Üldözött keresztények megsegítése
Orbán Viktor nagyszerű munkát végzett a keresztény közösségek irányában, ezt tényleg nagyra értékeljük – fogalmazott Donald Trump, miután május közepén a Fehér Házban fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt. Pár nappal később Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy kormányinfón azt fejtegette, míg sokan beszélnek arról, hogy helyben kell segíteni, addig Magyarország szinte az egyetlen, amely ezt valóban megteszi. A Hungary Helps Programon keresztül célzottan keresztény közösségeknek is. A kezdeményezés növeli Magyarország jó hírnevét, egyúttal bizonyítja, hogy a „kormány nem csupán elutasítja a bevándorlást, lezárja a külső határokat, hanem segíti azokat a közösségeket, amelyek szeretnének helyben megmaradni”.
A jelek szerint ez az immár évek óta konkrét intézkedésekben testet öltő kezdeményezés valóban kezd egyre nagyobb körben elterjedni nemzetközi szinten is. Néhány hete Juhász Hajnalka miniszteri biztos egy amerikai ENSZ-programon gyűjtött be pozitív visszajelzéseket, többek között a Vatikán illetékese részéről. Gulyás Gergely pedig megemlítette, hogy még az amúgy a bevándorlás kapcsán velünk ellenkező állásponton lévő Hollandia külügyminiszterétől is kapott érdeklődő megkeresést a témában.
Nagylelkű nép
„A Hungary Helps Program a segítő Magyarország programja. Annak a kifejezése, hogy egy nagylelkű nép vagyunk, az erősödő Magyarország pedig már képes szolidaritást vállalni a válságövezetekben szükséget szenvedő emberekért, különösen a világ legüldözöttebb vallási csoportjához tartozókért, a keresztényekért. A nemzetközi szervezetek adatai szerint 245 millióra tehető azok száma, akik meghurcoltatást szenvednek keresztény hitükért, és csak 2018-ban naponta átlagosan 11 keresztényt gyilkoltak meg világszerte. A Hungary Helps egy kormányzati program, tehát a világ elesettjei mellett a magyar emberek érdekét is kell szolgálnia” – foglalta össze a Figyelőnek Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára. Kifejtette: alapelv, hogy a „segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem a bajt idehozni”. Ugyanakkor vannak olyan támogatási programok is, amelyek esélyt teremtenek magyar szakembereknek és vállalkozásoknak külföldön.
Tudni kell, a kormányban több minisztérium is folytat nemzetközi humanitáriusi és fejlesztési tevékenységet, ezért a Hungary Helps Program politikai koordinációját az államtitkárság látja el, Azbej Tristan munkáját segíti Juhász Hajnalka, illetve a Márki Gábor vezérigazgató vezetésével felállt, egy tavaly decemberi törvényben részletezett Hungary Helps Ügynökség is. Utóbbi szervezet azzal a céllal jött létre, hogy a bővülő támogatási programjaik a jövőben is „hatékonyan, szabályosan és eredményesen valósuljanak meg”. Vagyis egyre látványosabban folytatódik az építkezés időszaka ezen a téren.
Amerikai kapcsolat
Ami az amerikai kapcsolatot illeti, az államtitkár felvetésünkre felidézte: az Egyesült Államokban legelőször Mike Pence alelnök figyelt fel a programra. „Az utóbbi években számos kormányzati delegációval jártunk Washingtonban, és 2017-ben meghívást kaptam a Fehér Házba, hogy beszámoljak a tapasztalatainkról. Két napra rá az amerikai alelnök bejelentette, az Egyesült Államok – magyar mintára – programot indít az üldözött keresztények megsegítésére Irakban. A kezdeményezést az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala, a USAID és a Hungary Helps Program közötti együttműködési megállapodással pecsételtük meg” – számolt be az államtitkár.
Ez egyszerre elismerés, egyben jelentős magyar diplomáciai siker, ahogy az is az volt, hogy Trump külön kitért az üldözött keresztények érdekében tett kormányzati erőfeszítésekre. Ami talán ennél is fontosabb: Azbej Tristan két hete találkozott a USAID képviselőivel Irakban, akikkel keresztényeket és jazidiket megsegítő közös projektekről egyeztettek.
Egyedi elbírálás
Az államtitkár egyébként úgy látja, mostanáig viszonylag mérsékelt volt a fogadókészség, főleg mert a bevándorláspárti nyugati kormányok és politikusok nem értenek egyet a migráció megelőzésével, és nem mutatnak együttérzést az üldözött keresztények irányába sem. „Mi viszont nem tettünk le arról a célunkról, hogy a V4-es országokra kiterjesszük az együttműködést” – tette egyértelművé.
E tekintetben is akad már siker: a lengyelekkel közösen támogatott hazánk egy szíriai árvaházat. Ez azonban legfeljebb az első lépés, a kormány nemzetközi szövetséget akar létrehozni az üldözött keresztények érdekében. Ha csak az elmúlt egy hónapot nézzük, az államtitkár és kollégái – elmondása szerint – biztató eredményekkel tárgyaltak a Hungary Helps képviseletében az amerikai, az osztrák, a francia, az olasz, a szlovák, a brit és a libanoni fővárosban, valamint a németországi Észak-Rajna–Vesztfália tartomány és az iraki Kurdisztán központjában is.
Ami a szükséges anyagi erőforrásokat, vagyis a költségvetést illeti, Azbej Tristan úgy fogalmazott, „nem a gombhoz varjuk a kabátot, projektről projektre vizsgáljuk meg, hol a legnagyobb a szükség, hol tudunk segíteni, és ezután dönt a kormány a támogatás mellett”. Mindazonáltal a program első két évében 8,7 milliárd forintot fordított a kormány és a magyar adományozók az üldözött keresztények megsegítésére. Ez a háborús pusztítás mérséklésére fordított összeg 35 ezer iraki és szíriai helyben maradását tette lehetővé, ezáltal is enyhítve az Európára nehezedő migrációs nyomást.
„Minden magyar büszke lehet arra az eredményre, amelyet az észak-iraki Tell-Aszkuf városában értek el. Az Iszlám Állam fanatikus terroristái 2014-ben elüldözték az ott élő mintegy 1300 keresztény családot, akik közül a város 2016-os felszabadulását és több száz épület újjáépítését követően ezren visszatértek, a Hungary Helps nyújtotta segítségnek köszönhetően” – húzta alá lapunknak nyilatkozva az államtitkár.
A megsegített irakiak háláját mindennél jobban jelzi, hogy a helyiek immár „Magyarország leánya” névvel emlegetik településüket.
Borítófotó: Magyarország segít a közel-keleti keresztény közösségeken. Az amerikai kormány magyar mintára indította el a programját
