Az erdélyi magyar közéletet joggal felháborító döntést a bölcsész végzettségű Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a közigazgatási bíróságon kell megtámadniuk a magyar oktatóknak, diákoknak. Véleményét osztja a Romániai Magyar Jogvédő Egyesület elnöke és még sokan mások, köztük a bűnvádi feljelentésekkel is zaklatott magyar oktatók. Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható. A következő történeti áttekintés, illetve javaslat talán segít a tisztánlátásban.
ROMÁNOSÍTÁS TELEFONON
A MOGYE az egyetlen olyan intézmény, ahol a közel másfél milliós erdélyi magyarság az anyanyelvén képezhetné a gyógyítóit. Az egyetemet 1945-ben – a párizsi béketárgyalások előtt – királyi rendelettel, kizárólag a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzésre hozták létre az osztrák–magyar kiegyezés után alapított kolozsvári intézmény helyett.
A MOGYE több mint másfél évtizedig csak magyar nyelven működött, országos és nemzetközi hírnévre tett szert, de 1962-ben a Román Kommunista Párt Politikai Bizottsága telefonon elrendelte a román tagozat létrehozását. A kétnyelvű oktatás bevezetése ürügyén erőszakos elrománosítás kezdődött, magyar nyelven csak előadásokat lehetett tartani, a gyakorlatok, szemináriumok, diplomavizsgák kizárólag román nyelven folyhattak. Nagy számban nyugdíjaztak és bocsátottak el magyar oktatókat, s egyre kevesebb magyar hallgatót vettek fel.
1989-ben, a román nemzetikommunista diktatúra bukásakor az egyetemen az elsőéves magyar hallgatók aránya nem haladta meg a 15 százalékot (hatodéven még fele-fele volt az arány), az oktatóké pedig a 33 százalékot. Ma, csaknem 29 évvel a fordulat után a magyar oktatók aránya tovább csökkent, a 30 százalékot sem éri el! A Petru Maior Egyetemmel 2019 őszére tervezett egyesülés után pedig az oktatók aránya 20 százalék alá, a diákoké pedig a Ceauşescu-rezsim utolsó évének az értékére esne. Pedig már most is hatalmas a román túlsúly.
A MAGYARELLENESSÉG SZELLEME
A multikulturálisként meghatározott MOGYE etnikai térképe a következő: román a rektor, s a négy rektorhelyettes közül hárman románok, az egyik magyar. Mindhárom dékán román, a szenátusi elnök szintén, a gazdasági igazgató román, az adminisztratív személyzet kilenc ügyosztályának minden vezetője román, a dékáni hivatalok tizenöt titkárnője közül egyetlenegy a magyar. A magyar diákok létszáma: 1552 az 5211-ből, számarányuk továbbra is romlik.
A rendszerváltás kezdetekor az egyetem magyar diákjai, oktatói és a magyarság akkori politikai képviselői a paritás elvének tiszteletben tartását követelték, sztrájkoltak is ennek érdekében. Mindhiába. Jellemző módon 29 év után így néz ki az egyenjogúság.
Ne feledjük, 1990. március 19-én a Gör-gény völgyében lévő román falvakból behozott, félrevezetett és felbőszített, ütő- és vágószerszámokkal felfegyverzett parasztok először az orvosi egyetemre mentek, hogy megleckéztessék az egyenjogúságért tüntető magyar diákokat, s ott csak azért nem folyt vér, mert éppen aznap reggel függesztették fel a fiatalok az ülősztrájkot. (A továbbiakban brutálisan bántalmazták az RMDSZ székháza menedékéből kifüstölt magyarokat, a néhai Kossuth-díjas írót, Sütő Andrást félholtra verték, fél szemére megvakították. Másnap, március 20-án történt a több halálos áldozatot követelő összecsapás, amikor a magyarok összefogtak az ismét beözönlő, hadrendbe állított, leitatott román falusiak ellen.) Az akkori bajkeverő Vatra Românească (Román Tűzhely) ún. kulturális egyesületet létrehozó román professzorok és famulusaik szelleme még mindig kísért!
TÖRVÉNYSÉRTÉS A BÍRÓSÁGON
Hét éve, 2011 januárjában elfogadták az 1-es számú román oktatási törvényt. A jogszabály révén kijelölt három multikulturális egyetemen előírták, hogy a kisebbségek az intézmény keretében létrehozandó önálló tagozatokon (ún. oktatási vonalakban) saját maguk szervezhetik meg a teljes körű anyanyelvi oktatást. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem a törvény kisebbségi rendelkezéseit tiszteletben tartva alkotta meg chartáját, alapszabályzatát.
