ENERGIAHÁBORÚ
Ahogy a Trump-adminisztráció átvette az ország irányítását, az Egyesült Államokban elkezdett nőni az olaj- és gázkitermelés – nem kis mértékben az elnök ígéreteinek a hatására. Két esztendő alatt az USA olajtermelése csaknem harmadával bővült, de a vállalatok zöme nem termelt profitot, ami visszavetheti a kibányászást és a befektetők érdeklődését. Az amerikai Energiagazdálkodási és Pénzügyi Elemzések Intézetének (IEEFA) a jelentése riasztónak tartja a veszteséges gazdálkodás méreteit a palaolaj-gáz ágazatban. Ameddig nem jelennek meg a tartós nyereségesség jelei, a befektetők spekulatívnak, erősen kockázatosnak ítélik meg az ágazatot – figyelmeztetnek. A deficites kitermelés veszélyezteti Trump azon tervét is, amely az olcsó amerikai palagázzal szorítaná ki az orosz gázt Európából.
CSÖKKENT A KÍNAI KERESLET
Az olajárak hullámzása, a kiszámíthatatlan nagypolitikai helyzet, az Egyesült Államok szembenállása Kínával és Oroszországgal régiónkban is bizonytalanná tette a piacokat. Az EU olaj- és gázkereskedelmének a nyolcvan százaléka dollárban bonyolódik. Ezt a helyzetet Brüsszel abszurdnak tartja, és az euróban való fizetést részesítené előnyben. Moszkva is lépéseket tesz Washington kiszorítósdija ellen. Szaúd-Arábia bejelentette, hogy harmincszázalékos arányban betársul az oroszok Arctic LNG 2 projektjébe, melynek keretében jégtörő tankhajókkal szállítanák Észak-Szibériából a gázt a világimport mintegy háromnegyedét kitevő ázsiai országokba. (A francia Total 10 százalékkal szállt be.) Oroszország a másik két hasonló projekttel, a Jamal-LNG-vel és a Szahalin-LNG-vel a cseppfolyósított gáz piacain is fontos szállítóvá válik.
Donald Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök november eleji telefonbeszélgetését mindkét országban kedvezően értékelték. A Wall Street Journal, idézve Larry Kudlow-t, az amerikai Nemzeti Gazdasági Tanács igazgatóját, kiemeli: ez a megbeszélés „enyhülést” jelképez a kétoldalú kapcsolatokban. Ez mindenképpen befolyásolja az USA gáz- és olajvállalatainak kínai piaci esélyeit.
A telefonos kontaktus részben annak a következménye, hogy a nagy amerikai szénhidrogén-vállalatok fokozták a nyomást a Fehér Házra: segítsen új piacok meghódításában, a meglévőkön pedig pozícióik erősítésében. A Financial Times szerint az amerikai LNG magasabb ára és a katari, nigériai, algériai LNG-export támasztotta verseny miatt kereskedelmileg hátrányban van az európai piacokon az olcsóbb orosz vezetékes gázzal szemben. Az Egyesült Államok szempontjából probléma az is, hogy az európai LNG-kikötők bekötöttsége az EU ellátási hálózatába meglehetősen hiányos.
A kínai keresletre számítva egy sor ország – köztük Ausztrália, Argentína, Katar – növelte gázkitermelését, illetve cseppfolyósított gázt előállító üzemei, kikötői töltőállomásai számát, kapacitását. A távol-keleti ország gazdasága azonban visszavett a növekedési tempóból, így a kereslete is csökkent. A túlméretezett készletek lenyomták az árakat. Ehhez hozzájárult az is, hogy Japán, amely a világ legnagyobb LNG-vásárlója, úgy döntött: újraindít néhány atomreaktort. Dél-Koreában, a világ harmadik legnagyobb LNG-vásárló országában a cseppfolyósgáz-készletek nagyobbak a szokásosnál, és az időjárási prognózisok melegebb telet ígérnek. Európában a francia és a holland tárolók jóval kilencven százalék feletti telítettségűek – írja a Reuters piaci összefoglalója.
