KÖZÖS A SZOFTVER
A kormány 1369 milliárd forintnyi adósságot vállalt át az önkormányzatoktól 2014-ig, több lépcsőben. A 2010-es tartozásállomány 1247 milliárdot tett ki, míg ez a szám 2002-ben nem érte el a kétszázmilliárdot. A második Orbán-kormány a települések gazdálkodását megkönnyítő intézkedéssel együtt a további eladósodást gátló szabályozásról is próbált gondoskodni, ennek ellenére a folyamat, ha messze nem is olyan mértékben, mint a balliberális kormányok idején, mégis újraindult.
Az Állami Számvevőszék már 2011 után átfogó ellenőrzésekbe kezdett, ezt folytatta a 2013-ban bevezetett, úgynevezett feladatfinanszírozási rendszerben is annak érdekében, hogy fel tudják tárni a pénzügyi egyensúlyi helyzetre ható kockázatokat. Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke a Világgazdaságnak nemrég arról beszélt, egyfajta megfigyelőrendszert dolgoztak ki, emellett településtípusonként egyszerre akár több száz önkormányzat gazdálkodását értékelik.
FÉLREÉRTETT ELLENŐRZÉS
És bizony korántsem mindenütt találtak rendben mindent, így vagyonvédelmi intézkedéseket is kellett alkalmazni. Ennek lényege: ha a számvevőszéki ellenőrzés rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást tár fel, illetve az ellenőrzött szervezet a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével kárt okoz, vagy az ÁSZ ennek veszélyét állapítja meg, kezdeményezheti az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatások folyósításának felfüggesztését. Ez többek között Mátraverebély, Veresegyház és Kiscsécs önkormányzatánál történt. Az esetet a balliberális sajtó is felkapta, mondván, a Fidesz máris elkezdte „csuklóztatni” az önkormányzatokat. A polgármesteri hatáskörök szűkítése ugyanis kvázi ellenzéki toposz lett, annak dacára, hogy a kampány előtt és után Orbán Viktor mellett számos kormánytag tisztázta, nem lesz ilyen változás. Ráadásul a további eladósodás megakadályozása már több mint ötéves, a konszolidációval egy időben megfogalmazott célkitűzés, és aligha lehet észérvet felhozni ellene.
Az említett esetben az ÁSZ intézkedése a bérek kifizetését, illetve a kötelező közszolgáltatások biztosítását nem érintette, ráadásul Veresegyház esetében a felfüggesztést néhány héten belül vissza is vonták. A számvevőszék ezzel párhuzamosan azt javasolta, hogy a települések pénzügyi helyzetét nagymértékben befolyásoló, önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok, gazdasági társaságok eredményességét, illetve közfeladat-ellátásuk teljesítményét is mérni lehessen.
Az önkormányzatokért továbbra is a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium felel. Pintér bizottsági meghallgatásán ezzel kapcsolatban a parlamentben azt ígérte: az állami feladatok további csökkentésére, az önkormányzatiság kiterjesztésére lehet számítani. Megerősítette: továbbra is gátolni fogják a települések túlzott eladósodását.
Ez utóbbi cél egyik hatékony eszköze lehet az úgynevezett ASP, azaz Application Service Provider nevű alkalmazásszolgáltatást nyújtó informatikai rendszer. Úgy tudjuk, a többéves előkészítés után bevezetett hálózathoz, illetve az ezt használó 1733 településhez az idén januártól 1261 további önkormányzat csatlakozott. Ezzel – a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség közlése szerint – az önkormányzatok kilencvenkét százaléka számára biztosított a komplex, felhőalapú szolgáltatás, amely támogatja az ügyintézők munkáját. Csak az év első napjaiban több mint tízezren vették igénybe ezt a lehetőséget.
Vagyis a rendszer alapvetően a különböző ügyintézők, illetve az állampolgárok életét hivatott megkönnyíteni, valahogy úgy, ahogy az Ügyfélkapu teszi. Tehát nem szól bele a konkrét ügymenetbe, inkább segíti azt, legalábbis a döntéshozói szándék szerint. Ennek keretében elérhető szakrendszer az iratkezelési, a gazdálkodási, az adó-, illetve a hagyatéki leltár, valamint az ingatlanvagyon-kataszter. Az ipar- és kereskedelmi szakrendszer segítségével pedig „optimalizálhatók a települések belső működési folyamatai”. Ezzel együtt kialakítottak egy elektronikus ügyintézési platformot, amelyen online kitölthető és beküldhető űrlapok egyszerűsítik a hivatali ügyek indítását, illetve akár nyomon követését. Készült egy települési portál is, amelyet az adott önkormányzat opcionálisan választhat az ASP-rendszerhez való csatlakozás során.
KEVESEBB PAPÍR, TÖBB ADAT
A változásnak környezetvédelmi szempontból is vannak előnyei, hiszen háttérbe szorul a papíralapú adminisztráció, a települések pedig néhány kattintással tehetnek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Az ASP teljes körű, országos kiterjesztése 2019-re fejeződhet be. A Belügyminisztérium szerint ezzel olyan egységes informatikai bázis jön létre, amely „valamennyi hivatalnak megteremti az azonos munkavégzés lehetőségeit”.
A közös szoftverrel biztosítani lehet, hogy minden jogszabályt naprakészen figyelve, folyamatos legyen a technikai jellegű karbantartás is. Kialakulhat ráadásul egy olyan adattárház, amely a további tervezést segíti. Az egységesítés tehát gazdaságosabb és hatékonyabb, ügyfélbarátabb működést tesz lehetővé, ráadásul ezzel még pénzt is spórolhatnak az önkormányzatok. A belügyi tárca részéről korábban elhangzott: akár tízmilliárdos nagyságrendben is.
A kezdeti döccenők miatt ugyanakkor számos kritika érte korábban a szisztémát. Egyik nagy ellenzője volt a terveknek az LMP-s színekben parlamenti mandátumot szerzett gödöllői polgármester, Gémesi György. A kifogások azonban elcsendesedtek, amikor a kormány bevonta a különböző önkormányzati szövetségeket is a végrehajtásba.
Visszatérve az eladósodás kérdésére: az ügyfélbarátabb megközelítés mellett a részben uniós finanszírozású, összességében tizenötmilliárd forintos fejlesztés, illetve az adatszolgáltatás révén az Államkincstár folyamatosan nyomon követheti a települések pénzügyi helyzetét. A gazdálkodásba nem szólhat bele, erre nem biztosít jogosítványt a törvény, ám képet kaphat a gazdasági állapotokról. Ahogy Lázár János távozó miniszter korábban fogalmazott, nem csorbul a pénzügyi függetlenség. A rendszer bevezetését jóváhagyó kormányrendeletben is csupán annyi szerepel, hogy a kincstár a Központi Statisztikai Hivatal és az ÁSZ számára rendszeres, valamint eseti adatlekérdezést, illetve összegzést végez.
