Felpörgött az Egyesült Államok politikai vezetésének az aktivitása Kelet-Közép-Európában. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter február közepén budapesti látogatással indította öt fővárost, köztük Pozsonyt és Varsót érintő regionális körútját. Itteni tárgyalásairól annyit tudni, hogy azokon a kétoldalú katonai együttműködés, a DCA egyezmény előkészítése hangsúlyos szerepet kapott. (A korábbi, lejárt megállapodást 1997-ben kötöttük.) Magyarország jelentős előnnyel indult, hiszen az elmúlt két esztendőben nagy volumenű fejlesztési program indult be nálunk. Az USA új vezetésének egyik legfőbb követelése, hogy a NATO-tagállamok tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a közös védelem pénzügyi és materiális alapjainak a megerősítésére.
IDŐSZERŰ BESZERZÉSEK
Budapest az elmúlt évben mind a szárazföldi, mind a légierő felszerelés-, fegyverzetmegújítására jelentős beruházásokat indított el. Mint azt a magyar honvédelmi miniszter is jelezte, a következő időszak egyik legkomolyabb feladata a honi légvédelem fejlesztése. Ennek érdekében új fegyverrendszereket vásárolunk, és itt számíthatunk az Egyesült Államok hadiiparára. Amerikai részről nagyok az elvárások, mert hazánk az utóbbi időszak jelentősebb beszerzéseit (helikopterek, harckocsik, önjáró tarackágyúk, szállítógépek) főleg európai forrásokból hajtotta végre.
NASAMS rakétarendszer tesztelésen. Időszerű a magyar légvédelem korszerűsítése
Magyarország légvédelme foghíjas és részben elavult. Két pillére: a szovjet gyártmányú 2K12 Kub közepes hatótávolságú (25 km) csapatlégvédelmi és a Mistral 3 (illetve a felújított Mistral 2) gépkocsiról indított rövid hatótávolságú (7 km) rendszer. A Kubok (amelyek az 1960-as évek technológiai szintjét képviselik) szolgálati élettartamuk végéhez közelednek, lecserélésük időszerű. A múlt év végén hazánk az Airbustól C2-es irányítási-vezetési rendszert (SAMOC) vásárolt, amely a különféle légvédelmi rakétarendszerek (beleértve a 2K12 Kubokat) NATO-kompatibilis, összehangolt működését biztosítja.
Egyelőre hivatalosan nem erősítették meg, de komoly esélye van a norvég–amerikai NASAMS közepes hatótávolságú légvédelmi struktúrának. Olyan modern, ám kipróbált rakétarendszerről van szó, amely másfél évtizede áll hadrendben, jelenleg hat ország hadseregében, többek között a finneknél, a norvégoknál, a spanyoloknál és a hollandoknál. Az ára is elfogadhatóbb a piacon lévő hasonló szisztémákkal összevetve. Litvánia a múlt év végén írt alá szerződést két NASAMS rendszerű légvédelmi üteg szállításáról. A mintegy 110 millió eurós vételárban az Armyrecognition.com katonai portál szerint a kezelőszemélyzet kiképzése is bennfoglaltatik. Ha a Magyarország területének a kétharmadát kitevő Litvánia méretéből indulunk ki, akkor nekünk legalább három ütegre (165 millió eurós beruházásra) lenne szükség.
A PATRIOT DRÁGÁBB
A NASAMS rendszert a norvég Kongs-berg és az amerikai Raytheon közösen fejlesztette ki. Alapja a Raytheon AIM–120 AMRAAM levegő-levegő rakétája, amely jó néhány változatban létezik. A NASAMS 2 föld-levegő közepes hatótávolságú (körülbelül 25 kilométer) légvédelmi üteg tizenkét szállító-indító járműből áll, amelyek mindegyike hat AIM–120 AMRAAM rakétát indít a kazettáiból. Emellett nyolc AN/MPQ–64-es háromdimenziós radarállomás, egy tűzvezető központ, egy járműre szerelt nagy teljesítményű MSP500-as elektrooptikai (EO) kamerarendszer és egy technikai ellenőrző állomás-jármű (TCC) tartozik az üteghez, amely egyidejűleg 54 különféle célt képes befogni és azok ellen rakétát indítani. A szállító-indító járművek egymástól mintegy két kilométerre, akár huszonöt km-es szakaszon is telepíthetők, növelve ezzel a védett terület nagyságát. Az AIM–120 AMRAAM rakéta levegő-levegő változata nem ismeretlen, évek óta a magyar légierő JAS 39 Gripen gépeinek a tartozéka.
