TANÉVKEZDÉS ROMÁNIÁBAN
Minden jel arra utal, hogy a hetedikes romániai diákok most is tankönyv nélkül kezdik az új tanévet. Hogy miért éppen ők érdemelnek kiemelt figyelmet? Nos azért, mert ez az az évfolyam, amely az első osztályt megelőző előkészítőtől kezdve az új tanterv szerint tanul, az oktatási rendszernek azonban máig nem sikerült felnőnie a feladathoz, például időben elkészítenie az új tankönyveket. Bár az ígéretek szerint szeptember végéig mindenhová megérkeznek, a tanárok arra készülnek, hogy a tavalyi gyakorlathoz hasonlóan köztes megoldások, rögtönzött útmutatók alapján kell tanítaniuk. Az országos értékelőközpont ugyanis néhány nappal korábban azt közölte a megyei tanfelügyelőségekkel, hogy a hetedikesek számára eddig az új angol-, német- és franciatankönyveket hagyták jóvá, s a román tagozatok részére elfogadták a korábbi fizika- és zenei nevelési köteteket. Arra nincs egyértelmű válasz, hogy mindez azt a riasztó állapotot jelzi-e, miszerint a többi tantárgy esetében még elfogadott címek sincsenek. A többi évfolyam tankönyvellátása viszonylag egyszerűbbnek tűnik, esetükben a korábban elfogadott címek alapján csak újranyomtatásra van szükség.
ELTŰNŐ SZÁZEZREK, MOBIL MOSDÓK
Cinikus és költői a kérdés, de legalább olyan mértékben gondolatébresztő is: mindez kinek? Míg 2007-ben majdnem 3,5 millió gyerek és fiatal szerepelt az iskolai nyilvántartásokban, ez a szám 2017-ben már alig haladta meg a hárommilliót, a csökkenés 13,8 százalékos volt. A riasztó méreteket öltő kivándorlás az ifjakat sem kíméli. A 2018-as hivatalos szám 44 048 – ennyi diákkal volt kevesebb a romániai elemi és gimnáziumi oktatásban. Az idei tanévkezdésre jelentkezők számát csak később ismerhetjük meg, de a szakemberek újabb, legalább harmincezres csökkenést prognosztizálnak.
A maradók tanévkezdését sok kisebb-nagyobb, évtizedek óta létező, s csak egészen apró lépésekben orvosolt probléma övezi. A vezetékes víz, a beltéri mosdók és illemhelyek hiánya miatt ebben az esztendőben csaknem 1500 romániai tanintézetnek okoz gondot a működési engedély megszerzése. A hatóságok ideiglenes megoldásokat keresnek az utolsó métereken.
Miután egy hónappal korábban a caracali lánygyilkosságok kapcsán tett otromba kijelentései miatt Viorica Dăncilă kormányfő menesztette Ecaterina Andronescu oktatási minisztert, a probléma Mihai Fifor ügyvivő belügyminiszter nyakába zúdult, aki átfogó helyzetjelentést kért a megyei kormánybiztosoktól az engedélyezésre nem alkalmas oktatási intézményekről. A tűzvédelmi előírások be nem tartásán túl a legfőbb gond továbbra is a vezetékes víz, a mosdók és a csatornázás hiánya, ezt azonban képtelenség néhány nap alatt megoldani. A tanügyi tárca az idén 65 millió lejt (mintegy 4,5 milliárd forintot) fordít az alapvető szolgáltatások biztosítására; a fenntartó önkormányzatok csakis célirányosan használhatják fel a kiutalt összeget. Ám a belső munkálatok elkészültéig már csak a mobil mosdóként szolgáló konténerek beszerzése tűnik az egyetlen járható útnak.
Moldvában és a dél-romániai megyékben a legsúlyosabb a helyzet. Erdélyben jóval magasabb szintről indulnak, Háromszéken például 56 iskolaépületnek nincs tűzvédelmi engedélye, egészségügyi jóváhagyás nélkül pedig húsz tanintézetnek kell tanévet kezdenie. Mindez a terület oktatási célokra használt négyszáz épületére vetítve jóval az országos átlagot meghaladó állapotot jelez.
