Összehasonlításképpen: egy liter üzemanyag átváltva nagyjából 300 forintba kerül, egy kilogramm közepes minőségű és árkategóriájú sertéshúst 1000-ért, sajtot pedig 1500-ért lehet megvásárolni a boltban.
A beharangozott béremelést még az első folyósítás előtt erodálta a felgyorsuló pénzromlás. Amíg egy euró de-cem-ber közepén nagyjából 32 hrivnyát ért, most 35,5-ért lehet hozzájutni. A złoty, a cseh korona és a forint is hasonló mértékben erősödött az ukrán nemzeti valutához képest. Nem csoda hát, hogy sok – főleg a nyugati országrészben élő – ukrán állampolgár külföldön keresi a megélhetését.
A munkaerő-elvándorlás katasztrofális méreteket ölt. A Beregszászi járás kórházában például a múlt év első kilenc hónapjában több mint száz egészségügyi dolgozó mondott fel, ami már az intézmény működését veszélyezteti. Olyanok is vannak, akik részmunkaidőben Magyarországon dolgoznak, hogy kiegészítsék az otthoni fizetésüket. De a nyelvi közelség okán Szlovákia szintén népszerű. Ott 900 eurót is megkaphat egy kezdő orvos, míg odahaza alig keres többet a hivatalosan megállapított minimálbérnél, vagyis 110 eurónál.
Év végi interjújában Hennagyij Zubko miniszterelnök-helyettes a keleti fegyveres konfliktus mellett a munkaerő-elvándorlást emelte ki az Ukrajna nemzetbiztonságát leginkább fenyegető kockázati tényezőként. A regionális fejlesztési, építőipari és lakásügyi kérdésekért felelős kormánytag rámutatott: az orosz–ukrán határ menti térség katonai védelme 250 ezer, ereje teljében lévő embert von el a termelői szektorból.
A vendégmunkások számát megbecsülni sem lehet, de legalább 4-7 millió emberről van szó. Zubko szerint csak Lengyelországban egymillió ukrán munkavállaló dolgozhat. A keleti országrészben élők számára pedig Oroszország bérszínvonala lehet vonzó.
Sokatmondó adat, hogy a hivatalos statisztika 24 millió munkaképes állampolgárt tart nyilván, közülük mintegy 8 millió férfit és 16 millió nőt. Minden bizonnyal ez az aránytalanság is közrejátszhatott Kijev tavaly decemberi döntésében, amellyel eltörölte az egészségügyi minisztérium egy 1993-as, a nők számára bizonyos munkakörök betöltését tiltó rendeletét. Az egyenjogúság jegyében most már ők is lehetnek pilóták, mozdonyvezetők, buszsofőrök. Egyelőre fennmaradt a korlátozás a föld alatt végzett munkák esetében, de az ígéretek szerint nemsokára ezt is feloldják.
Gazdasági elemzők úgy vélik, hogy mindenekelőtt a versenyképes bérek tarthatják itthon a munkaerőt. Ehhez pedig már most is nagyon kevés az év végére beharangozott bruttó 4100 hrivnyás (ma már 40 ezer forintot sem érő) fizetés.
A munkaerőhiányra Kárpátalján elsőként az olcsó munkaerőre építő multinacionális vállalatok reagáltak: a betanított munkások bérét azonnali hatállyal 10 000 hrivnyára (kb. 90 ezer forintra) emelték, és egyéb szociális juttatásokat is biztosítanak nekik, csak hogy garantálják a folyamatos termelést.
ukrán célba rúgás putyin-bábuba kijevben. az oroszországi foci-vb zavarja őket, közben százezrek odaát dolgoznak
