Most a Brüsszelbe látogató vendégeitől fejenként kasszírozott 150 euró miatt válik akarata ellenére Soros-árvává.
A 72 éves német politikus korábban sokkal szebb napokat látott. Az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának befolyásos elnökeként sokáig biztos helye volt Brüsszelben. Még a hatalma zenitjén lévő Angela Merkel kancellár is kért tőle politikai szívességeket, színfalak mögötti kapcsolatépítést és közvetítést.
A VÉG KEZDETE
Mivel a hála Németországban sem politikai kategória, Merkel a nyugdíjaskorú Brokot 2017-ben levetette a külügyi bizottság éléről, és egy fiatalabb CDU-s politikusra cseréltette. A képviselőben egy világ omlott össze, és ez még csak a kezdet volt.
Az igazi meglepetés akkor jött, amikor január elején a legnagyobb és legbefolyásosabb kereszténydemokrata tartományi szervezet, az észak-rajna–vesztfáliai nem adott első körben befutó listahelyet Broknak. Vannak, akik ezt a szintén feltétlen Merkel-követőnek számító Armin Laschet tartományi miniszterelnök és CDU-alelnök gyengülésének látják. Több alapszervezet is jelezte, hogy kész támogatni Brokot, azonban az eddig az élet napos oldalán járó politikus nem vállalta a bizonytalan kimenetelű megmérettetést.
A Politico című portál pont a német–francia barátsági szerződés megújításának napján hozta nyilvánosságra cikkét, amelyben dokumentumokra hivatkozva állítják, hogy Elmar Brok a választókerületéből Brüsszelbe látogató vendégektől fejenként 150 euró „önrészt” kért. A dolog szépséghibája, hogy az EP képviselőnként évente 110 látogató utazási, szállás- és étkezési költségeit fedezi, s Brocknak a portál által szemlézett elszámolásai mind az Európai Parlament által biztosított kereten belül maradtak, az önrészt így nem kellett elkölteni.
A cikkben megszólaló volt gyakornokok azt vélelmezik, hogy a néppárti képviselő ebből a pénzből és más bevételekből fizette képviselői irodájának a költségeit, így az EP-től erre hivatalosan biztosított havi 4513 euró megmaradt neki. Különösen visszatetsző, hogy ezzel az átalánydíjjal a képviselőknek nem kell elszámolniuk.
ÉRZIK A VESZTÜKET
Akárhogy is történt, az eset nyilván nem csupán egy EP-s politikus pénzéhségéről szól. A bevándorláspárti mainstream képviselői érzik a vesztüket, az egyre kevesebb befutó helyért mind élesebb a harc. Az Európai Néppárt már 2014-ben is 53 mandátumot veszített (a CDU akkor ötöt), a friss becslések a mostani 218 helyett már csak 180 mandátumot adnak nekik.
A bevándorláspárti nyugat-európai és skandináv jobboldaliak esélyei rossz politikájuk miatt romlanak, míg a patrióta és migrációellenes politikát követő közép-európai jobboldali pártok támogatottsága növekszik. Brok csak a kezdet. Annyi azonban biztos, hogy ha az európai polgárok májusban jól döntenek, a Soros-hálózat ez év őszétől sokkal kevesebb „megbízható” EP-képviselőre számíthat.