TARTALÉKOSKÉPZÉS SZERBIÁBAN
Felzaklatta a szerbiai polgárok jelentős részét a hadsereg tartalékos-szolgálatának a kialakításáról szóló hír: tizenöt napos képzésre szóló behívókat küld az állam hatszáz olyan harminc év feletti férfinak az idén, aki már nem vett részt a sorkatonai képzésben, miután az állam 2011-től hatályon kívül helyezte a kötelező katonai szolgálatról szóló korábbi döntését. A tartalékosszolgálat kialakítására a védelmi miniszter szerint azért van szükség, mert a hétmilliós Szerbiában már most él több mint kétszázezer olyan felnőtt, egészséges férfi, aki az égadta világon semmit nem tud a hazája védelméről. Aleksandar Vulin tárcavezető kilátásba helyezte azt is, hogy 450 eurónak megfelelő dinárnyi (mintegy 142 ezer forint) bírságot kell fizetnie annak, aki nem tesz eleget hazafias kötelezettségének, ha nem igazoltan marad távol a hirtelen bevezetett kiképzéstől. Lelkiismereti okokra lehet ugyan hivatkozni, de akkor is tartalékosképzésen kell részt venni valamelyik civil katonai központban. Sokaknak okoz majd gondot a behívó: Szerbiában hatalmas az elvándorlás mértéke, a megjelölt korosztályból számosan külföldön keresik a kenyerüket, de nem jelentkeztek ki szerbiai lakcímükről.
MINISZTER ANGYALBŐRBEN
Hogy nyomatékosítsa, mennyire nemes célról van szó, Vulin maga is azonnal jelentkezett tartalékosnak, ami azonban a szerb médiában a kívánt imázs ellenkezőjét teremtette meg: gúnyolódni kezdtek vele. Ő ugyanis úgy lett védelmi miniszter, hogy annak idején nem szolgálta le rendes katonai kötelezettségét, mert komoly gondok voltak a látásával. A sajtó azt találgatta, hogyan lehet most, sokkal idősebb korában azonnal tartalékos, és vajon milyen égi csoda hozta helyre a tárcavezető saját maga által korábban hetesnek mondott dioptriáját…
Figyelembe véve, hogy kétszázezer esélyes közül választanak ki az idén hatszázat, egyelőre nem kell pánikolni – nyugtatják magukat a fiatalok családjai. Az erről szóló hírek azonban mégsem tetszenek a többségnek, hiszen olyan időben dobta be az állam a tartalékosképzés ötletét, amikor Vulin minden alkalmat megragadva támadja a szomszédos országok politikusait, és dicsekszik a szerb haderő képességeivel. Ráadásul Aleksandar Vučić államfő kijelentette, hogy a koszovói albánok csak a megfelelő pillanatot várják, hogy rátámadjanak az észak-koszovói szerbekre, amit Belgrád minden erejével megpróbál majd megakadályozni. A Belgrád és Pristina közötti (többnyire brüsszeli közvetítéssel zajló) párbeszéd zsákutcába jutása óta egyre élesebb hangnemben fogalmazódnak meg üzenetek, noha a szerb elnök azt is igyekszik minden alkalommal hozzátenni mondandójához, hogy Belgrád nem a konfliktus és a háború híve.
GYORS HADERŐBŐVÍTÉS
A volt Jugoszlávia szétesésével, a kilencvenes évek háborús eseményeit, illetve a NATO-bombázást követően igencsak megritkult a szerb haderő felszerelése. Az utóbbi néhány esztendőben azonban a Szerb Haladó Párt vezette kormányok arra is ügyelni kezdtek, hogy különféle katonai államközi szerződések révén javítsanak a hadsereg helyzetén. A leglátványosabb felújításokat a légierőnél végezték, az Orosz Föderációval és Fehéroroszországgal kötött megállapodások alapján. Moszkva segítségével a szerb haderő hat felújított MiG–29-es vadászgéphez jutott, a fehéroroszoktól az idén további négy ilyen, generáljavításon átesett repülő érkezik. Déli szomszédunknak így összesen tizennégy MiG-je lesz, ezzel Vulin szerint az első helyre került az ország hadereje a nyugat-balkáni régióban. A vadászgépek beszerzésével korántsem ért véget a katonaság fejlesztése, ugyanis négy Mi–35-ös harci és négy Mi–17-es szállítóhelikopter, valamint T–72-es harckocsik és BMP–2-es gyalogsági harcjárművek megvásárlásáról is megállapodott Moszkvában tavaly a miniszter. Úgy fogalmazott: mindig készen kell állnia az államnak a legrosszabb forgatókönyvre, a felfegyverzett Szerbia azonban békés ország kíván lenni, de egyúttal szavatolja a teljes politikai stabilitást a Balkánon. Kilátásba helyezte azt is, hogy a fegyverkezésnek folytatása is lehet. „Remélem, az orosz–szerb haditechnikai együttműködés továbbfejlődik, hálásak vagyunk Moszkvának” – mondta a szerződés aláírását követően. A MiG-ek felújítására 185 millió eurót költött el déli szomszédunk, s arra számít, hogy negyven évig abszolút üzemképesek lesznek. A szerb és az orosz államfő közötti katonai-műszaki megállapodással összhangban tavaly két teherszállító Antonov An–26-os repülőgép Szerbiába juttatásáról is döntés született.
MÁSRA KELLENE KÖLTENI A PÉNZT
A hadsereg felfegyverzéséről szóló hírek, illetve a kilencvenes évek rossz emlékeinek tükrében a délvidéki magyarok körében sem aratott osztatlan sikert a behívókat tartalmazó kék borítékok postázása. A hatalmi koalíció részét képező, ebben a témában azonban másként gondolkodó Vajdasági Magyar Szövetség politikusai nem rejtették véka alá csalódottságukat. Pásztor István pártelnök azt mondta: nem tehet mást, mint hogy a jogszabályokat követő magatartásra buzdítsa a magyarokat, tegyenek eleget kötelezettségeiknek. Hangsúlyozta, hogy most nem háborús veszélyről van szó. Ugyanakkor kifejtette: tökéletesen érti, miért váltott ki elégedetlenséget az ügy, s maga is azon a véleményen van, hogy sok más fontos kérdés rendezésére is el lehetne költeni azt a pénzt, amit az állam most a tartalékosszolgálatra kíván fordítani.
Borítófotó: tiszteletadás a szerb államiság napján, február 14-én. Az ország egén hamarosan tizennégy Mig vadászgép és több harci hadihelikopter tünhet fel
