NEKIVESELKEDÉS
Bár már Romániában is csak néhány „eltévedt” politikus vonja kétségbe az autópályák hasznát és szükségességét, hadd álljon itt mindjárt egy perdöntő adat: a Magyarországról Székelyföldre irányuló célforgalom több mint hetven százaléka már a Szeged–Nagyszeben útvonalon igyekszik a keleti végek felé. Ahogy a népi mondás is tartja, ott rövidebb, itt viszont hamarabb. A rövidebb utat, a Nagyváradon és Kolozsváron át délkeletnek tartó forgalmat ma többnyire az áruforgalom és a ráérős turisták választják, illetve generálják, a többség a Budapest és Nagyszeben közötti M5-ös, a nagylaki határátlépés után A1-esre váltó hosszabb, 558 kilométeres sztrádaszakaszt preferálja. Még akkor is, ha a Marzsina (Margina) és Déva közötti hatvan kilométeres, egészen más forgalmi terhelésre kialakított rész meglehetősen „faggatós”, mert ezen kívül az autópálya kínálta szabad szárnyalás így is vonzóbb. Ez év nyarától ez a kényelmetlenség is jelentősen csökken, miután a kormányzati felelősök és kivitelezők egyaránt eskü alatt állítják, hogy akkortól már csak a Holgya (Holdea) és Marzsina közötti 14 kilométeres rossz etap marad, az is legfeljebb az év végéig. (Lásd a térképen.) S ha még az idén valóban elkészül a Szászsebes és Torda közötti hetven kilométeres A10-es autópályának a maradék 17 km-es szakasza, valamint jövőre a még hiányzó 24 kilométer, akkor Kolozsvár is könnyebben megközelíthetővé válik a déli, mint az északkeleti irányból. (Az A10-es a dél-erdélyi A1-est és az észak-erdélyi A3-ast köti össze.)
PÁLYALÁZ
Aki azt mondja, hogy „hiszem, ha látom”, annak igaza lehet, hiszen legalább hároméves késésben van a munkálat, de úgy tűnik, a romániai közélet szereplőin egyfajta autópálya-építési láz vett erőt. Nem túl magas hőfokon égő, de mégis. A szenátus plénuma március végén elfogadta a Bukarestet Brassóval összekötő sztráda, valamint az úgynevezett északi autópálya és a Brassó–Bákó szakasz megépítéséről szóló törvényjavaslatokat. A tervezet arra kötelezné a kormányt, hogy a törvény életbelépésétől számított hatvan napon belül hozza létre a Bukarestet Brassóval összekötő sztráda megtervezéséért és megépítéséért felelős részvénytársaságot. Az autópályának a jogszabály hatálybalépésétől számított három éven belül kell elkészülnie. Ennek az összeköttetésnek a megteremtése mindenkinek egyformán fontos, a Déli-Kárpátokon áthatoló nagyon szűk úton ugyanis már évtizedek óta elviselhetetlenül zsúfolt a forgalom. Megvalósulása esetén a Fekete-tenger elérése is nagyságrendekkel felgyorsul a Nap elnevezésű, néhány esztendeje használatba adott A2-es sztrádával való kapcsolódás révén.
Ugyanazon tervezet értelmében a Csengersima–Pete határátkelő–Szatmárnémeti–Nagybánya–Dés–Beszterce–Vatra Dornei–Suceava nyomvonalú északi autópálya kivitelezését a szállításügyi tárcának kell koordinálnia, megépítését állami költségvetésből és uniós alapokból finanszírozzák. A határidő a törvény életbelépésétől számított négy év. A Brassó és Bákó közötti sztráda megépítését ugyancsak állami büdzséből és európai alapokból fedeznék, s öt esztendőn belül kell elkészülnie. Mindhárom esetben a kétkamarás törvényhozás alsóházáé (a képviselőházé) a végső szó, de a jelen hangulatban ez aligha lehet akadály.
