KATOLIKUS BELHARCOK
Ferenc pápa és Matteo Salvini olasz belügyminiszter egymással szöges ellentétben álló nézeteket vall a migrációról. A katolikus egyházfő megengedő álláspontra helyezkedett, és a bevándorlók befogadására buzdít. A kormány viszont mereven elutasítja a migrációt, Olaszország le is zárta tengeri határait az Észak-Afrika felől érkező menekülthajók elől.
A pápa 2013-ban történt megválasztása óta számos olyan kijelentést tett, amely arra utal, hogy a muszlim bevándorlást összeegyeztethetőnek tartja a keresztény hagyományokkal. Látványos tettekkel is megmutatta ez irányú elkötelezettségét, például megmosta a bebörtönzött migránsok lábát, s meglátogatta Lampedusa szigetén az ott létesített tábort. 2015-ben, a válság kiéleződésekor Ferenc felszólította Európa katolikus híveit, hogy nyissák meg ajtajaikat „azok előtt, akik a halál, a háború és az éhezés elől menekülnek”.
Mára már világosan kiderült, hogy a nyáj nem minden tagja ért egyet az egyházfővel. Az olasz választásokon győztes bevándorlásellenes Liga és az Öt Csillag (koalícióban kormányoznak) népszerűsége folyamatosan nő: a márciusban mért 17-ről mostanra 30 százalékra emelkedett.
SZAKADÁS
Az Ipsos közvélemény-kutató cég által júliusban végzett felmérés szerint azok a katolikusok, akik egy héten legalább egyszer elmennek misére – az olaszok harmada tartozik közéjük –, egyértelműen Salvinit támogatják. A belügyminiszter népszerűsége a márciusi 15,7-ről júliusra 31,8 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a pápa támogatottsága folyamatosan romlik: 2013-ban, megválasztása idején még 88 százalékos volt, ez mára 71-re csökkent.
Az Ipsos elemzése alapján a folyamat hátterében egyértelműen a migráció megítélése áll. „Sok katolikus számára a szentatya immár nem számít spirituális vezetőnek, sőt gyakran azzal vádolják, hogy nem vesz tudomást a valódi problémákról” – nyilatkozta a Politico című lapnak Oliviero Forti, a Caritas Italiana, egy katolikus segélyszervezeteket összefogó ernyőszervezet migrációs politikáért felelős vezetője.
Salvini júniusban tiltotta meg, hogy a migránshajók kikössenek az olasz partokon. Ferenc pápa erre egy Twitter-üzenetben fejezte ki az utasokkal való szolidaritását. Az egyházfői üzenetre heves reakciók érkeztek. „Miért nem viszi őket a Vatikánba?” – szólt az egyik.
Salvini politikájának a népszerűsége direkt kihívás a miniállamnak – nyilatkozta Alberto Melloni történész, a katolikus egyház kutatója a Formiche című olasz lapnak. Szerinte néha már úgy néz ki, mintha a belügyminiszter nemcsak a hívők szavazatait, de a „lelküket” is szeretné a magáénak tudni. A pápa és a kormány konfliktusa szakadáshoz vezetett az olasz katolikusok között. A migrációt az egyházfő álláspontja nyomán támogató hívők más politikai csoportokkal összefogva már pártalapításon gondolkodnak.
Az egyház és a kabinet szembenállása nyílt támadásokban is megnyilvánul. A Famiglia Cristiana (Keresztény Család) című olasz katolikus hetilap egyik júliusi címlapján Matteo Salvini szerepelt, mellette felirat: „Vade retro”. A kifejezést hagyományosan a sátán távoltartására használják. (Távozz tőlem, sátán!) Salvini egy Facebook-üzenetben tiltakozott: „Lehet, hogy a legjelentéktelenebb vagyok a jó keresztények között, de ezt azért nem érdemlem.”
NYÍLT KIÁLLÁS
A pápa és az új olasz kormány között azonban nem csupán a migráció kérdésében van konfliktus. Olasz honatyák törvénytervezetet nyújtanak be – várhatóan ősszel –, amely előírná, hogy a kormányzati intézményekben kötelező legyen a kereszt kifüggesztése, hogy „folyamatosan emlékeztessen” az ország keresztény identitására. Furcsa módon éppen a katolikus egyház tiltakozik a legjobban ez ellen. „A kereszt a bűn, az erőszak, az igazságtalanság és a halál elleni tiltakozás jelképe”– tweetelte Antonio Spadaro, a La Civiltà Cattolica (Katolikus Civilizáció) című vatikáni lap szerkesztője, a pápa egyik közeli tanácsadója. Spadaro blaszfémiának nevezte, hogy a keresztet politikai célokra használják fel.
Az olasz kormány indítványa egyébként nem egyedülálló Európában. Markus Söder bajor miniszterelnök például nemrég ugyanezt javasolta. Szerinte a kereszt kifüggesztése „nyílt kiállás bajor identitásunk és a keresztény értékek mellett”. Angela Merkel kancellár CDU-ja bajor testvérpártjának, a CSU-nak a lejtmenete azonban nem állt meg az értékelvű javaslat hatására. Októberben regionális választásokat tartanak, s a közvélemény-kutatások alapján továbbra is a szélsőjobboldali AfD vezet. Söder felvetésére egyébként az egyház hasonló választ adott, mint Olaszországban. Reinhard Marx müncheni bíboros, Ferenc pápa egy másik közeli tanácsadója a feszület kisajátításával vádolta meg a CSU-t. „Nem értik a kereszt lényegét, ha pusztán kulturális szimbólumnak látják” –nyilatkozta az egyházi vezető.
PASSZÍV SZIMBÓLUM
Az egyház egyébként nem mindig ellenezte a kereszt kifüggesztését. Az olasz iskolákban egy XIX. században keletkezett törvény alapján a tantermekben ott van a feszület. Ezt a gyakorlatot 2009-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) úgy ítélte meg, hogy megsérti a szülők jogát arra, hogy saját meggyőződésük alapján neveljék a gyermekeiket. Akkor a Vatikán és számos politikus is tiltakozott, mondván: a kereszt univerzális értékeket képvisel, például az emberi jogokat. Az EJEB két év múlva meg is változtatta álláspontját, akkor már azt mondták: a kereszt a falon alapvetően passzív szimbólum, amely nem avatkozik bele az oktatás folyamatába.
Borítófotó: Ferenc pápa megcsókolja egy rab lábát egy római börtönben. Az egyházfő migránspolitikája számos hívőt távolított el tőle
