Az InSight tanulmányozni fogja a Mars szeizmológiai (rengési) és hőáramlási jellemzőit, rádióműszerrel méri a bolygó tengely körüli imbolygásait, amiből következtetni lehet a magjára, a belső szerkezetére, felszín alatti hőmérsékletére. A NASA egymilliárd dolláros projektjében tizenegy ország intézményei vettek részt, köztük a lengyel Astronika.
Utóbbi az öt méter mélyre lefúró és hőmérsékletmérő egység, a HP3 kifejlesztésében és kivitelezésében vett részt. Ez a legfontosabb eleme az InSightnak. A kemény felszínt áttörő szerkezetet és meghajtó mechanizmusát eredetileg egy német cég tervezte és készítette volna, de nehézségeik adódtak, így az Astronikához fordultak. A varsói társaság alelnöke, Jerzy Grygorczuk, a penetrátorok építési szakértője már tervezett ilyen eszközöket korábbi expedíciók számára. Jelenleg hét ilyen, vakondnak nevezett modelljük van. A NASA mérnökei rendszeresen ellátogattak Varsóba és ellenőrizték a munkafolyamatot, tesztelték az egyes alkatrészeket.
A termikus szonda elkészítésében az Astronika együttműködött a lengyel akadémia űrkutatási központjával, a repülési intézettel, a hegesztési intézettel, valamint a Łódźi és a Varsói Műszaki Egyetemmel.
A műszer üzembe helyezése után kiderülhet, hogy milyen a Mars magja – kihalt, meleg, esetleg aktív. Három hónap múlva tehát, ha már az InSight mindegyik eszközét sikerül aktiválni, a kétéves időtartamra tervezett mérésekkel meg lehet majd állapítani, hogy a vörös bolygó milyen geológiai fázisban van. E kutatásoknak döntő jelentőségük lehet a planétára tervezett emberi expedíciók megvalósításában (ez a NASA szerint huszonöt éven belül elérhető).
Lengyelország 2012 novemberében csatlakozott az Európai Űrügynökséghez, sorrendben a huszadikként. (Évente mintegy harmincmillió euró díjat fizet – a szerk.) A lengyel vállalatok és kutatóközpontok számára ez nyitotta meg az utat az űrtechnológiák és a műholdas technikák gyorsabb fejlesztéséhez, a közös programokban való részvételhez.
Az InSight nem az egyetlen Mars-expedíció, amelyben a lengyelek részt vettek. A Curiosity marsjáró lézerspektrométerének (gázdetektorának) infravörös érzékelőit a VIGO tervezte és gyártotta. Nemrég pedig a Sener Polska (egy spanyol cég lengyel vállalata) mérnökei tervezték és készítették el egy 2020-as küldetés terepjárójának a kulcsfontosságú mechanizmusát, az ún. köldökzsinórt.