Persze olyanra volt már példa, hogy a parlament törvényt alkotott autópálya-építések sürgetése érdekében, de az inkább szándéknyilatkozatként értelmezhető. Például 2017 novemberében a képviselőház elfogadta a nagyromán egyesülésről elnevezett, A8-as jelzésű, az Erdélyt Moldvával összekötő Marosvásárhely–Iași (Jászvásár)-sztráda megépítéséről szóló jogszabályt, s hatálybalépése után harminc napon belül a közlekedési minisztériumnak meg kellett volna hoznia a projekt magvalósításához szükséges intézkedéseket, de konkrét előrelépés nem történt. A szaktárca párhuzamosan olyan tanulmánnyal rukkolt elő, amely szerint a kormány az A8-asnál olcsóbbnak ígérkező Brassó–Bákó útvonalat részesítené előnyben a Keleti-Kárpátok átszelésére – állítólag azzal a hátsó szándékkal, hogy a forgalmat a magánbefektetők bevonásával megépítendő Brassó–Bukarest koncessziós autópálya felé terelje. A Marosvásárhely–Iași-sztráda hívei viszont azzal érveltek, hogy Moldva „nemcsak a hegyeken akar átkelni”, hanem az európai úthálózathoz szándékozik csatlakozni.
Kétéves felvétel Kerelőszentpálnál. Ez már elkészült, de az A3-as Marosvásárhely és Aranyosdénes közötti teljes szakasza még két évet várat magára
ÉSZAK-ERDÉLYI SUHANÁS
Akárhogy is nézzük, a jelenlegi, 807 kilométeres romániai autópálya-hálózat mindenképpen bővítésre szorul. Az ország területe és lakosságának a létszáma legalább háromezer kilométernyi sztráda meglétét indokolja. Miközben momentán 193 kilométer megépítésére kötöttek szerződést, további mintegy 170 kilométer pedig a közbeszerzési eljárás fázisában van.
Az erdélyiek, illetve a nyugatról arra igyekvők számára az észak-erdélyi pálya lenne a legfontosabb, ahol mostanában fel-felcsillant némi fény az alagút végén. Tavaly szeptember végén átadták a Kolozsvárhoz közeli Gyalunál épült Szamos-hidat, amelynek köszönhetően 9,5 kilométerrel lett hosszabb a jelenleg használható szakasz. A rekordlassúsággal megépülő, a közbeszédbe „autópálya-múzeumként” bekerült gyalui híd az Aranyosgyéres és Gyalu közötti 52 kilométeres szakaszt köti össze a Gyalu és Magyarnádas közötti, jó ideje csatlakozásra váró 8,7 kilométeres „sztrádácskával”. A Brassó és Bors között tervezett, 415 kilométer hosszú észak-erdélyi (A3-as) sztráda megépítésére a román kormány 2003-ban írt alá megállapodást az amerikai Bechtel társasággal, de a Gyalu és Aranyosgyéres közötti szakasz elkészülte után a felek közös megegyezéssel szerződést bontottak. Azóta több pályázat is igyekszik lendíteni az ügyön, az Aranyosgyérestől Marosvásárhelyig terjedő útvonalon ma több apró etapon zajlanak építési munkálatok. A háromnegyed részben a nagy infrastrukturális beruházások programjából (POIM), negyedrészt állami finanszírozással épülő sztrádaszakaszt a tervek szerint 2019 végéig kell megépíteni. Egyelőre azonban csak a Nyárádtő és Radnót közötti 13,7 kilométert adták át, a Radnót és Maroskece közötti 17,9 kilométer, továbbá a Maroskece és Aranyosgyéres közötti 15,6 kilométer még várat magára. Ha meglesz, Magyarnádastól Nyárádtőig lehet majd suhanni, ami gyakorlatilag a Kolozsvár és Marosvásárhely gyorsforgalmi összeköttetésének a megteremtését jelentené. Állítólag 2019 végéig.
Borítófotó: A félbehagyott A3-as Berettyószéplaknál, 2016-ban. A tizenöt éve elkezdett sztráda építése akadozik
