Törökbálint, Páty, Érd és Budaörs lakosságát is ellátja majd a dél-budaiakon kívül az Újbudához tartozó Dobogón épülő úgynevezett szuperkórház. A több mint ezerágyas centrum az Egészséges Budapest Program (EBP) kísérőelemeként, a fővárosi ellátás teljes megújulásának a részeként valósul meg – nagyjából öt éven belül – a XI. kerületben. „Szuper” jellegét az adja majd, hogy a nap huszonnégy órájában, a hét minden napján nyújt egészségügyi ellátást, a szakma spektrumának minden szintjén.
Korábban Simicskó István, Újbuda országgyűlési képviselője úgy jellemezte a projektet, hogy annak köszönhetően nemcsak a dél-budaiak és az agglomerációban élők kezelése javul majd ugrásszerűen, hanem egész Buda gyermekellátása.
Jelen pillanatban ugyanis, bár Budapesten ezer-ezerkétszáz ágyon végeznek gyermekegészségügyi ellátást, ezeknek a férőhelyeknek a jelentős hányada a pesti oldalon található.
A beruházással együtt egyébként jelentős közúthálózat-fejlesztés is lezajlik, így az M1–M7-es autópálya külön lehajtót kap a kórház felé, megépítik a Galvani hidat – amelynek a projektbemutatója éppen az előző hét végén zajlott le –, ezenfelül fejlesztik a Kelenföldi pályaudvart, de kötöttpályás villamosközlekedés is vezet majd az intézményhez.
A kórház 1,2 millió ember gyógyítását szolgálja a jövőben, két helikopterleszállóval és saját mentőállomással, de tartozik majd hozzá nővérszálló, s épül egy bölcsőde és óvoda a munkatársak gyerekeinek.
A beruházás olyannyira nagyszabású, hogy nemcsak külön miniszteri megbízottat neveztek ki a lebonyolításhoz – Bedros Róbertet, a fővárosi Szent Imre Kórház főigazgatóját –, hanem egy száz százalékig állami tulajdonú projektcég is alakult, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának fennhatósága alá tartozik.
Bedros Róbert néhány héttel ezelőtt úgy nyilatkozott az új komplexumról: nem elitkezelés zajlik majd a centrumban, hanem „XXI. századi közellátás”. Szerinte az elmúlt száz évben nem csupán Budapesten, az egész országban nem volt ilyen volumenű egészségügyi beruházás.
Noha az EBP részeként „csak” egy zöldmezős projektet jelentettek be, a hatékony gyógyítás érdekében három nagy ellátási centrumot alakítanak ki a már meglévő kórházakból. Egy szakmai konferencián Cserháti Péter, a program miniszteri biztosa arról tájékoztatott, hogy az összesen hétszázmilliárd forintos költségvetésű, várhatóan tíz évre szóló fejlesztések kapcsán 188,5 milliárd sorsáról már megszületett a döntés. Beszámolt arról is, hogy jelen pillanatban négy jelentős folyamat zajlik egymással párhuzamosan: műszerbeszerzés a járó- és fekvőbeteg-ellátásban, energetikai korszerűsítés előkészítése, a térségi szakrendelők többségének a felújítása, valamint a kórházak megújításának és átszervezésének a tervezése. Utóbbi azt jelenti: a minél hatékonyabb ellátás érdekében három nagy centrumkórház jön létre, társkórházakkal kiegészülve.
A centrumkórház kifejezés annyit jelent – fejtegette Cserháti –, hogy a telephelyek összevonásával adott szakorvosi ellátások, például a kardiológia, a neurológia és a képalkotó diagnosztika nem szétszórtan lesznek elérhetők a városban, hanem egy-egy helyen koncentráltan, a megfelelő műtői társszakmákkal együttműködésben a komplett sürgősségi kezelés megvalósítása érdekében.
A három nagy központi intézmény a következő: az észak-pesti, amely elsősorban a Honvédkórház köré épül, a dél-pesti, amely az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, valamint az Országos Kardiológiai Intézet területén valósul meg, integrálódva az ideköltöző, a közelmúltban újjáalakított Országos Traumatológiai Intézettel, valamint a dél-budai, újonnan épülő szuperkórház.
Az EBP-t kiegészítve jut támogatás az egyházi fenntartású intézmények fejlesztésére is, összesen 27 milliárd forint értékben. A Budai Irgalmasrendi Kórházat például teljesen megújítják, s egy betegápolást szolgáló épületszárnnyal is bővítik.
Az irgalmas rendi kórház és a Bethesda összesen 7,8 milliárdos fejlesztési forrást kapott. Ebből finanszírozzák a Bethesdában az új szülészeti, valamint gyermekpszichiátriai osztály kialakítását, a gyermeksürgősségi ellátás korszerűsítését, továbbá a két intézmény kórtermeinek a megújítását. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által működtetett szeretetkórház pedig ötmilliárd forintos támogatásban részesült. Az intézmény Közép-Európa egyetlen ilyen felekezeti kórháza, ahol régiós gerontológiai központot alakítanak ki az épület teljes körű felújítása mellett – ezt szintén a közelmúltban jelentették be.
Bedros a szuperlétesítmény kapcsán egy korábbi lapinterjúban részleteket is elárult. A dél-budai centrumkórházban a tervek szerint döntően egyágyas kórtermeket alakítanak ki. A miniszteri megbízott szerint a statisztikai adatok azt mutatják, hogy ez hatékony eszköz a kórházi fertőzések visszaszorításában, s az ilyen elhelyezéssel az eleséses kórházi balesetek száma is csökken. Mindezek mellett az egyágyas kórtermekben az egészségügyi dolgozók is hatékonyabb, pontosabb munkát tudnak végezni, mert nincs olyan tényező, amely megosztaná a figyelmüket, így személyre szabott gyógyítás és ápolás valósul meg.
Mivel a Dobogón épülő szuperkórház megnyitását öt éven belül tervezik a döntéshozók, az építészeti pályázat kiírása bármelyik pillanatban megtörténhet – lapzártánkig erre információink szerint nem került sor. A Fidesz–KDNP pártszövetség újabb kétharmados győzelmével pedig újult erőre kaphat a program, legfőképpen azért, mert a hosszú távú kormányzati célkitűzések egyike a születési, a halálozási és a várható élettartamra vonatkozó adatok javítása. Ennek részeként ráadásul az évek óta zajló egészségügyi reform is új lendületet kaphat.