Bevetésen a Patriot légvédelmi rakéták. A legmodernebb opció, de nagyon drága
A londoni és bostoni székhelyű bne IntelliNews értesülései alapján szóba kerülhet a lengyel és a román hadsereg által vásárolt, éles bevetésekben is kipróbált Patriot rendszer egyik egyszerűbb változatának a beszerzése is. Ha a kormány mégis a NASAMS-nál lényegesen drágább Patriot rendszer mellett döntene, a lapunk által megkérdezett magyar szakértők valószínűnek tartják, hogy a rakétavédelmi opció nélküli, egyszerűbb és olcsóbb változatot (MIM–104B vagy C/D) vásárolhatjuk meg.
Tegyük hozzá: a Patriot a világ egyik legköltségesebb, legkorszerűbb rendszere, egyetlen rakétája két-három millió dollárba kerül. David Perkins, az amerikai fegyveres erők kiképzési parancsnoka 2017-ben említett egy érdekes esetet, amikor az USA egyik közeli szövetségese egy Patriot rakétával semmisített meg egy ellenséges, 200 dollárba kerülő, kereskedelmi forgalomban kapható kvadrokoptert (kis méretű drónt). Ha mégis e mellett határoznának, vásárolhatnak másodkézből, az amerikai hadsereg készleteiből ilyen szisztémát (amely szállító-indító járművekből [TEL], radarból, antennákból és parancsnoki-tűzvezetési központból áll).
MI JÖN A GRIPENEK UTÁN?
A második lehetséges, az Egyesült Államokat is érinthető beszerzés még távoli. A hazai JAS 39 Gripen vadászgépflotta bérleti szerződése 2026-ban lejár. Előtte kell majd dönteni, maradékértéken megvásároljuk-e a legalább 2040-ig hadrendben tartható repülőket, avagy visszaadjuk a svédeknek, és más gépet szerzünk be. A honi sajtóban kevéssé megalapozott találgatások röppentek fel egy ötödik generációs, lopakodó (a Gripeneknél egy osztállyal feljebb elhelyezkedő) vadászgép, nevezetesen az amerikai F–35-ös esetleges megvételéről. Mértékadó források szerint ez túl nagy falat lenne Magyarországnak, hiszen ez a gép a Gripeneknél hozzávetőlegesen négyszer drágább, nem beszélve a bonyolult szervizről, a hajózó- és a földi személyzet átképzéséről, a bombázó fegyverzetéről.
A REÁLISABB MEGOLDÁS
Még az ambiciózus lengyelek (akik most fontolgatják maradék MiG–29-es flottájuk lecserélését nyugati gyártmányra) is ódzkodnak a méregdrága F–35-östől. Jacek Siminski szakíró szerint a legreálisabb megoldás az egy kategóriával alacsonyabb, de lényegesen egyszerűbb és olcsóbb F–16-os vadászbombázók modern verziója, amely mellett Szlovákia és Bulgária is döntött. Így ha a magyar politikai és katonai vezetés 2026-ban mégis a Gripenektől való megválás mellett tenné le a voksot, s amerikai gépekkel váltaná fel azokat, akkor az F–16-os gépcsalád egyik újabb tagja mellett lenne érdemes dönteni.
Borítófotó: Bemutató célra újjáépített MiG–15-ös a honvédség szolnoki bázisán. Korszerűbb Gripenek vagy F–16-os védi majd a magyar légteret?
