kifuttatás | Nem volt hatékony az évente több tízmilliárd forintos költségvetési kiadással járó lakástakarék-támogatás, amely extraprofitot termelt a szolgáltatóknak. Az állam a jövőben a CSOK bővítésének fedezetére
és öngondoskodásra használja majd ezt a pénzt.
Miután az Országgyűlés ezen a héten – 72 százalékos többséggel – megszavazta Bánki Eriknek, a gazdasági bizottság fideszes elnökének a la-kás–ta-ka-rék-pénz-tárak (ltp) állami támogatásáról szóló törvényjavaslatát, gyakorlatilag „kifutó” rendszerben megszűnik az állami dotáció.
A hazai lakás-takarékpénztári konstrukció lényege, hogy az éves befizetésre az állam harminc százalék, de maximum évi 72 ezer forint támogatást biztosít. Az ltp-vel akár 11 százalék feletti hozam is elérhető, ugyanakkor az állami támogatás nélkül negatív lenne a lakás-takarékpénztárak által a megtakarítóknak kínált jövedelmezőségi szint.
A jövőben megkötött, valamint meghosszabbított szerződéseket már nem támogatja az állam. Az idén hozzávetőleg 70 milliárdos kiadást jelent ez a dotáció a központi költségvetésnek. Négy hitelintézeti érintettje van az ltp-nek: a Fundamenta, az OTP, az Erste és az Aegon, pontosabban: utóbbit októbertől a Raiffeisen „váltotta”. A piac legrégebbi szereplője a Fundamenta. A betétállományok alapján számított piaci részesedése meghaladja 54 százalékot. Másik meghatározó szereplő az OTP Lakástakarék, amely 281 milliárdot meghaladó betétállományával a piac 35 százalékát tudhatja magáénak. A fennmaradó mintegy tíz százalékon az Erste és az Aegon/Raiffeisen osztozik, 8:2 arányban.
A lakástakarékok együttesen 340 milliárd forintot meghaladó állampapírvagyonnal bírnak, azonban az ebből származó hozam nem jut el az ügyfelekhez.
Bánki Erik szerint az okozza a problémát, hogy a lakás-takarékpénztár mint megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat.
Eközben extraprofithoz jutottak a felsorolt lakástakarékok – az elmúlt évek leforgása alatt hatvanmilliárdhoz. A fideszes politikus úgy tartja, az ltp-ket üzemeltető cégeknek jobban kellett volna forgatniuk a pénzt ahhoz, hogy az állami támogatás nélkül meg tudjanak élni.
Egyébként a jövőben a CSOK bővítésének fedezetére, öngondoskodásra használják majd ezt a pénzt, amelyet eddig a büdzséből erre a célra kifizettek. Otthonteremtésre az idén 230, jövőre pedig 240 milliárdot biztosít az állam.
ellenérvek
A lakás-takarékpénztárak az állami támogatásnak köszönhetően több tízmilliárdos extraprofitra tettek szert az elmúlt években
Alig épülnek ezekből a megtakarításokból új lakások
A lakástakarékok együttesen 340 milliárd forintot meghaladó állampapírvagyonnal bírnak a könyvekben, azonban az ebből származó hozam nem jut el az ügyfelekhez
Az állami támogatás nélkül negatív lenne a lakás-takarékpénztárak által a megtakarítóknak kínált hozam
