Az eszéki erőd és a városmag
Az eszéki erődrendszer, amelyet a baranyai megyeszékhely óvárosaként is szoktak emlegetni, Savoyai Jenő parancsára épült a török kiűzése utáni években az egykori török vár helyén, a Zrínyi által is felégetett török híd maradványainak közvetlen közelében. A munkálatokat Maximilian Gosseau de Henef osztrák építész vezette, aki holland mintára alkotta meg a komplexumot. Vastag falai mögött háromezer katona állomásozott, és közel száz évig itt volt a császári hadsereg déli szárnyának a főparancsnoksága is. Ezt később Péterváradra helyezték át, így Eszék hadászati jelentősége jelentősen csökkent, ezt követően csak helyőrség állomásozott a városban.
TURISTACSALOGATÓ
A horvátul Tvrđának nevezett létesítmény egészen az első világháború végéig megőrizte katonai jellegét, amikor is a városvezetés az erőd lebontása mellett döntött. Az egykor hatágú csillagot formáló falak közül csak két szakasz menekült meg, a katonai épületekbe pedig lakosokat költöztettek. A megmaradt részek állaga az idők során jelentősen megromlott, ám a város vezetése még időben felismerte a problémát, ezért a 2000-es évek elején megkezdték a megmaradt létesítmények restaurálását, illetve a délszláv háborúban a mintegy ezer ember életét kioltó, 1991 és 1993 közötti szerb ostromok során megrongálódott épületek felújítását, helyreállítását.
Az erődbeli munkálatok jelenlegi szakaszában elkezdik visszaépíteni a lebontott falak egy részét, így a mára külön városrésszé vált Tvrđa valamelyest visszanyerheti régi pompáját. Mielőtt azonban ez megtörténne, szükséges a teljes infrastruktúra felújítása, hogy a későbbiekben ne kelljen már semmit se megbontani – nyilatkozta a médiának Andrási Zseljko (Željko Andraši), a felújításáért felelős iroda vezetője. Andrási azt is elmondta, hogy a megmaradt falak restaurálása és az egykori katonai pékség épületének felújítása már a végéhez közeledik, és szinte teljesen megújult a város egykori főtere is. Az irodavezető szerint az infrastrukturális munkálatokra meghirdetett közbeszerzési eljárások a közeljövőben lezárulnak. A beruházás első szakaszának az értéke 15 millió euró, amit 90 százalékban uniós pályázatokból fedeznek, a többit a város állja. A kivitelezés várhatóan az év végéig megkezdődik, és előreláthatólag négy évig tart, amíg minden utcával végeznek. A városvezetés azt reméli, hogy a felújított erőd több turistát vonz majd a térségbe – írja a sib.hr horvát regionális hírportál.
A felújítás látványterve. A Tenkes kapitánya története idején még nem állt az erőd
A soknemzetiségű város
A magyar határtól alig harminc kilométerre délre, a Dráva folyó mentén húzódó Eszék a maga közel 100 ezres lakosságával Horvátország negyedik legnagyobb városa, a keleti rész gazdasági és kulturális központja. A településen erős a vegyipar és a cukorgyártás, de itt alapították meg a 17. században az ország első sörgyárát is, amely a mai napig teljes horvát tulajdonban van.
Eszék a középkorban főként magyar, majd a török kiűzése után vegyes lakosságú lett. Az 1910-es népszámlálás szerint a 31 ezres városban a mintegy 12 ezer horvát mellett szinte azonos számban éltek német ajkúak, majdnem négyezer fős volt a magyar közösség és ezer fővel kevesebb a szerbeké, mellettük laktak itt csehek, szlovének, szlovákok. A multietnikus jelleg mostanára leginkább a város gazdag építészeti örökségében lelhető fel. Fennmaradt szecessziós épületeinek homlokzatán rengeteg német és magyar elemet fedezhetünk fel, amelyek valóságos ínyencségként szolgálhatnak az építészet iránt érdeklődőknek. A Dráva-parti város a horvátországi magyarság szellemi és gazdasági központja is, hiszen nemzettársaink túlnyomó része a vonzáskörzetében él. Az utolsó népszámlálási adatok alapján a lakosság kevesebb mint egy százaléka vallotta magát magyarnak, ennek ellenére minden, az anyanyelven való boldoguláshoz szükséges intézmény adott a szlavóniai nagyvárosban. Magyar nyelvű óvoda, általános és középiskola működik Eszéken a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ keretein belül, amelynek hamarosan elkészül a kollégiuma is, sőt a helyi tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom tanszék is van. A városban működő magyar főkonzulátus a klasszikus feladatain túl segítséget nyújt nemzettársainknak mind az anyaországgal való kapcsolatteremtésben, mind pedig kulturális programok szervezésében, de több helyi egyesület is ápolja a magyar hagyományokat, kultúrát. Ennek köszönhetően pezseg a város magyar művelődési élete, és ezt két magyarországi testvérvárosa is segíti.
FOCI, KERESKEDELEM, FORGALOM
A város horvát élvonalba tartozó focicsapata, az NK Osijek néhány évvel ezelőtt magyar tulajdonba került. Azóta a csapat egyre eredményesebb a hazai és a nemzetközi porondon is. A fehér-kék mezben pályára lépő NK Osijekben játszik többek közt a magyar válogatott Kleinheisler László, aki szinte megállás nélkül brillírozik a pályán, de nem ő az egyetlen magyar, aki ebben a városban keresi a kenyerét. Eszéken számos magyarországi vállalkozásnak van kihelyezett telepe vagy irodája, ami nem véletlen, hiszen a két ország külkereskedelmi forgalmának jelentős része ebben a térségben bonyolódik le. Eszék közlekedési szempontból is fontos csomópont, itt halad át az 5C páneurópai folyosó, amely Észak-Európát köti össze az Adriával Budapesten és Szarajevón keresztül. E folyosó része az M6-os autópálya is, amit egy-két éven belül a magyar–horvát határig meghosszabbítanak, és addig a horvátok is elkészülnek az Eszéktől északra tervezett szakasszal. A várostól délkeletre található az eszéki nemzetközi repülőtér, amely regionális viszonylatban elég forgalmasnak számít, több fapados járat is rendszeresen megfordul a kifutóján, s évente közel 80 ezres utasforgalmat bonyolít le.
Borítófotó: a városmag madártávlatból. Az ősi magyar településen már Trianon előtt a horvátok voltak túlsúlyban
