaszkodva jelenleg mintegy tízezer illegális bevándorló tartózkodik az országban. Egyik részük Szarajevóban, a másik, nagyobb kolónia pedig Bihać és Velika Kladuša környékén van. Ezek a városok segítség helyett naponta kétbusznyi migránst kapnak. Ott a Vöröskereszt munkatársai is felfüggesztették tevékenységüket a fertőzésveszély miatt, így csak más nemzetközi szervezetek munkatársai, valamint helyi önkéntesek segédkeznek az ellátás megszervezésében. A jövevények a horvátországi Károlyvárostól (Karlovac) délre próbálják átlépni a zöldhatárt, mert ha sikerül, onnan már csak hetven kilométerre van Szlovénia.
Persze a boszniai Szerb Köztársaság (a Bosznia-Hercegovina mintegy felét kitevő szerb entitás) elnöke, Milorad Dodik is megszólalt a kérdésben, és egyértelműen a föderáció bosnyák vezetőit hibáztatja a kialakult helyzetért, mivel szerinte ők nem akarják megoldani a problémát, ugyanis abban érdekeltek, hogy egyre több iszlám hitű ember érkezzen az amúgy is szinte felerészt muszlim lakosságú országba. Dodik arról biztosított mindenkit, hogy a szerbek által lakott entitásban nem lesznek befogadóállomások, a területre belépő migránsokat rövid időn belül kipaterolja.
A Horvátországból visszatoloncolt menekültek az ottani hatóságok brutalitására panaszkodnak, de a rendőrségi illetékesek rendre cáfolják a vádakat. A Bosznia-Hercegovinával szomszédos horvát terület hét rendőrkapitányságának a készültségi szintjét megemelték, attól tartva, hogy a teljes sávban próbálkoznak majd az átkeléssel a migránsok. Davor Božinović horvát belügyminiszter megnyugtatott mindenkit, hogy a turistaszezonra is tekintettel a hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a dalmát tengerpart felé ne alakuljon ki egy újabb migránsútvonal, mert azt bizonyosan megszenvedné az évről évre rekordokat döntő turizmus. Amúgy a kontinentális Horvátország határ menti régióiban többször is akciófilmbe illő jelenetek zajlanak le. A rendőrök többször is fegyvert használtak az embercsempészekkel szemben, és az autós üldözések sem ritkák. A belügyminisztérium tájékoztatása alapján egyre több a bevándorlók által elkövetett bűncselekmény.
A zágrábi parlamenti ellenzék úgy véli, a kormánynak nincs határozott álláspontja a menekültügyben, noha a szomszédos Bosznia-Hercegovina gócponttá kezd válni, miközben az EU-ban is változik a migránspolitika, s a helyzethez Horvátországnak alkalmazkodnia kellene. A Jutarnji list országos napilap szerint 2017-ben a régió hat állama rendőri-katonai tervet írt alá arra az esetre, ha megismétlődne a 2015-ös menekülthullám; vagyis ezek az országok vállalnák, hogy a határvédelemre bevetik a hadsereget is. A hivatalos zágrábi álláspont szerint nem a katonaságot kell kivezényelni majd a határra, hanem a rendőrséget kell tovább erősíteni létszámban és technikai felszerelésben egyaránt. A Novi list újság az ENSZ adataira hivatkozva azt írja, hogy a visszatoloncolások számát tekintve Horvátország megelőzte Magyarországot. A napilap úgy véli, csak idő kérdése, hogy mikor lépnek a migránsok a délszláv háborúból hátramaradt aknákra. Eközben a nemzetközi nem kormányzati szervezetek azzal vádolják Zágrábot, hogy a menekültkérdés kezelésében naponta megsérti a saját törvényeit s a nemzetközi jogot.
Azzal mind a kormány, mind pedig az ellenzék szimpatizánsai egyetértenek, hogy Horvátország ‒ főként a földrajzi helyzete miatt ‒ egyelőre nehezen tudna megküzdeni egy a három évvel ezelőttihez hasonló áradattal. Ha pedig Szlovénia meghosszabbítja a határkerítését, akkor könnyen megtörténhet, hogy hot spot zónává változik az ország egy része. Zágrábi illetékesek szerint is élő erővel csak addig tudnák kezelni a problémát, amíg az illegális határátlépő csoportok létszáma száz fő alatt maradna. Ha naponta több hullámban ennél nagyobb számú ember próbálna bejutni, a horvát rendőrség nem lenne képes megállítani őket.
Ám az elmúlt hetekben a fő horvátországi hírek nem a szomszédban felgyülemlő migránsokról szóltak, hanem a labdarúgásról. A vb-szereplés keltette eufóriát azonban a nagyobb migrációs nyomás egykönnyen felülírhatja.
Borítófotó: Ételosztásra váró migránsok Bihacon. Már nemcsak busszal, hanem vonattal is érkeznek, mert 27 év után újraindult a szarajevói vasúti közlekedés
