BANKJEGYEK
Furcsa helyzet állt elő: a legnagyobb címletű amerikai bankjegyből van a legtöbb forgalomban – számuk meghaladja az egydollárosokét. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy tanulmánya szerint a Benjamin Franklin arcképével kibocsátott bankók mennyisége a 2008-as pénzügyi válság óta a duplájára nőtt.
ZÖLDHASÚAK KÜLFÖLDÖN
Hiába a digitális világ, a számlapénzek kora, a készpénz nélküli fizetések elterjedése, mégis nő a kereslet a dollárbankjegyek iránt. A legtöbb zöldhasú az Egyesült Államokon kívül cirkulál. A Federal Reserve Bank (Fed) of Chicago statisztikái szerint a százdollárosok nyolcvan, a teljes kibocsátott amerikai bankjegyállomány hatvan százaléka külföldön van. Utóbbi arány 1980-ban mindössze harminc százalék volt. (Egyes becslések alapján az 1980-as évek elején Pablo Escobar kolumbiai drogbárónál volt az USA készpénzállományának pár százaléka.)
A Fed szerint a folyamat hátterében a geopolitikai bizonytalanságok állnak. A százdolláros bankót a stabilitás szimbólumának tekintik. A kereslet iránta az 1990-es évek végén megugrott, majd az euró 2002-es bevezetése után lanyhult valamelyest. A 2008-as pénzügyi válság azonban újabb lendületet adott a Benjaminok spájzolásának.
Kenneth Rogoff, az IMF egykori vezető közgazdásza, a Harvard University tanára úgy véli, a feketegazdaságon és az adóelkerülésen kívül ok lehet az is, hogy a kamatszint és az infláció kivételesen alacsony szinten áll. A negatív reálkamatok időszakában a bankbetétben tartott pénzek folyamatosan veszítenek értékükből. (Nem véletlenül szokták a negatív reálkamatot legális rablásnak hívni.)
A dollár domináns szerepet tölt be a nemzetközi tartalékokban, a globális fizetési elszámolásokban, így logikus, hogy az ebből kibocsátott legnagyobb címletet igyekeznek felhalmozni a bűnözők és a pénzügyi világvége újbóli eljövetele miatt aggódók.
HAZAI SPÁJZOLÁS
Az osztrák jegybank közgazdászai csaknem a XIX. század közepéig visszamenőleg vizsgálták meg a készpénztartási szokásokat a fejlett országokban. Azt találták, hogy a forgalomban lévő készpénz aránya a GDP-hez mérten csökkent az elmúlt 150 évben – ami nem meglepetés a készpénz nélküli elszámolások -megjelenése és elterjedése miatt. Az elmúlt évtizedben azonban a dollárbankjegyek értéke a bruttó hazai termékhez viszonyítva ötről kilenc százalékra -emelkedett, összesen 1,6 ezer milliárd dollár értékűre. Hasonló folyamat játszódott le a többi fejlett gazdaságban – az új fizetési módok elterjedése ellenére. A válság és a negatív reálkamat megtette a hatását.
Borítófotó: 100 dolláros bankók egy koreai pénzintézetben. Zöldhasúban spájzol a világ