A MOGYE kétharmados román többségű szenátusa az egyetemi autonómiára hivatkozva elutasította a törvénynek az anyanyelvi oktatás kiterjesztésére vonatkozó rendelkezéseit. A jelenleg hatályos charta előírásai szerint a tananyag 30 százaléka magyar, 70 százaléka pedig román nyelven sajátítható el. Felháborító és megalázó, hogy az előadásokon magyarul leadott tananyagot a szemináriumokon, a gyakorlatokon csakis román nyelven lehet számonkérni. Súlyosan sérül a magyar hallgatók anyanyelvi oktatáshoz való alkotmányos joga.
Annak érdekében, hogy valahogy megváltoztassuk a törvénysértő MOGYE-chartát, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), valamint a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) képviseletében 2011‒12-ben több pert indítottunk Marosvásárhelyen, de az oktatási törvénnyel szembemenve a bíróság az egyetemi autonómiára hivatkozva a román dominanciájú MOGYE-nak adott igazat, akár a bukaresti kormánnyal szemben is. Megállapították, hogy törvényes az egyetemi charta, amelynek a gyakorlati oktatás nyelvére vonatkozó része a román felsőoktatási akkreditációs bizottság előírására hivatkozik. Ezért 2013-ban a bukaresti táblabírósághoz fordultunk.
AZ AKKREDITÁCIÓS BIZOTTSÁG MINDENHATÓSÁGA
Azt szerettük volna elérni, hogy a bíróság állapítsa meg: érvénytelen az akkreditációs bizottságnak, a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségnek (ARACIS) kizárólag a marosvásárhelyi egyetem számára időközben megalkotott szabálya (sztenderdje). A bizonyítási eljárás során az ARACIS jogi képviselője beismerte, hogy a vitatott sztenderdet nem hagyta jóvá az oktatási tárca, és kormányrendeletbe sem foglalták. (Pedig csak így lenne törvényes.) Arról nem is beszélve, hogy a 2011-ben elfogadott oktatási törvény kimondja: valamennyi vele ellentétes rendelkezés hatályát veszti. Ebből az következne, hogy az elméleti oktatáson kívül a román nyelv kizárólagos használatát előíró ARACIS-szabály hallgatólagosan hatályon kívül helyeződik. Persze erre is hiába hivatkoztam. A bukaresti bíróság és a legfelsőbb bíróság elutasította az RMOGYKE és az MMDSZ abszolút megalapozott közigazgatási keresetét, illetve fellebbezését, sőt érdemben helybenhagyták a MOGYE-nek a magyar oktatás elleni beavatkozását.
KÉT ÚT ÁLL ELŐTTÜNK
Mivel a MOGYE chartája trükkösen az ARACIS-sztenderdre hivatkozva vezette be a magyar nyelv használatának drasztikus korlátozását, nézetem szerint pont egy ilyen megoldással lehetne elérni, hogy a charta engedélyezze az alkotmány és az oktatási törvény által garantált teljes körű magyar orvos- és gyógyszerészképzést.
Miről is van szó? Az ARACIS sikertelenül peresített jogfosztó szabálya kimondja azt, hogy ha az egészségügyi alapképzés nem románul, hanem más nyelven történik, akkor is a diák-páciens viszonylatban és a gyakorlati képzés során csak a román nyelvet lehet használni. A tiltást a MOGYE szenátusának román kétharmada kiterjesztette a szemináriumokra és a diplomavizsgákra is, a charta szerint az „ARACIS-szabályozásnak megfelelően”.
Az általam elgondolt megoldási lehetőség: jogi érvekkel alátámasztott politikai nyomással el kellene érni, hogy módosítsák az ARACIS-sztenderdet úgy, hogy ne tiltsa, hanem az oktatási törvénynek megfelelően írja elő a magyar nyelvet a klinikai gyakorlatra. (A tiltást nem alkalmazzák az angol előadások esetében!) A változtatás kicsikarásához az illetékesek figyelmét nagyszabású tüntetésekkel kellene felhívni, ezáltal a problémát nemzetközileg is ismertebbé lehetne tenni.
Ha ez a megoldás sem sikerül, nem marad más lehetőség, mint a MOGYE-n kívüli magyar orvos- és gyógyszerészképzés létrehozása. Tudjuk, hogy ez igen költséges, hiszen szükség lenne egy kórház felépítésére is. Ezt az óriási nemzetpolitikai áldozatot talán megérdemelné az 1990-es „fekete március” óta sokat rugdosott marosvásárhelyi magyarság, de ami ennél is fontosabb: az anyanyelven történő egészségügyi ellátás az egész erdélyi magyarságot szolgálná.
(A szerző jogász, közíró, Tőkés László ügyvédje a diktatúrában indított meghurcoltatási perétől napjainkig. 1990-ben Maros megye alelnöke volt, a márciusi magyarellenes pogrom után a romániai koncepciós perek idején Magyarországon élt.)
BORÍTÓFOTÓ: Ülősztrájkoló Magyar orvostan-hallgatók és oktatók 1990 márciusában. A marosvásárhelyi önálló magyar orvosképzés visszaállítását azóta is gáncsolják romániában
