POLITIKAI CSONTVÁZAK
Régi csontvázak zörögnek a Nyugat vezető hatalmainak szekrényeiben. A The Guardian, amely csaknem egy évtizede kitartóan nyomoz a második ENSZ-főtitkár, a svéd Dag Hammarskjöld 1961-ben, Afrikában bekövetkezett halálának tisztázatlan körülményei ügyében, most nyilvánosságra hozta, hogy a diplomata gépének lelövésével gyanúsított belga zsoldos a barátjának beismerte: ő hajtotta végre a merényletet. A brit királyi légierő, az RAF tisztje, Jan van Risseghem, a második világháborús vadászpilóta tettét azóta több forrás is megerősítette. Például megcáfolták korábbi alibijét. Egy dokumentumfilmes csapat beszélt egykori zsoldostár-saival is, akik ugyancsak hamisnak mondták a repülőtiszt felelősséget elhárító nyilatkozatát.
KI VOLT A MEGRENDELŐ?
A korábbi Zaire (Belga Kongó) felett érhették Hammarskjöld DC–6-os személy- és teherszállító gépét a Van Risseghem Fouga CM.170 Magister repülőgépéről kilőtt géppuskasorozatok. A DC–6-os kigyulladt, majd a szomszédos Észak-Rodézia egyik repülőtere közelében lezuhant. A fedélzeten tartózkodó tizenhat ember, köztük Dag Hammarskjöld életét vesztette.
Noha nagy valószínűséggel megtalálták a tömeggyilkosság végrehajtóját, továbbra sincs válasz az igazi kérdésre, hogy kik állnak a belga–brit pilóta által elkövetett tett mögött. Talán közelebb visz a talány megoldásához, ha a diplomata afrikai küldetését vesszük szemügyre. Az ENSZ egyik legjobb főtitkárának tartott, posztumusz Nobel-békedíjat kapott Hammars-kjöld, aki megválasztását annak a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok vezető köreiben elterjedt tévhitnek köszönhette, hogy „nem sok vizet fog zavarni”, alaposan rácáfolt erre. A nagyhatalmak, nagyvállalatok piszkos ügyeibe is belepiszkált, és ez egyre több befolyásos embernek nem tetszhetett. 1961-ben, halála előtt az egyik legzavarosabb ügyet, a Kongói Demokratikus Köztársaság (egykori Belga Kongó) és szakadár délkeleti tartománya, Katanga közti megbékélést akarta a világszervezet támogatásával előmozdítani.
KONGÓI KINCSEK
A Magyarországnál ötször nagyobb területű Katanga a világ ásványkincsekben egyik leggazdagabb része. Itt található a stratégiai jelentőségű kobalt globális készletének több mint harmada, emellett hatalmas réz-, ólom-, horgany-, uránium-, mangán-, króm-, kadmiumtartalékai vannak. Nem csoda, hogy az érdekelt belga, nemzetközi nagyvállalatok mindent megtettek, hogy megőrizzék a befolyásukat. Az Egyesült Államok 1942-ben az atombomba megteremtését célzó Manhattan-terv végrehajtásához innen szerezte be a szükséges, 1500 tonnányi urániumot. Az eladó a katangai ásványkincseket ellenőrző, Belgium gazdagságához nagymértékben hozzájáruló Union Minière du Haut-Katanga (UMHK) óriáscég volt, amely egészen 1966-ig működött az afrikai tartományban.
A BELGA SZÁL
Az UMHK-t sejtik Kongó első elnöke, Patrice Lumumba 1961-es meggyilkolása mögött is, mivel a nagyvállalat támogatta az érdekeit szolgáló katangai szeparatistákat. Mivel sem az ENSZ, sem a Nyugat nem állt mellé a szakadárokkal szemben, Lumumba a szemükben megbocsáthatatlan bűnt követett el: a Szovjetunióhoz fordult segítségért. Talán ez pecsételte meg az ő sorsát is.
Dag Hammarskjöld korábbi
ENSZ-főtitkár egy afrikai látogatáson.
Belga érdekeket sejtenek a háttérben