RÁKÓCZI, A RENITENS
A magyar tannyelvű iskolák esetében „természetesen” sajátos gondok is terhelik az indulást.
Elölről kezdődhet például a marosvásárhelyi római katolikus iskola épülete körüli kálvária, mert a város román polgármestere az ingatlan visszaállamosítását kezdeményezi. A jelenleg a román tannyelvű Unirea (Egyesülés) Gimnáziumnak és a magyar tannyelvű II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumnak otthont adó, a kommunizmus idején államosított épületet az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítványon keresztül 2004-ben kapta vissza a gyulafehérvári érsekség.
A polgármester azzal vádolta meg az egyházat, hogy nem tartotta tiszteletben a bérleti szerződést, és hogy minden tanévkezdet elején megzsarolja az önkormányzatot. Holló László, az alapítvány kuratóriumának elnöke az előzményekről az MTI-nek kifejtette: az önkormányzat júliusban olyan javítási munkálatokat kezdeményezett az épületben, amelyekre bérlőként az egyház megkérdezése nélkül nem lett volna joga. Ezért az egyház büntetőjogi feljelentést tett az illetékes intézményeknél a helyhatóság ellen, és bíróságon is kezdeményezte a szerződés felbontását. A városvezető azt követően nyilatkozott a katolikus iskola épületéről, hogy a helyi önkormányzatban éles vitát váltott ki a költségvetési kiigazítás, amelyet a magyar többségű helyhatóság számos kiadási tétel csökkentése mellett fogadott el, így a polgármester szerint az iskolaépületek felújítása, a szemétszállítás és egyéb fontos szolgáltatások ellehetetlenülnek.
De esetlegesen, mondhatni tűzoltásszerűen zajlik a romániai iskolák többnyelvű feliratozása is. Míg az önálló magyar tanintézetek szinte valamennyien alkalmazzák, a vegyes tannyelvűekben az iskola vezetőségén múlik a magyar nyelvű felirat feltüntetése. Tudatos stratégiának nyoma sincs.
ROMÁN, ROMÁNABB
De hogy egy biztató hír is maradjon a végére: hivatalból vizsgálatot indít az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az egyetemi felvételi szabályzat ügyében, amely lehetővé teszi a felsőoktatási intézményekbe jelentkező kisebbségi diákok román nyelvi tudásának ellenőrzését. Az ugyanis a kisebbségi tanulók románoktatási csődjének a beismerése, hogy egyes egyetemek szerint a román nyelv és irodalomból tett szóbeli érettségi vizsga nem tükrözi a nyelvtudás szintjét. A diszkrimináció lehetőségére az ombudsman hívta fel korábban az oktatási minisztérium figyelmét, amire a tárca közölte a fenti véleményt. A magyarázatuk abból indul ki, hogy a szóbeli a nyelvi kompetenciákat nem az európai szabványnak megfelelően méri. Ezzel tulajdonképpen azt sugallják, hogy a magyar gimnazisták nem tudnak jól románul, noha ugyanazokat a tételeket kapják az érettségin, mint a román iskolák végzősei.
Asztalos Csabának, a CNCD elnökének az álláspontja szerint a minisztérium egyértelműen hátrányos helyzetbe hozza az anyanyelvükön tanuló kisebbségi diákokat a román középiskolában érettségizettekkel szemben. „Ha az érettségi vizsgát országosan egységesen szervezik meg, valamennyi tanuló számára azonosak a tételek és az osztályozási kritériumok, akkor egy kisebbségi tannyelvű osztály végzősének érettségi jegye miért nem egyenértékű a román iskolában végző diák osztályzatával?” – tette fel a kérdést a szakember.
Borítófotó: Egy falusi iskola mosdója Romániában. Márciusban még 2355 udvari vécés intézmény volt, azóta mintegy 800 helyre konténermosdót telepítettek
