Hazánk azon kevés ország egyike, amely az Egyesült Államok által fenntartott egyetlen szankciós listán sincs rajta. Sem magyar vállalatok, iparágak, sem gyanús külföldi cégek itteni képviseletei, sem személyek vagy szervezetek nem szerepelnek az amerikai pénzügyminisztérium Idegen Vagyont Ellenőrző Hivatala (OFAC) által felügyelt lajstromokon.
Ez nem mondható el még a közvetlen szomszédainkról sem – kivéve a hasonlóan „fehér” Szlovákiát. Ilyen listából az OFAC honlapja szerint minimum 62 van, s ezek országokra, témakörökre tagolódnak. Három kiemelt ország szerepel rajtuk: Oroszország, Irán és Észak-Korea. Őket elnöki rendeletekkel szabályozott, különösen hatékonynak ítélt embargó sújtja. Fehéroroszország, Burma, Kuba, Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Szíria, Venezuela, Jemen, Zimbabwe is „lajstromba van véve”, és a felsorolás korántsem teljes. A szankciók alól kibújókat (Szíria, Irán – terrorizmus elleni harc) külön részleg jelöli és torolja meg tettüket elnöki rendeletekkel.
LAJSTROMSZÁM SZERINT
Nemzetközi csoportok (például országhatárokon átívelő tevékenységet folytató terrorszervezetek, kábítószercsempész-bandák), egyes országokon belül iparágak, bankok, szervezetek, személyek ellen is irányulnak a büntetőintézkedések. Erre Oroszország mint a szankciók által leginkább sújtott állam a legjobb példa. Az ottani gazdasági-politikai életet érintő amerikai intézkedések valamennyi kategóriára (szervezetekre, személyekre, iparágakra, bankokra és vállalatokra) érvényesek.
Emellett tematikus megtorló intézkedések is érvényben vannak, például a terrorizmus vagy a kábítószer-kereskedelem, -terjesztés elleni harc támogatása céljából. Megint más szankciók egy-egy térség fejlődésének akadályozói ellen irányulnak. Ilyen többek között a 2001-ben életbe léptetett, a balkáni háborúk következményeinek a felszámolását, a daytoni egyezmény működését támogató csomag.
Az ilyen típusú listákon például a szankciók hatálya alá tartozik nemcsak a szíriai Aszad-rezsim állami légitársasága, hanem annak üzemben tartott polgári személyszállító gépei is, lajstromszám szerint felvezetve a tilalmi körbe.
JOGCÍMEK
Románia 21-szer szerepel a büntetésben lévő országok között, a szankcionált szervezeteket, személyeket különböző okokból vették lajstromba. Általánosságban elmondható, hogy a jegyzék alapos, a szankcióval sújtottak többszörösen is benne vannak. A szervezetek nemcsak országok szerint, amelyekben felbukkantak és nyomaik vannak, hanem különféle névváltozataik alapján is. Például Romániát egy személy és négy – részben hozzá kötődő – vállalkozás miatt említik 21-szer.
Az Oroszországot Ukrajna miatt sújtó intézkedések egy olyan szentpétervári cég bukaresti irodájára is vonatkoznak, amelynek Finnországban szintén van képviselete. S a Romániával kapcsolatos szankciók listáján is nyilvántartják a nemzetközi kábítószer-kereskedelem egyik kulcsszereplőjét, egy török állampolgárt, Omer Gelerit, akinek állandó romániai tartózkodási engedélye van. Moldovában bejelentett társaival együtt, akik szintén lajstromban vannak, a Kurd Munkáspárt (PKK) érdekében végzett heroincsempészéssel vádolják.
Szerbia 517-szer szerepel az OFAC-listákon. Az Ukrajna miatt szankciós jegyzékbe került oroszok némelyikének is van szerbiai lakcíme. A büntetőintézkedések hatálya alá kerülő személyek születési éve, helye, útleveleinek a sorszáma is szerepel az adatbázisban.
Horvátországot 96-szor említik, a többi között az orosz gyökerű, de amerikai címmel is ismert Nemzetközi Jótékonysági Alap (BIF – arab nevén al-Bir al-Davalia) kapcsán, amelyet az amerikaiak nyomon követnek más országok mellett Hollandiában, Bosznia-Hercegovinában, Szaúd-Arábiában, Pakisztánban, Afganisztánban, Tádzsikisztánban, Nagy-Britanniában.
Szlovénia legalább féltucatnyi állampolgára szerepel a nemzetközi drogkereskedelemmel kapcsolatos szankciókat összefoglaló lajstromban. Ausztria neve 140-szer jelenik meg, jelentős mértékben iszlám országokból származó, nyugati szomszédunkban lakó, a globális terrorizmus elleni küzdelem listáján szereplő személyek miatt.
UKRAJNA, A ROSSZ FIÚ
Szomszédos országaink közül Ukrajna 2037-szer említett, ezzel magasan listavezető. Előkelő helyen szerepelnek ottani képviseleteikkel az amerikai tiltólistára felkerült fehérorosz cégek (például a kőolaj-kereskedelemmel, -finomítással foglalkozó Belnyeftehim). Ukrajna kapcsolatokat tart fenn iráni tiltólistás cégekkel, amelyek ráadásul a terrorizmus támogatásával is gyanúsíthatók, ezek miatt többszörösen szerepelnek az OFAC-anyagokban.
Jó néhány karibi offshore, pénzmosó vállalat ukrán irodája szintén a szankciókkal sújtandók közé került. De a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel jó kapcsolatokat ápoló Alekszandr Zaldosztanov (a „Sebész”), az Éjszakai Farkasok néven ismert Kreml-barát motorosklub vezetője – sok más hasonló helyzetű, Oroszországban élő személlyel együtt – szintén felkerült az ukrán listára azért, mert Ukrajnában született.
AZ ÜGYNÖKSÉG
Az OFAC egyike azon amerikai pénzügyi hírszerző, operatív ügynökségeknek, amelyek az USA pénzügyminisztériumának a kötelékében működnek. Feladata az Egyesült Államok nemzetbiztonsági és külpolitikai céljai elérését szolgáló gazdasági és kereskedelmi szankciók kidolgozása, valamint végrehajtatása. Csaknem hetven éve alakult, s jelentősége az amerikai külpolitika megvalósításának az eszköztárában folyamatosan növekszik. Az OFAC egyike annak a négy gazdasági-pénzügyi hírszerző operatív szervezetnek, amelyet a pénzügyi tárcán belül közös felügyeleti testületük, a terrorizmussal és pénzügyi hírszerzéssel foglalkozó hivatal, a 2004-ben alakult FNI vezet. Utóbbi tevékenységét közvetlenül az egyik pénzügyminiszter-helyettes irányítja.
Borítófotó: Hasszán Ruhani iráni elnök portréján gyalogolnak francia tiltakozók Párizsban. Irán, Oroszország és Észak-Korea a legfőbb célpontja az amerikai szankcióknak
