Aligha kezdődik úgy új év keleti szomszédunkban, hogy ne legyen valamilyen cirkusz az adók körül. Az úgynevezett kapzsisági adóval a kormány a bankokat akarja szankcionálni. Ennek kiszámítását a bankközi hitelkamatlábhoz (Robor) kötik, és a pénzintézetek aktíváira vetik ki. Az új terhet a kabinet tavaly, az ünnepek előtti utolsó ülésén fogadta el váratlanul, egy szinte azonnal hatályba lépő sürgősségi kormányrendelettel, anélkül, hogy egyeztetett volna az érintettekkel. Ezt felülvizsgálhatja, elutasíthatja a parlament, de a kormánykoalíció erre aligha lesz hajlandó.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter kijelentette, hogy erőteljes nyomásgyakorlásra képesek az érintett nagyvállalatok, ezért előzetesen nem kívántak egyeztetni velük. Az illeték a bank aktíváinak a 0,1 százalékától indul, s a Robor jelenlegi, három százalékot meghaladó szintjénél eléri a 0,3-et. A kabinet azt rója fel a hitelintézeteknek, hogy az elmúlt időszakban túlságosan megnőtt a hitelkamatláb, s emiatt a hitelesek nagyobb törlesztőrészleteket kénytelenek fizetni, ráadásul az új hitelek is drágultak. A Robor az inflációval együtt nőtt 0,8-ről 3 százalék fölé, két év alatt.
A Bukaresti Értéktőzsde érzékenyen reagált a lépésre, a vezető bankok részvényei mintegy tíz százalékkal csökkentek. Az intézkedés ellen keményen beszólt a mindig körültekintően és diplomatikusan nyilatkozó Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója. Szerinte butaság a bankközi hitelkamatlábhoz kötni egy ilyen adót, ráadásul kiszámíthatatlanságot okoz, továbbá bizonytalanságot kelt a befektetők körében. Isărescu úgy véli, indokolatlan volt pár nappal karácsony előtt, az érintettekkel való egyeztetés nélkül ilyen intézkedést meghozni, amely úgy ketyeg, mint egy időzített bomba.
A kormány az üzleti forgalom két százalékának megfelelő adót vet ki az energetikai, azonkívül a forgalom három százalékának megfelelő adót a távközlési cégekre. Ez utóbbiak is élesen tiltakoztak. Közölték, hogy az adóemelés kétségessé teszi a beruházásokat, így például tovább csúszhat az 5G-hálózat kiépítése. Az ellenzéki pártok szerint az intézkedés még jobban lassítja majd a gazdasági növekedést, és előbb-utóbb válságot idéz elő.
A bukaresti kormány az elmúlt években jelentősen növelte a béreket és a nyugdíjakat (a nettó átlagkereset elérte a 2688 lejt, átszámítva a 182 ezer forintot, az átlagnyugdíj pedig mintegy 83 ezer forintnyi lej). Gazdasági elemzők azt sejtik a lépés mögött, hogy a kabinetnek be kell tömnie a büdzsében keletkezett lyukakat, hiszen egészen 2022-ig ambiciózus béremelési terveket irányzott elő a közszférában, amire nincs fedezet, hiszen várakozások szerint a gazdasági bővülés a következő években lassulni fog a 2017-es, csúcsnak számító hétszázalékos növekedés után.
A múlt esztendőre a kormány 5,5 százalékos gyarapodással számolt, de nagyon kérdéses, hogy meglesz-e, hiszen a nemzetközi pénzintézetek legújabb jelentéseikben 3,5-4 százalékos GDP-bővülést valószínűsítettek 2018-ra, amely 2021-re 2,8-re mérséklődik. Elemzők arra is figyelmeztettek, hogy a román gazdaság akkor kerülhet igazán nehéz helyzetbe a költségvetésben tapasztalható egyensúlyhiány miatt, ha kitör egy újabb nemzetközi gazdasági válság, ez ugyanis felkészületlenül éri keleti szomszédunkat, akárcsak a 2008-as krízis.
Borítófotó: Liviu Tudor idomár produkciója. Visszahúzhatja az új adóteher a román gazdaságot
