KÖZEL-KELETI VÁLSÁG
Európában kevéssé ismert tény, hogy a XIX. század közepéig Kína adta a világkereskedelem csaknem felét. A távol-keleti ország sokáig intenzív külkereskedelmet folytatott, Cseng Ho expedíciói a XV. század elején egészen Kelet-Afrikáig jutottak.
Az ezt követő bezárkózási politika után a XX. század legvégén óvatos nyitás jött, amelyet Hszi Csin-ping államfő és pártfőtitkár ez év márciusi újraválasztása óta egy szavakban is aktív külpolitika követ. Ennek jegyében nyilatkozott augusztus elején a damaszkuszi kínai nagykövet arról, hogy országa sajnálja az onnan Szíriába érkezett ujgur terroristák által elkövetett támadásokat, és akár katonai erővel is kész fellépni ellenük.
AZ ÚJJÁÉPÍTÉS NAGY ÜZLET
Ez mindenképpen változást jelentene a kínai külpolitikában, amely eddig jellemzően a külkereskedelmi stratégiára épült. A XVI. századi holland és brit példát követve Peking kereskedelmi kirendeltségeket nyit a világ forgalmas tengeri kikötőiben és nagyvárosaiban, amelyeket az új selyemút kötne össze.
Az EU és az USA ezt nem nézi ölbe tett kézzel, ezért Irán újbóli nemzetközi embargó alá helyezésével, valamint Oroszország és Kína egymás ellen fordításával próbálkoznak. A perzsa állam kiesése kettévágná az új selyemút egyik fő szárazföldi (vasúti) ágát, miközben a távol-keleti óriás és Irán már azon gondolkodik, hogy miként tudnák meghosszabbítani a vonalat Irakon és Észak-Szírián keresztül a Földközi-tengerig. Peking ugyanis nagy üzletet lát Szíria újjáépítésében, amelyet egy közvetlen vasúti kapcsolat jelentősen megkönnyítene.
A szíriai érdekszférák elhatárolásánál jól jönne Kínának a helyszíni jelenlét, erre a terrorellenes fellépés jó ürügyet biztosít. Az ázsiai ország ráadásul összekötheti a kellemeset a hasznossal, az elmúlt években ugyanis tíz-húszezer ujgur harcos érkezett a közel-keleti államba, akik a zsoldosok által ellenőrzött, egyre zsugorodó területre szorulnak össze. Ahogy Moszkva, úgy Peking sem akarja megvárni, hogy a terroristák legyőzése után radikalizálódott állampolgáraik hazatérve folytassák a dzsihádot. Ahogy az orosz légierő és a különleges alakulatok is levadásszák az orosz állampolgárságú terroristákat, úgy Kína is hasonlóra készül. A döntően a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről származó muszlim ujgurok eddigi késes és savas támadásai után a terror új dimenziója térne a veteránokkal Kínába, érthető, ha Peking ezt meg akarja előzni.
BEVETÉS ÉLESBEN
Szakértők szerint a távol-keleti ország fegyveres részvétele keretében főként katonai megfigyelők és terrorelhárítók érkeznének, köztük a kínai fegyveres rendőrség pekingi hadosztálya 13. ezredének 3. zászlóalja, vagyis a 2002-ben alapított Hóleopárd osztag. A Kínai Népi Felszabadító Hadseregnek is minden katonai körzetben van különleges alakulata. Ezek közül feltehetően a csengtui körzet egyik zászlóalját küldik Szíriába, hogy élesben is kipróbálhassák az amerikai Future Force Warriorhoz hasonló harctéri digitális irányítási rendszert. A hóleopárdok a 2008-as pekingi olimpián már bizonyítottak, most erre valós körülmények között is lehetőségük nyílik. (A szíriai rendezésről szóló cikkünket lapunk 34–36. oldalán olvashatják.)
Borítófotó: A kínai különleges erők egy tagja. Peking fegyverrel kapcsolódik be Szíria újrafelosztásába
