Levelezésbe fogott a botrányba fulladt őcsényi menekültüdültetést szervező Migration Aid és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A századik kormányinfón ugyanis szóba került a nevezetes, nemzetközi nyilvánosságot kapó akció is, a tárcavezető pedig egyértelműsítette: a korábban Soros György által is segített szervezetnek érdemes lett volna a magyar államhoz fordulnia, ha már menekülti státusú személyeknek szervezett programot, és akkor elkerülhető lett volna a helyiek körében kialakult feszültség, illetve ellenérzés. Mivel az egyeztetés elmaradt, a Siewert András vezette szervezet felelőtlenül járt el – meg is lett az eredménye.
TEGEZŐS STÍLUS
Mindenesetre a Migration Aid berkeiben arra jutottak, hogy az elhangzottak nyomán levélben fordulnak Lázárhoz. Siklósi Brigitta kuratóriumi elnök ragadott tollat, és a minisztert letegezve egyebek mellett azt írta: „Nem vagyok politikus, sem közgazdász, így nem értek sem az állam vezetéséhez, sem a pénzügyi háttérhez.” Az egészen furcsa hangulatú irományban kitér arra, hogy a felsőoktatási törvény módosításáig nem is hallott a CEU-ról, meg hogy „te is ismeretlen voltál eddig számomra”, mivel nem olvas híreket, mert a média elfogult. „Nekem ti nem vagytok sem akasztanivalók, sem mindenhatók. Emberek vagytok, valamilyen eszmerendszerrel, ugyanúgy éreztek és lélegeztek, mint mindenki más. Számomra nem vagytok kevesebbek egy háborús menekültnél vagy egy Blahán ücsörgő szegény embernél. Ha nektek lenne szükségetek segítségre, ugyanúgy segítenék, mint nekik” – magyarázta a kuratóriumi elnök, aki egyfajta coming outra is ragadtatta magát: tetszik neki a kormányinfó, különösen „ahogy beszélsz”. „Drága János! Szeretném, hogy tudd, szeretlek titeket teljes emberi mivoltotokban. Kérlek, ne tekintsetek rám ellenségként, mert nem célom ártani bárkinek. Nem tudom, hogyan magyarázzam el, hogy nem akarok valami »hatalmas terv« megvalósításában részt venni, csak szeretnék alkotni” – folytatódik a migránsbarát csoport álnaiv munkatársának kissé zavaros gondolatmenete.
A miniszter nem tegezte vissza Siklósi Brigittát, ám udvarias válaszlevélben tisztázott néhány dolgot. A lapunk által megismert írás szerint Lázár először is aláhúzta: a kormány számára fontos a párbeszéd, „a valódi civil szervezetek társadalmi szerepvállalására pedig kifejezetten számítunk is”. Ugyanakkor a migrációval kapcsolatos kérdések erőteljes nemzetbiztonsági vetülettel bírnak, az ország mindenáron való védelme pedig az Alaptörvény mellett a választói akaratnyilvánításból is következik. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ismeretes, hogy Siewert számos alkalommal kinyilvánította: le kellene bontani a déli határkerítést, amely egyébként semmire sem jó, meg persze emberellenes. Erről egyébként a tárcavezetővel levelező kuratóriumi elnök nem tett említést. Nem illett a hangvételhez.
Lázár egyértelműsítette azt is: a kormány, ahogy eddig, továbbra is különbséget tesz a nemzetközi védelemben részesülő menedékkérők és az illegális bevándorlók között. Előbbiek számára „hatékonyan, olajozottan és vallási hovatartozástól függetlenül” biztosítják mindazt az ellátást és segítséget, amelyet a jog és az emberségesség parancsol. Csakhogy a menedékkérők esetében ez mégis sokszor elmarad – nem az állam mulasztása miatt, hanem azért, mert az érintettek szinte azonnal továbbmennek nyugatra.
„Meggyőződésem az is, hogy a tény, miszerint egy keresztény ország kormánya a menedékkérők ellátására e téren nagy rutinnal, nemzetközi tapasztalattal rendelkező keresztény szervezetekkel létesít partneri viszonyt, szintén természetes, vitán felül álló kérdés” – húzta alá Lázár.
A CIVILEK MOST IS SEGÍTENEK
Valóban, információink szerint hetente többször keresik fel a Máltai Szeretetszolgálat és a Katolikus Karitász munkatársai a tompai és röszkei határ menti tranzitzónákban élőket lelki támasz, gyermekfoglalkozások, tanácsadás keretében, és adományok szétosztásával is próbálják megkönnyíteni az életüket, de hasonlóképp tesznek más felekezeti karitatív szervezetek is. A máltaiak ráadásul a határ túlsó oldalán lévő szabadkai befogadóállomáson szintén segíthetik a menedékkérőket, miután erről megállapodás született hazánk és Szerbia között. Ugyanígy végez jószolgálati munkát a Katolikus Karitász a fóti Károlyi István Gyermekközpontban, ahol kiskorú menekültek integrációját segítik elő, de járnak a vámosszabadi befogadóállomásra is. Csak ebben az esztendőben több tízmillió forint értékben támogatták az úton lévőket. Eközben a Jezsuita Menekültszolgálat és egyes plébániák a már státusszal rendelkező menekültek integrációjában vesznek részt.
HIÁNYZÓ TÉNYSZERŰSÉG
Lázár, nem részletezve mindezt, határozottan vitatta a Migration Aid azon állítását, miszerint a tranzitzónákban tartózkodó, ellátásra nem jogosult személyek humanitárius támogatásának útjába a kormány akadályt gördítene. Sőt, az élelmiszer-adományozás folyamatos. Úgy tudjuk, az egyházi szeretetszolgálatokat tömörítő Karitatív Tanács látja el a szervezési teendőket, ezen keresztül az állam komoly összegekkel is segíti őket. A miniszter szerint ráadásul a megfelelő fizetési eszközökkel rendelkező menedékkérők számára biztosított a fogyasztási cikkek beszerzésének lehetősége is, „az ennek ellenkezőjét állító, egyes civil szervezetek részéről előszeretettel hangoztatott kijelentések kívül vannak az Önök által is szorgalmazott pontos és tényszerű kommunikáció határain”. Ettől függetlenül a kormány fenntartja: minden, a témában jelen lévő és nemzetközi dimenzióval is rendelkező szervezet tartsa a kapcsolatot az „e téren hatáskörrel bíró szervekkel a pontos szabályozás ismerete, a valóban hatékony feladatellátás és a magyar viszonyok, a magyar gondolkodás még jobb megismerése érdekében”. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal legújabb adatai alapján egyébként az idén eddig 2959 fő adott be menedékjog iránti kérelmet, negyvenkét százalékuk afgán, huszonhárom százalékuk iraki, s csupán tizennyolc százalék szír. Tavaly ez a szám összesen 28 075 volt, vagyis jelentősnek mondható a csökkenés. A hivatal szerint ugyanakkor 2017-ben eddig 402 főt toloncoltak ki, leginkább pakisztániakat, idegenrendészeti őrizetbe eddig 406 személyt vettek – tavaly ezzel szemben csaknem ezret. Ami talán a legfontosabb: a legújabb statisztika szerint az idén csupán 89 fő kapott menekülti elismerést, 866 oltalmazottit, míg 73 úgynevezett befogadottkéntit. Ezek különböző szintű jogosultságok, ám valamennyivel lehet már Magyarország, illetve az unió területén tartózkodni.
