EURÓPAI BIZOTTSÁGI ELNÖKVÁLASZTÁS
Vajon ki állíthatja meg Németországot, ha magának akarja az Európai Bizottság (EB) elnöki posztját? Angela Merkel kancellár világossá tette, hogy immár nem az Európai Központi Bank (EKB) jövőre megüresedő legfelső posztját szeretné német vezetővel betölteni, hanem saját politikai céljai érdekében az EB felett gyakorolna közvetlen befolyást.
A SÖTÉT LÓ
Német lapinformációk alapján a jelöltek között ott van Peter Altmaier gazdasági miniszter, Merkel egykori kabinetfőnöke, valamint Ursula von der Leyen védelmi miniszter is. A sorba beállt még Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP), a legnagyobb európai parlamenti pártcsoport frakcióvezetője, és a német lapok szerint el is nyerte Merkel támogatását. Weber azonban sötét ló, mert a CSU-nak, a CDU bajor testvérpártjának a tagja. A bajorok az utóbbi hónapokban, főleg a migráció kérdésében, erősen a CDU-éval ellentétes álláspontot fogalmaztak meg. Így Merkel számára kockázat lenne egy olyan bizottsági elnök, aki saját pártpolitikai álláspontját képviselné a testület élén.
A Focus című német lap szerint mindenesetre Weber annyit már elért, hogy Merkel beleegyezett abba, hogy ő legyen az úgynevezett Spitzenkandidat, a csúcsjelölt, vagyis az Európai Parlament (EP) által az EB élére javasolt személy. Az út addig azonban meglehetősen rögös, több okból is. Egyrészt európai parlamenti választások lesznek, s ebből egyáltalán nem biztos, hogy az EPP-ben domináló CDU/CSU kerül ki győztesen. A migrációellenes, euroszkeptikus pártok a jelenlegi hangulat alapján összefoghatnak ellene. A csúcsjelöltet jelenleg az EP-ben a legnagyobbnak számító párt állíthatja. Ugyanakkor ha nem sikerül maga mögé állítania a többséget, a modell változhat, átalakulhat egyfajta parlamentáris struktúrává, melynek alapján az aspiránst nem a választásokon a legtöbb mandátumot elért párt adja, hanem az EP többségi szavazatát kell elnyerni a pozícióhoz.
IDŐT NYERNI
Abból azonban, hogy az EP állít egy Spitzenkandidatot, egyáltalán nem következik automatikusan, hogy ő lesz az Európai Bizottság elnöke. Ezt a tagállamok vezetőinek is jóvá kell hagyniuk. Merkel például mindig is ellene volt a csúcsjelölti rendszernek, így volt ez Jean-Claude Juncker 2014-es megválasztása idején is. Ennélfogva azzal, hogy Webert támogatja, valószínűleg csak időt akar nyerni: elfogadtatja a politikai erőkkel, hogy német lesz az új bizottsági elnök, aztán megpróbálja úgy keverni a lapokat, hogy végül a saját embere legyen az. A CSU-s politikus támogatása belpolitikai szempontból is hasznos a kancellárnak, ugyanis Bajorországban októberben tartományi választások lesznek. A Weber melletti kiállással így előre tompítja a keresztényszociálisok várható CDU-ellenes kirohanásait – időt nyer a jövő májusi európai parlamenti választásokig.
Reális forgatókönyv az is, hogy a bajor megmérettetésen az egyre kevésbé népszerű CSU a vártnál is rosszabbul teljesít. Ebben az esetben a párt-vezetés, Horst Seehofer pártelnök és Markus Söder bajor miniszterelnök valószí-nűleg távozni kényszerül. Így viszont -megnyílna Weber előtt a hazai pálya, ami az európai politikai színtérről való visszavonulásához vezetne, egyben adódna a lehetőség arra is, hogy Merkel a saját jelöltjét próbálja meg az EB élére tenni.
KIEGYEZÉS KÉSZÜL?
Weber támogatása abból a szempontból is kapóra jön Merkelnek, hogy nem kell a saját kormányát feláldoznia az uniós kampányban. Altmaier és Von der Leyen egy nagyon nehezen összetákolt kormánykoalíció stabil tagjai, s az EU-s választási hadjárat könnyen destabilizálhatja ezt a konstrukciót. Azonban ha Weber kiesik a versengésből – vagy beáldozza a kancellár –, jöhetnek a saját emberek. A bajor politikus hátrányai között szokták emlegetni azt is, hogy 2004 óta tagja az Európai Parlamentnek. Így az uniós politikai eliten kívül nincsenek könnyen bevethető jó politikai kapcsolatai, ráadásul gyakorlata sincs a végrehajtó hatalmi tevékenységben. Az eddigi bizottsági elnökök mind kormányfők voltak korábban. Ha Merkel valóban átmeneti jelöltként tekint rá, ezt a kártyát minden bizonnyal kijátssza majd.
A másik oldalról Weber mellett szól, hogy fiatal, a pártján belül népszerű, és sikeresen építette fel magáról a kompromisszumkész, koalícióalkotó imázst – az elmúlt két évben sorra turnézta végig az európai fővárosokat. Megtalálja a hangot a migrációellenes erőkkel, pártja, a CSU jó viszonyban van például a Fidesszel is: Weber tiltakozott, amikor a magyar kormánypártot ki akarták zárni az EPP-ből. Szintén jók a kapcsolatai az osztrák ÖVP-vel. Így még az is elképzelhető, hogy Merkel megpróbál kiegyezni a migrációellenes nemzeti erőkkel Európában, és ez a kiegyezési pont Manfred Weber lesz.
Borítófotó: Miniszterelnökök egy csúcstalálkozón, balra Theresa May, jobbra Angela Merkel. A német kancellár német uniós elnököt akar