SZIBÉRIA EREJE
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) számításai szerint Kína földgázimport-függősége a hazai termelés felfuttatása ellenére növekedni fog, és a Mennyei Birodalom jövőre átveszi Japántól a világ legnagyobb földgázvásárlója címet. Az IEA szakértői úgy gondolják: öt éven belül a kínai felhasználásban a behozatal részesedése a jelenlegi 39-ről 45 százalékra nő.
A globálissá fajuló kereskedelmi háború azonban bekavart. Peking szeptemberben tízszázalékos büntetővámot rótt ki az amerikai LNG-importra, válaszul Washington korábbi szankcióira. Ezzel az amerikai LNG-eladók versenyképessége, piaci pozíciói romlottak az Oroszországból csővezetéken Kínába jutó olcsóbb földgázzal szemben. A Gazprom szeptemberi helyzetjelentése alapján a Jakutföldről a kínai határig húzódó vezeték, a Szibéria Ereje, a tervek szerint évi mintegy 37 milliárd köbméter gázt szállít az ázsiai óriásnak. A csőrendszer csaknem teljesen elkészült, egy év múlva elindulhatnak a szállítmányok délkeletre a kétezer kilométeres vezetéken. Az Oilprice.com értesülései szerint szó van egy másik cső, a Szibéria Ereje 2 megépítéséről is, amely Nyugat-Szibéria mezőit kötné össze Kínával. Alekszej Miller, a Gazprom feje október elején megerősítette: folynak a tárgyalások Pekinggel a projekt megvalósításáról.
AZ UKRÁN PROBLÉMA
Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter november közepén kelet- és közép-európai látogatásra indul, hogy politikai-diplomáciai eszközökkel ellensúlyozza a gazdasági alapú energia-versenyhátrányt. Perry céljait a kongresszus további Moszkva-ellenes szankciókkal támogatja. A tárcavezető Ukrajnát és Lengyelországot keresi fel. Az ukrán–orosz viszony további romlása, a Kreml által Kijevvel szemben életbe léptetett intézkedések és az Északi Áramlat II. csővezeték megépítése tovább rontják annak esélyét, hogy Ukrajna fenntartsa földgáztranzitország szerepét.
Tavaly északkeleti szomszédunk hétszázezer tonna szenet vásárolt az USA-tól, hogy működtetni tudja erőműveit – miközben az ország keleti részén a szakadárok szenet exportálnak máshová. Amerikai részről a szén iránti belső kereslet csökkenése (1983 óta nem tapasztalt alacsony szintre esett vissza; ezt a széntüzelésű erőművek bezárása, az olcsóbbá váló hazai földgáz is előmozdította) ösztönözte a kormányt, hogy új külföldi piacokat keressen.
Lengyelország vezető gázvállalata, a PGNiG az idén októberben véglegesítette az amerikai Venture Global LNG-től való cseppfolyósgáz-vásárlása feltételeit. Varsó Moszkvával kötött szállítási egyezménye (amely a lengyel felhasználás több mint felét fedezi) 2022-ben lejár. Az Egyesült Államok a Perry-látogatással is igyekszik meggyőzni a lengyeleket az amerikai LNG-szállítások megbízhatóságáról.
Az amerikai miniszter tervbe vette, hogy felkeresi Csehországot és Magyarországot is. Tárgyalásain, mint az USA energiaügyi tárcája november elsején közölte, nemcsak az energetikáról (LNG-, szénszállítások, atomenergia-helyzet) lesz szó, hanem a kiberbiztonságról is.
Borítófotó: Fekete füst terjeng egy robbanást követően a Husky Energy wisconsini olajfinomítója felett. Kínlódnak az amerikai LNG-kitermelők
