A DOLLÁR TRÓNFOSZTÁSA
Mark Carney, a Bank of England vezetője Jackson Hole-ban, a világ jegybankárainak szokásos éves találkozóján nagy feltűnést keltő bejelentést tett: „Arra számítok, hogy vége a dollár mint a világ vezető valutája uralmának. Ám a kínai jüanra (RMB) való áttérés túlságosan kockázatos lenne, ezért javaslom egy globális digitális tartalékvaluta létrehozását.”
Szavai valóságos lázadást indítottak el, amely nem éppen abban az irányban tört ki, amelyre Carney gondolhatott, hanem az USA elnökének a kereskedelempolitikája, közvetve Donald Trump személye került a célkeresztbe. Itt már jóval többről van szó, mint egy unortodox gondolat felvetéséről – fogalmazott a találkozó egyik résztvevője. A bankvezérek az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed alkotmányban rögzített függetlenségét, a fékek és ellensúlyok rendszerének egyik fontos elemét is veszélyeztetve látják.
A NAGYOBB FENYEGETÉS
Carney jól megválasztotta bejelentése színhelyét és hallgatóságát, mert az isten háta mögötti wyomingi üdülőhelyen augusztus végén az Egyesült Államok tagállamai központi bankjainak az irányítói mellett a világ vezető bankárai is jelen voltak. Az esemény rutinját az amerikai elnök kereskedelempolitikájának éles bírálata törte meg. A Fehér Ház jelenlegi gazdája elleni hangulatot fokozta Donald Trump egyik szokásos, meggondolatlan és indulatokat keltő tweetelése, melynek során megkérdezte: „Jerome Powell (a Fed elnöke) a nagyobb ellenség, vagy Hszi Csin-ping kínai elnök?”
A reálisabban gondolkodó jegybankvezérek szemrebbenés nélkül egy harmadik személyt neveztek volna meg a kérdésre adandó válaszként: Trumpot. A legtöbbjük azonban óvakodott nyilvánosan összeakasztani vele a bajuszt. Nem így az amerikai bankvilág egyik emblematikus egyénisége, a Fed egykori alelnöke, Stanley Fischer, aki a Bloomberg tudósítása szerint kimondta Carney prezentációja után: „Donald Trump képviseli a nagyobb fenyegetést … Egy olyan rendszerben létezünk, amely napról napra rosszabb lesz. Ha nem összpontosítunk a problémák lényegére, haszontalanná válunk. Ezeket a gondokat pedig az USA viselkedése okozza.”
Fischer ezzel azoknak az amerikai pénzügyi tisztviselőknek is üzent, akik szajkózták az Egyesült Államok első emberének a szavait, miszerint szó sincs komolyabb gondokról, csak tovább kell csökkenteni az irányadó kamatot, s minden a helyére kerül. A washingtoni Fed azonban kiállt korábbi véleménye mellett, hogy nem vágni kell, mert nem a magas kamatok fékezik le a gazdaságot, hanem a vámháború. A problémát, amelyet Carney felvetett – a dollár mint domináns világvaluta szerepének a gyengülését – a trumpi kereskedelempolitika is erősíti – írta egy kommentátor.
DOLLÁRALTERNATÍVÁK
Kína, Oroszország és újabban India is részben bevezetett a zöldhasú mint világvaluta szerepét korlátozó, nagyrészt kétoldalú, az egyes nemzeti pénznemekben történő közvetlen elszámolást. És tágabb értelemben ide lehetne sorolni akár az EU INSTEX elszámolási rendszerét is, amelyet Nagy-Britannia, Franciaország és Németország 2019. február elején indított. Ennek célja az Irán elleni amerikai embargó kijátszása, az Európai Unió és Teherán kereskedelmi kapcsolatainak a megőrzése. Mint a france24.com hírügynökség megjegyzi: „Egyesek számára az EU-ban az INSTEX azt jelenti, hogy Európa visszavág az Egyesült Államoknak a saját területén kívül alkalmazott szankciós politikája miatt. Ezt a washingtoni politikát a dollár mint a világ domináns tartalékvalutája támogatja.”
Ezek azonban még viszonylag korlátozott kísérletek az amerikai fizetőeszköz világuralmának a megdöntésére. Még Kínának sincs elegendő gazdasági-politikai ereje ahhoz, hogy komolyan nekilásson a nagymértékben a dolláron alapuló világkereskedelem alapjainak radikális átalakításához. Más kérdés lenne, ha a távol-keleti óriással nagyjából azonos gazdasági súlyt képező EU, Brüsszel összeállna Pekinggel egy dollárellenes projekt megvalósítására. Ennek azonban ez idő szerint kevés az esélye.
Ha ne a zöldhasú legyen a meghatározó világvaluta, akkor mi vegye át a szerepét? – tehető fel a kérdés. Mark Carney a Facebook által kidolgozott digitális valutára, a librára, vagy egy hozzá hasonló pénzügyi eszközre gondolt. A közösségi oldal ez év derekán rukkolt elő kriptopénze ötletével, amelyet már jövőre bevezetne. Ezt kiegészítené egy alvállalkozással, a Calibrával, amely gyakorlatilag egy digitális pénztárcarendszer lenne, amely dollárra, euróra váltaná a librát. Egy független társulás irányítaná a rendszert Genfből. A társuláshoz 28 nehézsúlyú vállalkozás áll össze, többek között a Mastercard, a Visa, a PayPal, az Uber, a Vodafone, a Thrive Capital és a Spotify. Ezek támogatnák a librát, és mindegyik egy-egy szegletét kezelné a kriptovaluta-hálózatnak.
NYÍLT KIHÍVÁS
Az euronews.com ennek kapcsán a London School of Economics (LSE) professzorát, Natacha Postel-Vinayt idézi, aki szerint a libra – mint a többi kriptovaluta – tulajdonképpen az anarchizmusból, az állam szerepének a megkérdőjelezéséből ered. Az államok, amelyek politikai és gazdasági okokból kézben akarják tartani a pénzrendszert, eredendően szemben állnak a gondolattal. És ha egy kriptovaluta már nem csak kiegészítő szerepre tör, mint a napjainkban létező ezernél is több ilyen pénzügyi eszköz, akkor óhatatlanul szembekerül az állammal. Mark Carney gondolatmenete szerint a libra nem egy lenne a sok közül, hanem közvetlen kihívást jelentene az Egyesült Államok, a világ katonailag-politikailag-gazdaságilag legerősebb országa kormányának, állami struktúráinak.
