DRÁGULHAT AZ OLAJ
Teljes a káosz a dél-amerikai ország-ban. A súlyos belpolitikai válság a hidegháború legrosszabb időszakára emlékeztető nagyhatalmi szembenállásba sodorhatja a világot – figyelmeztetett Michael Spencer, a Deutsche Bank vezető közgazdásza az amerikai CNBC-nek adott interjújában. Szocializmus, hozzá nem értés, korrupció – a gazdasági összeomlás három fő oka Venezuelában – nyilatkozta Steve Hanke, a Johns Hopkins Egyetem professzora, aki a múlt század kilencvenes éveiben elnöki tanácsadóként működött az országban.
OLAJGONDOK
A latin-amerikai államban az USA és Kína érdekei közvetlenül ütköznek, nem beszélve Oroszország katonai-politikai-gazdasági jelenlétéről. Emellett a régió egyik legfontosabb állama, Mexikó, valamint a NATO oszlopos tagja, Törökország is támogatja a jelenlegi elnököt, Nicolás Madurót. Azaz minden adott egy gyúelegyhez.
A világ két jelentős olajexportőrénél, Venezuelában és Iránban kialakult bizonytalan helyzet már elkezdte felhajtani a fekete arany árát. A caracasi vezetés felélte, elcsalta az olajiparból származó jövedelmet, miközben elhanyagolta az országot. Az elnök elvette a jegybank függetlenségét, ami közvetve okozta a tavalyi nyolcvanezer (!) százalékos inflációt. Hanke a dollarizációban, a hivatalos pénz, a bolívar leváltásában látja a megoldást.
Washington szankciókkal sújtotta a PDVSA állami olajvállalatot. John Bolton amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó figyelmeztette Nicolás Madurót és szövetségeseit, hogy többé nem tulajdoníthatják el a népet megillető javakat. Utalva az Egyesült Államok és még csaknem kéttucatnyi ország által támogatott Juan Guaidó elnöki pozícióban való hivatalos megerősítésére, sürgette a venezuelai katonai parancsnokokat, „fogadják el a békés, demokratikus és alkotmányos hatalomátvételt”.
KATONAI BEAVATKOZÁS?
Az amerikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy visszatartják a dél-amerikai ország olajának importjáért kifizetendő vételárat. A brit jegybank zárolta az ott tárolt venezuelai aranyat. Húsztonnányi aranytartalékrészt Caracasból Oroszországba szállítottak – erről Moszkva hivatalosan nem tud. A szankciók megszoríthatják az amúgy is kétségbeesett helyzetű államot, amely viszont védekezésképpen olajat, más árukat barterozhat Pekinggel, a Maduro-vezetés egyik támogatójával. Ám kérdéses, hogy például a Kínának szánt olajat szállító tankhajók (vagy a távol-keleti országból csereárukat szállító hajók) át tudnak-e jutni a Panama-csatornán, vagy az amerikai hadiflotta feltartóztatja őket. Ahogy Donald Trump, az USA elnöke fogalmazott, valamennyi lehetőséget mérlegelik, azaz a katonai erő alkalmazása sincs kizárva.
Kína a Venezuela körül kialakult dél-karibi válság egyik nagy haszonélvezője lehet. Amennyiben Washington fellépése folytán csökkenne a Pekingnek eladott iráni olaj mennyisége, az ázsiai óriás azt a dél-amerikai ország olajával pótolhatja. Kína Oroszországgal együtt óva inti az Egyesült Államokat a katonai beavatkozástól.
SZANKCIÓK
USA-beli források szerint az elmúlt években Peking 63 milliárd dollárral, Moszkva pedig mintegy 10 milliárd dolláros kölcsönnel támogatta a Maduro-rezsimet. Helima Croft amerikai közgazdász-elemző kérdezi: mi történhet az Egyesült Államok gazdaságával, ha Washington felfüggeszti a napi félmillió hordót meghaladó venezuelai olajimportját, amely mennyiség a dél-amerikai ország napi teljes kitermelésének több mint a harmada?
