ENERGIAPIACOK
Cvetana Paraszkova, az Oilprice.com szerzője szerint az európai földgázárak tízéves mélypontra süllyedtek, és további csökkenés várható. Ennek nagypolitikai okai is vannak: az Egyesült Államok és Oroszország éles küzdelmet folytat az öreg kontinens piacain a dominanciáért – egyelőre az oroszok vannak jobb pozícióban. Ez a párviadal tovább mérsékli az amúgy is igen nyomott árakat. Az európai áresés megállítására és a drágulásra Norbert Ruecker, a Julius Baer befektetési bank vezető közgazdásza egyetlen lehetőséget lát: vissza kell fogni a norvég és az orosz nyersanyag európai exportját és/vagy meg kell állítani azokat az amerikai szállítóhajókat, amelyek öntik az EU-s piacokra a cseppfolyósított földgázt (LNG).
KISZORÍTJÁK A KICSIKET
Az alacsony energiahordozó-árak hátterében a kínai–amerikai vámháború és a brexit körüli bizonytalanság áll. A Reuters összefoglalója szerint a tengerentúlon arra számítanak, hogy az árszint évekig nyomott marad. Emiatt a kitermelők szerényebben terveznek, munkaerőt bocsátanak el, spórolnak, ahol tudnak.
A visszaesés a legrosszabbkor jött az amerikai olaj- és gázkitermelőknek. Az ágazat 29 tőzsdén forgó társasága az elmúlt negyedévben mindössze 26 millió dollár profitot termelt, vagyis épp csak kidugták a fejüket a hullámokból, mi-után a tavaly végrehajtott beruházásaikkal 2,4 milliárd dolláros mínuszba kerültek.
A palagáz- és palaolajszektor 2010–15-ben az amerikai GDP növekedésének a tíz százalékát adta. Ez az időszak – legalábbis egyelőre – lezárult. Texasban az új kitermelési engedélyek száma júliusban húsz százalékkal esett a múlt év azonos időszakához mérten. A szakma nagyágyúi – az ExxonMobil, a Chevron, a BP – továbbra is dollármilliárdokat ruháznak be. Bírják a versenyt, mert tőkeerősek. A kisebb cégek viszont már felélik a szűkös forrásaikat.
Earl Reynolds, az oklahomai Chaparral Energy feje egy augusztusi olaj- és gázkonferencián úgy vélekedett: az egész iparágat érintő csökkenésre lehet számítani. Vállalata elbocsátotta az alkalmazottak negyedét. A Chaparral meghirdette, hogy a központját is eladja. A Cowen and Co. beruházási bank a Reuters jelentése alapján azzal számol, hogy az általuk figyelt 48 amerikai olaj- és gázcégnél az idén 11 százalékos költségcsökkentést hajtanak végre.
Az USA-ban a működő olajkutak száma egy év alatt 904-re – mintegy 14 százalékkal – csökkent – mondta Harold Hamm, a Continental Resources palaolaj-kitermelő társaság vezérigazgatója. Az Egyesült Államokban jellemzően a kisebb olajtermelő vállalatok dobják be a törülközőt, amelyeknek nincs nagy tartaléka a lanyhulás jellemezte időszak átvészelésére.
Persze a sötétebb kilátások hatására a nagyok is begombolkoznak. Az olajipari berendezések, szolgáltatások piacán óriásnak számító Schlumberger and Halliburton gondolkodik az átszervezésen, s elbocsátja észak-amerikai alkalmazottainak a nyolc százalékát. Az egész tengerentúlt tekintve ez év augusztusáig az olajszektorral kapcsolatos céges csődök száma már meghaladta a tavalyi teljes esztendeit.
Az idei első negyedévtől az amerikai olajtermelés csökkenése is megkezdődött. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentéséből kiderül, hogy a termelés-visszaesés üteme – amely ez idő szerint még nem jelentős – egyre gyorsul. Hasonló irányzat figyelhető meg a repesztéses technológiával kinyert másik szénhidrogén-energiahordozó, a palagáz piacán is.
Vezetékszerelés Venezuelában. Az amerikaiak agresszív piackeresésben vannak
BUDAPESTEN A LEGOLCSÓBB A GÁZ
Az Európai Unióban sem jobb a helyzet, a gazdasági bővülés 2017 óta folyamatosan lassul. Két esztendeje évi 2,5, tavaly 2 százalékos volt, 2019-re 1,4-et jósolnak. 2020-szal kapcsolatban sincs túl sok ok a derűlátásra, csak ez év végén válik feltérképezhetővé az így vagy úgy lezáruló brexitfolyamatok rövid és középtávú kedvezőtlen hatása. Az energiahordozó-piacokon ez úgy csapódik le, hogy kisebb energiafelhasználással kalkulálnak. Egyfelől a klímaváltozás miatt enyhébb telet várnak, másfelől azok az országok, amelyeknek van tárolókapacitásuk, kihasználva az alacsony árak nyújtotta lehetőséget, rekordmennyiségű földgázt pumpáltak a föld alatti tárolókba.
