Néppártosodás – a választási kudarc után a pártelnöki posztjáról lemondó és a politikából is távozó Vona Gábor kedvenc szava az utódjelölteknek is nagyon tetszik. Ugyanis mind a Toroczkai, Dúró, mind a Sneider, Gyöngyösi (az elnöki, elnökhelyettesi pozícióért küzdő) páros előszeretettel mantrázza ezt a kifejezést. Több jobbikos forrásunk arról beszélt lapunknak, hogy teljesen kiszámíthatatlan, mi történik a szombati tisztújításon.
Az egyik informátorunk arról beszélt: április 8. után egyértelműnek látszott, hogy Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton veszi át a párt irányítását, Toroczkai László elnöki posztért történő bejelentkezése azonban meglepetésszerű volt, s elbizonytalanította a Sneider-pártolókat. A társelnöki vezetési rendszer ötlete ez utóbbi csoporthoz kapcsolódott, de nem aratott nagy sikert az elnevezés. Az ugyanis a baloldali, zöldpártokra jellemző Európában, és ezt inkább nem akarták vállalni a szervezeten belül. Gyorsan le is mondtak annak bevezetéséről.
ELNÖK, ELNÖKHELYETTES, ELNÖKSÉG
Az új szisztéma az elnök-elnökhelyettes leosztás lesz. Emiatt a tisztújító kongresszusnak a párt alapszabályát is módosítani kell, hiszen eddig az elnök-elnökség felállás jellemezte a vezetést. Különös egyébként, hogy az alapszabály sehol sem elérhető, miközben a törvény szerint nyilvánosnak kellene lennie, ezért a jelenlegi pontos szövegről is csak találgatni tudunk.
Az biztosnak látszik, hogy az elnöknek ezután nem az alelnökök közül kell majd helyettest kijelölnie, hanem utóbbi állandó szerepet kap. A hattagú elnökség megmarad. Úgy tudjuk, lapzártánk idején tizenhatan jelentkeztek a posztokra. A pártvezető vétója azonban továbbra is megmarad az elnökségi tagokkal szemben, tehát bárki is lesz végül az első ember, megválaszthatja, kivel akar együtt dolgozni, és kivel nem. 2016-ban Vona Gábor így akadályozta meg Szávay István, Apáti István és Novák Előd alelnöki újraindulását. Novák ezután parlamenti mandátumáról is lemondott, s visszavonult a politikától. Apáti és Szávay azonban maradt a frakcióban; igaz, kicsit hátrébb léptek a szintén radikálisnak tartott politikusok.
2016-ban a Novák–Apáti–Szávay radikális hármas kiszorítását egyensúlyozandó érkezett az elnökségbe Toroczkai László, aki most az elnöki posztra aspirál. Úgy tudjuk, Novákon kívül Apáti ismét jelentkezett az alelnökségért, ahogy például Murányi Levente, Gyüre Csaba és Kepli Lajos is a jelöltek között van.
A FŐSZEREPLŐK
Ahogy azt már említettük, a két pólus a párton belül a Sneider–Gyöngyösi és a Toroczkai–Dúró páros. Sneider Tamás újra az Országgyűlés alelnöke lesz; ő egykor „Roy” mozgalmi néven az egri szkinhedek vezére volt. A mostani pártharcokban magát „galambként” pozicionáló politikusról párton belüli ismerői azonban azt mondták, korántsem az a visszafogott politikus, mint akinek most látszik. 2016-ban még azt mondta: „Azért jó, hogy van egy Betyársereg, mert ők megtehetik azt, amit én nem tehetek meg bent a parlamentben, mert nekem arra kell figyelnem, hogy az egyszerű helyi polgár is, akiben mondjuk semmi nemzeti érzés nincsen, mégis azt mondja, hogy szimpatikus ez a Jobbik, rá fogok szavazni. Nem könnyű dolog.”ˮOlyannyira szoros a kapcsolata a pártban csalódott, de náluk korábban is radikálisabb irányvonalat vállaló Betyársereggel, hogy a két fia is a szervezet tagja. Ők épp a napokban állnak bíróság elé, a vád szerint közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt. 2015-ben ugyanis egy csoport tagjaiként hónapokon át folyamatosan zaklatták és fenyegették egy cigány család tagjait Szúcson. Sneider elnökhelyettesi jelöltje pedig az a Gyöngyösi Márton, aki miatt 2012-ben az egész balliberális oldal antiszemitázta és be akarta tiltani a Jobbikot. A most frakcióvezetőnek megválasztott Gyöngyösi azzal robbantott botrányt, hogy a kormány kettős állampolgárságú zsidó tagjait szerette volna összeírni.
Novák Előd feltételezhetően annak örülne a legjobban, ha elnökségi tagként a Toroczkai–Dúró párost tudná támogatni, ugyanis Dúró Dóra az ő felesége. Toroczkai, akit a közvélemény az utolsó radikálisnak tartott a Jobbik mostani elnökségében, a néppártosodásban egyetértett a pártvezetővel, de abban nem, hogy a Jobbik nem szavazta meg a kvótareferendum utáni alkotmánymódosítást, s a hanuka alkalmából küldött elnöki üdvözlőleveleket sem támogatta. Akkor telt be nála végleg a pohár, amikor a kampány során Mirkóczki Ádám szóvivő egy tévés interjúban megtagadta a Jobbik 2010 előtti múltját. Dúró Dóra az előző években a párt arcaként szerepelt a Jobbik plakátjain, tehát nem tűnt úgy, hogy forrongott volna benne az ellenállás Vona politikájával szemben.
Nehéz lenne tehát nagy különbséget tenni a két versenyző páros között, hiszen arról semmit sem tudunk, hogy konkrétan mi is szerepel a programjukban. Ezzel ugyanis még nem álltak elő.
A SZÜRKE EMINENCIÁS
Hogy lesz-e szakadás a Jobbikban, még nem lehet tudni. Ennek megakadályozására azonban bizonyosan beveti magát a párt választmányi elnöke, Szabó Gábor. Az ő pozícióját értesüléseink szerint senki sem veszélyezteti, hiszen egyedül ő jelentkezett be a posztra. Ez azért fontos információ, mert Szabó a Jobbik „motorja”: minden kampánynak ő a fő szervezője, és a helyi szervezetek munkáját is összefogja. A regionális igazgatókkal szintén kapcsolatban van, ők az ország 106 választókerületi elnökének a munkáját koordinálják.
Szabóról forrásaink elmondták: a párton belül képes az egyensúlyteremtésre és a konfliktusok elsimítására. De pártbéli forrásaink még azt sem zárták ki, hogy színjáték az egész előadás, és a két év múlva esedékes újabb tisztújításra Vona Gábor már újra bejelentkezik.
Borítófotó: Novák Előd és dúró dóra 2010-ben a „hetero büszkeség napján”. a házaspár most újra a jobbik vezetőségébe kerülhet
