BREXITVARIÁCIÓK
Brüsszelben, november utolsó vasárnapján a rendkívüli uniós csúcs résztvevői valamivel több mint fél óra alatt elfogadták a Nagy-Britannia távozását meghatározó, levezénylő dokumentumokat. Ezek: a „nagy”, 585 oldalas kivonulási egyezmény (Withdrawal Agreement [WA] – kötelező jogi érvényű) és az ahhoz illeszkedő 26 oldalas politikai keret, amely nem kötelező jogi érvényű. Ez utóbbi a brexit utáni Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyát taglalja. Ötrészes dokumentum, amely az együttműködés alapjairól, a gazdasági-kereskedelmi partnerségről, a (nemzet)biztonsági, katonai kapcsolatokról, a kapcsolatépítés intézményes részmegállapodásairól s a kivonulási egyezmény megkötése és a szigetország kiválása közti időszakban (2020. december 31-ig tart) folytatandó tárgyalásokról szól.
Ám az, hogy Nagy-Britannia kormányfője megegyezett Brüsszellel, és az EU mindkét dokumentumot elfogadta, még nem jelent végleges megállapodást. A brit parlamentnek szintén jóvá kell hagynia ezeket. Ha ez nem történik meg, amire nagy az esély, az a „kemény”, egyezmény nélküli szakítást és Theresa May menesztését jelenti. Lássuk a forgatókönyveket és azok variációit!
KEMÉNY VÁLÁS
A nem szabályozott kemény válás (hard brexit) azzal járna, hogy Brüsszel ugyanolyan vámokat, eljárásokat alkalmazna a nagy-britanniai export terén, mint amilyenek az USA-ra érvényesek. Londonnak nem maradna más, mint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretei által nyújtott kereskedelmi szabályozási rendszerben való boldogulás, ami az EU-val fenntartott gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat illeti. E megoldás hívei szerint ez adna igazi függetlenséget, szabad kezet más országokkal kötendő kereskedelmi megállapodásokhoz. Az ellenzők viszont attól tartanak, hogy katasztrofális helyzetet teremtene a brit üzleti életben, áruhiánnyal, magasabb élelmiszerárakkal. Káosszal járna továbbá az északír határon, és újra kiélezné a törékeny nyugalmat az ír–északír konfliktusban.
BARÁTSÁGOS VÁLÁS
A soft brexit esetén Nagy-Britannia és az EU jogilag kötelező kilépési csomagban állapodik meg, amely szabályozza London és Brüsszel viszonyát a kiválás után – és amelyet a brit parlament is elfogad. Theresa May miniszterelnök bizonyos területeken fenntartja az unióval kialakított szoros kapcsolatot. Ezek: a mezőgazdasági termékek kereskedelme, a képzett EU-s munkavállalók hozzáférése nagy-britanniai állásokhoz.
BOCS, MÉGSE
A harmadik forgatókönyv: bent maradni az EU-ban. London hivatalosan már elindította a válási mechanizmust, amely szerint 2019. március 29-én 23.00 órakor (GMT – greenwichi középidő) Nagy-Britannia megszűnik EU-tagnak lenni. Leállítani ezt a folyamatot a jelenlegi szakaszban óriási politikai arcvesztéssel járna, a kormányfőt valószínűleg menesztenék, valamint új általános választásokat írnának ki. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint a brexit leállítható, bár erről (a vonatkozó 50. cikkelyről) Brüsszelben jogászok vitatkoznak.
Ennek a verziónak egy variációja szerint a szigetország tagja marad az EU vámuniójának és a közös piacnak, elfogadja az emberek szabad mozgásának közösségi alaptézisét, továbbá elismeri az Európai Bíróság illetékességét. A kilépéspártiak ezt a megoldást az EU-ban való maradással azonosítják.
Egy újabb variáció szerint London távozik, majd visszalép. Ehhez egyéb feltételek mellett valamennyi tagállam jóváhagyása szükséges.
ÚJ NÉPSZAVAZÁS
Nagy-Britanniában újabb referendumot tartanak a kilépésről. Az ellenzéki Munkáspárt népszavazás helyett általános választások kiírását szorgalmazza.
AMIT MAY AKAR
A brexit gyakorlati megvalósítására vonatkozik a brit kormányfő vidéki rezidenciájáról elnevezett Chequers-terv (a barátságos válás egyik lehetősége, a WA része), amelyet 2018 júliusában fogadott el a brit kormány, és amelyet Theresa May azóta több ízben módosított. Vám- és adómentes kereskedelmet javasol az EU-val, szabad kezet hagyva Londonnak, hogy kereskedelmi megállapodásokat kössön nem uniós államokkal. Nagy-Britannia az utóbbiakkal folytatott kereskedelemben a közösségi vámtarifákat, adótételeket alkalmazná, a beszedett pénzeket továbbadná Brüsszelnek. Azonkívül véget vetne az emberek szabad mozgásának, s ezzel a bevándorlási kérdésekben visszaadnák a döntési jogot Londonnak. A brexitminiszter David Davisnek és a külügyi tárca vezetőjének, Boris Johnsonnak (mindketten a kilépéspártiak kemény magjához tartoznak) ez is túl sok volt. A Chequers-tervre válaszul beadták lemondásukat, mert szerintük ezzel Nagy-Britannia túl szoros kapcsolatban maradna az EU-val.
A NORVÉG MODELL
E forgatókönyv szerint London az unió egységes piacán belül maradna, de cserébe elfogadná Brüsszel szabad munkaerő-áramlással kapcsolatos előírásait. Továbbá – igaz, a jelenleginél kisebb mértékben, de – Nagy-Britannia hozzájárulna az uniós költségvetéshez.
AZ ÍR PROBLÉMA
A „backstop plan” – szabad fordításban ütközőzóna-terv – az Észak-Írország (az Ír-sziget Nagy-Britanniához tartozó északi része) és Írország közti EU-s határral kapcsolatos problémát kezelné, ha a Theresa May által vázolt elképzelés (Chequers) szerint a szétválás átmeneti időszakában, 2020. december 31-ig erről nem születne egyetértés London és Brüsszel között. Az uniós elképzelés: Észak-Írország a közös piacon és a vámunióban maradna mindaddig, amíg London megoldást talál a határkérdésre.
WEBER SZERINT A VILÁG
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője három elemet emelt ki a brexittel kapcsolatban. London tisztességesen fizesse ki a búcsúszámlát (ez jelenleg mintegy 39 milliárd font). Ne jöjjön létre „kemény” határ Észak-Írország és az EU-tag Írország között. Továbbá mindkét oldal tartsa tiszteletben a szerzett állampolgári jogokat (elsősorban a kontinensről Angliába érkezett uniós munkavállalókéit). Az osztrák Kuriernak nyilatkozva ugyanakkor Weber azt mondta: örülne neki, ha a britek meggondolnák magukat és nem lépnének ki. „Ezerszer jobb Európát azokban a dolgokban megjavítani, amelyek nem működnek, mint Európát elhagyni” – mondotta, megszólítva a bennmaradó 27-eket, s utalva a nagy-britanniai „gazdasági és növekvő politikai káoszra”.
Borítófotó: Theresa May brit kormányfő megérkezik a hétvégi EU-csúcsra. Nagy még a homály a brexit körül