Nyugati médiumok idézik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, amely bejelentette: Budapesten (Bukaresttel együtt) a legalacsonyabb a gáz fogyasztói ára az EU városait tekintve. Egy kilowattórányi földgázenergiáért a magánfogyasztók Budapesten 3,16 eurócentet fizetnek. Összehasonlításképpen: ugyanez a mutató Stockholmban 25,28 eurócent, Bécsben a magyar fővárosinak a két és félszerese, Pozsonyban pedig a másfélszerese. Egész Európát tekintve hasonló a helyzet az áram ellenértékével. Budapest elektromosenergia-árainál kevesebbet csak Szófiában és Belgrádban fizetnek. A legdrágábban a berliniek és a koppenhágaiak kapják a háztartási áramot.
JÖN AZ OROSZ LNG IS
Moszkva mindeközben erőteljesen fejleszt. A cseppfolyósított gáz vezető kitermelője, feldolgozója, a Novatek jelentős állami támogatással, kínai és más külföldi forrásokból származó tőke bevonásával építi északon, Nyugat-Szibéria jeges-tengeri partján a második nagy cseppfolyósító üzemet és a hozzá csatlakozó tengeri LNG-kikötőt. A szeptember elején, Vlagyivosztokban tartott Távol-keleti Gazdasági Fórumon Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke újabb, a földgázkitermeléssel, LNG-előállítási kapacitás teremtésével és a Jeges-tengeren hajózni képes (kvázi jégtörő) szállítóhajók építési programjával kapcsolatos beruházásokat jelentett be.
Az orosz energiaóriás, a Gazprom augusztus végén közzétette: az idén várhatóan 192 milliárd köbméteresre csökken az európai földgáz exportja. Ez 4,5 százalékkal kevesebb, mint a múlt év rekordkivitele. Mint a Bloomberg írja, valószínűtlen, hogy az alacsony árak miatt az oroszok elzárják a Nyugat-Európába kígyózó vezetékeken a csapokat. Mihail Malgin, a Gazprom Export igazgatóságának a helyettes vezetője egy telekonferencián így fogalmazott: „Amikor csak lehetőség nyílik rá, extra eladási ügyleteket kötünk.”
Narendra Modi indiaim miniszterelnök, Igor Secsin, a Rosznyeft vezetője és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Kreml nem csak az európai piacot célozza
KÍNA AZ ÉLEN
A távol-keleti óriás tavaly a világ vezető kőolajimportőrévé vált, megelőzve a 2017-ben még első Egyesült Államokat, és Japán mögött tartotta a helyét a világpiacokon mint a második legnagyobb földgázvásárló.
A Pekingben szeptember 11-én bejelentett egyéves vámemelési moratórium – amely tizenhat Amerikából származó terméket érint – nem vonatkozik az USA által exportált kőolajra és földgázra (LNG-re). A lépés valamelyest javította ugyan a piacok általános hangulatát, azonban nem befolyásolta a szénhidrogénárakat. Kínával kapcsolatban az elemzők a makrogazdasági adatokra, intézkedésekre figyelnek, amelyek jelezhetik az ország szénhidrogénimportjában várható irányzatokat.
Jelentős mértékben befolyásolja az olaj- és a földgázárakat a jelenleg is érvényben lévő 13. kínai ötéves terv, amelynek az egyik sarokpontja e termékek felhasználásában a minél nagyobb önerőre, belső forrásokra való támaszkodás. Ennek a megvalósítása már érződik, tavaly a népköztársaság felverekedte magát a világ ötödik legnagyobb olajtermelőjévé.
Ez a politika abban is kifejeződik, hogy Peking nem engedte olaj- és gáziparában, kitermelői szférájában a nagyobb külföldi részvételt. Kína olaj- és gázpiacán az országban működő külföldi vállalatok részesedése az olajkitermelésben két-, az olajiparral kapcsolatos szolgáltatásokban pedig ötszázalékos a Wood Mackenzie szerint.
A külföldi részvétel döntő mértékben a három nagy állami cégóriással, a Sinopeccel, a CNPC-vel és a CNOOC-vel partnerségben valósul meg. Tavaly ugyan az amerikai Cheniere-nek sikerült – a világon elsőként – hosszú távú LNG-szállítási megállapodást kötnie Pekinggel, ennek a jelentőségét azonban csökkenti, hogy a Kínában is érvényesülő szokás szerint a földgázvásárlások zömét az azonnali piacon (spot market) bonyolítják le.
Borítófotó: LNG tartály összeszerelése Kínában. Összefogtak Moszkvával
