ÁTSZERVEZÉS, ÚJRAGONDOLÁS
Elkezdődött a gondolkodás a járási rendszer átalakításáról, egy javaslatot már a Fidesz-frakció is áttekintett, ám döntés nem született – értesültünk. A kormányban azonban úgy látják, a 2013-ban felálló rendszer kapcsán született annyi tapasztalat és tanulság az elmúlt években, hogy érdemes elvégezni némi finomhangolást. Forrásaink mindenesetre hangsúlyozták: nem kérdés, a lassan hat éve működő struktúra alapvetően megmarad, hiszen a központi és területi közigazgatás, illetve a kormányablakos rendszer bevált, ezt a társadalmi visszajelzések is egyértelműen igazolják. Gyorsabb lett az ügyintézés, szinte minden, az állammal kapcsolatos eljárást már egy helyen lehet lebonyolítani vagy legalábbis elindítani. Ráadásul számos procedúra díja csökkent vagy szűnt meg az elmúlt években, ezekről több konzultáción is véleményt mondhattak az állampolgárok. Érdemes közbevetni: további hasonló lépések vannak napirenden, leginkább a kisvállalkozások számíthatnak újabb könnyítésekre.
Ettől függetlenül a kormány folyamatosan foglalkozik a közigazgatás még hatékonyabbá tételével, a központi területen, azaz a kormányzatban éppen a személyi állományt érintő változások kavarják fel a kedélyeket. Ugyanakkor a mostani elbocsátásokat januártól jelentős, átlagosan harmincszázalékos béremelés is követi úgy, hogy a tervek szerint még inkább figyelembe veszik majd, hogy anyagilag is honorálják a nagyobb teljesítményt. Vagyis kifejezetten rugalmas bérstruktúra kialakítása a cél.
TERVEK GYEREKCIPŐBEN
Visszatérve az átszervezésre: a koncepció egyelőre „gyerekcipőben jár”, ám a formálódó elképzelések lényeges eleme lehet, hogy a járások igazgatását még közelebb hozzák a különböző közszolgáltatásokkal és hatóságokkal. Hogy valamennyi ilyen szervezetnél „ugyanazt értsék” járás alatt, azaz egyértelműbb legyen a kapcsolódás.
Ehhez nemzetközi példák áttekintésére is sor került – ahogy arra Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára is utalt egy interjúban. A közigazgatás racionalizálásának osztrák mintája áll a legközelebb a jelenlegi magyar tervekhez. További adalék a módosítások szükségességének indoklásához, hogy a rendszer korrekciójánál a változó lakosságszámokra is reagálni kell.
De ha mindez nem lenne elég ok a változtatásra, ott van még a közigazgatási bíróságok 2020 januárjától esedékes felállítása. Az erről szóló, az ellenzék által hevesen támadott törvény már a parlament előtt van. A Figyelő által korábban részletesen ismertetett koncepció szerint lenne egy felsőbíróság Esztergomban, illetve további nyolc közigazgatási törvényszék országosan. A járási rendszer 2013-as bevezetése annak idején érintette az igazságszolgáltatást is, a helyi bíróságok például járásbíróságokként folytatták munkájukat. A kormány célja, hogy az új bíróságok munkáját is összehangolja a közigazgatási szintekkel, ezért is indokolt lehet tehát hozzányúlni az utóbbi rendszerhez. Elképzelhető például, hogy a közigazgatást érintő perek másodfokát ezek az új törvényszékek látják majd el.
BÍRÓSÁGI KAPCSOLÓDÁSOK
Ahogy az önálló közigazgatási bíróságok, úgy korábban a járási rendszer „felélesztése” is történelmi hagyományhoz való visszanyúlást jelentett a polgári kabinet részéről. A 2012-ben elfogadott javaslatok nyomán, a Jó állam kialakításának jegyében a fővárosban mind a 23 kerületben, vidéken pedig 175 helyen jött létre járási hivatal, amely államigazgatási feladatokat vett át a települési jegyzőktől. Ezek elsősorban okmányirodai feladatokat, gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezet- és természetvédelmi igazgatási ügyek intézését jelentették, ezen belül évek óta szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal, valamint a járási munkaügyi kirendeltség.
Az elmúlt időszakban bizonyos szociális juttatások folyósítását is erre a szintre delegálta a kormány, mondván, az eltérő anyagi helyzetben lévő településekhez képest biztosabb, ha a szükséges forrásokat kvázi közvetlenül az államkincstártól kapó hivatalok adják oda az arra jogosultaknak. Ez az újítás is bevált, legalábbis a kezdeti, részben politikai okokból felhajtott aggodalmakat nem igazolta a valóság. A visszaélések elkerülése érdekében ugyanakkor bizonyos segélyek megítélését kifejezetten a helyben élő embereket jobban ismerő önkormányzatokra bízták. Nekik mindezt külön rendeletben, ám önállóan kellett szabályozniuk.
JÓVÁHAGYOTT FEJLESZTÉSEK
Ami a kisebb településeket illeti, a kormány újabb jelentős fejlesztésekben is gondolkodik. Ez a Magyar Falu Program, amelynek részleteit a minap jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Gyopáros Alpár miniszteri biztos. A tájékoztató helyszínének szimbolikus lépéseként egy ezerháromszáz fős kistelepülést, a Győr-Moson-Sopron megyei Vitnyédet választották.
Ezek szerint az egyébként hosszú távra tervezett, 2020-tól a gazdaságfejlesztésre koncentráló kezdeményezés jövőre legalább 150 milliárd forintos kerettel indulhat be. Ebből jelentős összeg jut útfejlesztésekre, illetve az úgynevezett „vidéki CSOK” bevezetésére, de szánnak forrást a közterületek karbantartására szolgáló eszközök beszerzésére is. Fontos, hogy a Digitális jólét programnak köszönhetően minden háztartásnak lehetősége lesz széles sávú internetelérésre is, rendbe teszik a polgármesteri hivatalokat, az orvosi rendelőket és a temetőket, sportparkok létesülnek, ahol pedig arra szükség van, óvodai, bölcsődei, önkormányzati pénzügyes, jegyző és körzeti megbízottak számára kínálnak szolgálatilakás-lehetőséget a falvakban.
A program kidolgozása során falvakban élő vagy dolgozó szakemberekkel és öt önkormányzati érdekképviseleti szervezettel működtek együtt, országszerte huszonhét helyszínen több mint kétezer-kétszáz települési és civil szervezeti vezetővel konzultáltak.