Az USA-ban a fekete arany drágulásának egyfelől örülhetnek a közelmúlt árcsökkenése folytán nehezebb helyzetbe került palaolaj-kitermelők, másfelől a magasabb olajárak – esetleg a venezuelai nehézolajimport kiesése – befolyásolják az ipart. A világ legnagyobb ismert feketearany-készletével rendelkező latin-amerikai állam olajtermelése az elmúlt esztendőkben a felére zuhant. Az olajpénzeken át lehet fenntartani vagy éppen megbuktatni a Maduro-rendszert, befolyásolni a diktatórikus módszerekkel kormányzó elnök legfőbb támogatóját, a hadsereget.
Washingtont – amely ideiglenes elnöknek ismeri el az ellenzék fiatal, karizmatikus, az USA-ban tanult vezetőjét, Juan Guaidót – a Nyugat, az EU vezetői egy feltétellel támogatják: ha a hivatalban lévő államfő rendkívüli választásokat ír ki. Erre Maduro kevés hajlandóságot mutat, bár az autoriter vezetési módszereiről és katasztrofális gazdaságpolitikájáról ismert elnök ismeri a visszavonulást is. Ezt az amerikai diplomaták kiutasításáról hozott döntése végrehajtásának a felfüggesztésével jelezte.
VÁLASZTÁSI CSALÁS
A moszkvai Carnegie Center politológusa mérlegeli, vajon a Maduro jelképezte baloldali rezsim elleni „bársonyos forradalom” győzhet-e. Egyáltalán össze lehet-e vetni a „klasszikus, Kreml-barát Chávez–Maduro-rezsimet” a kelet-közép-európai szocialista országok 1989 előtti rendszerével? Emlékeztet rá, hogy a tavaly májusi választásokon a jelenlegi elnök, Nicolás Maduro a leadott voksok kétharmadát szerezte meg, miközben a lényegesen jobb belpolitikai-gazdasági helyzetben tartott 2012-es megmérettetésen elődje, Hugo Chávez csak 55 százalékot kapott. Ez megalapozza a nyugati álláspontot, amely szerint Maduro a választások elcsalásával juthatott hatalomra.
Nem zárható ki, hogy a dél-amerikai ország kritikus belső helyzetének a kezelésére valamilyen „harmadik utas” megoldás születik, például a Maduróhoz hű katonai vezetők a sajátosan értelmezett latin-amerikai baloldali ideológia, a nemzeti-hazafias, pánamerikai, imperialistaellenes „bolivári szocializmus” nevében puccsot hajtanak végre. Ezzel elvágják az USA, a Nyugat által támogatott demokratikus utat, hatalomátvételt, amelyet a magát ideiglenes elnöknek kikiáltó Juan Guaidó személye szimbolizál. Nagy kérdés, hogy erre mit lépne Washington.
AZ USA BEAVATKOZIK
Kuba: 1961-ben a Fidel Castro-rezsim megdöntésének a céljával támogatott disznó-öbölbeli partraszállási kísérlet kudarcot vallott.
Dominikai Köztársaság: 1965–66-ban a Lyndon Johnson amerikai elnök szóhasználatával kommunista diktatúrát két amerikai hadosztály megdöntötte.
Bolívia: 1966–67-ben amerikai segítséggel felszámolták a baloldali gerillamozgalmat, megölték Che Guevarát, a kubai forradalom második emberét.
Grenada: 1983-ban az amerikai hadsereg megdöntötte a marxista rezsimet.
Panama: 1989-ben, az amerikai intervenció során elfogták, az USA-ba szállították és elítélték Washington korábbi bizalmi emberét, CIA-ügynököt, a leváltott panamai diktátort, Noriegát.
Haiti: 1994–95-ben eltávolították a katonai juntát. A műveletben Bill Clinton amerikai elnök kérésére Lengyelország és Argentína is részt vett. A JW 2305 jelzésű, szupertitkos lengyel kommandóegység 51 tagja első, Haitin történt bevetéséről a mai napig kevés információ szivárgott ki.
Ötezer katonát Kolumbiába – olvasható John Bolton amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó jegyzetfüzetében. Katonai beavatkozás jöhet Venezuelában?
