DEMOGRÁFIAI KUTATÁS
Európa minden országában ismert demográfiai jelenség az idősödés, amelynek legfontosabb eleme az elöregedő társadalom rémképe. Az Európai Bizottság 2016-os jelentése szerint a jelenlegi ütem mellett 2080-ig az európai társadalom majdnem egyharmada lesz hatvanöt éves vagy idősebb. S mindez világszerte elkerülhetetlenül hatással lesz a nyugdíjba vonulásra és a nyugdíjas évekre – állapítja meg a Századvég idei kutatása. Az 55 évesnél idősebb lakosság Magyarországon című összegző tanulmány szerint új jelenség, hogy a középkorúság határa immár hatvan-hatvanöt évre tolódik ki.
Ezzel együtt egyre több kutatás sugallja azt az eredményt, hogy az idős népesség inkább nemzetgazdasági erőforrásként, exponenciálisan növekvő fogyasztói szegmensként jelenik meg a családok és az egész társadalom számára, mintsem holmi tehertételként. Ez részben az egészségben töltött évek, illetve a születéskor várható élettartam jelentős megnövekedésének a következménye. Ezt nevezzük demográfiai idősödésnek.
FELÉRTÉKELT ÖNGONDOSKODÁS
Ugyanakkor a társadalmak elöregedésével rohamosan emelkedik az önmagukról gondoskodni nem tudók száma és az úgynevezett intézményesült idős populáció aránya. Mindez felértékeli az öngondoskodást. A Századvég idősügyi kutatása szerint a magyarok a nyugdíjuk ötvenöt százalékát várják a társadalombiztosítási rendszerből, ami a vizsgált tizenöt ország eredményei közül a legmagasabb. Ezzel összhangban hazánkban tesznek félre a legkevesebben nyugdíjcélra.
A megkérdezettek ötvenhét százaléka összességében nem biztos abban, hogy az általa kényelmesnek tartott színvonalon tud majd nyugdíjba menni. Nálunk a lengyelek és a japánok is pesszimistábbak.
Mindebből szinte egyenesen következik az az európai szintű tendencia, miszerint sokan a lehetőségeikhez és egészségi állapotukhoz mérten egyre tovább kívánnak dolgozni, mielőtt – úgymond – teljesen inaktív státuszba kerülnek. Az Aegon 2013-as felmérése szerint hazánkban a húszas éveikben járók csupán huszonöt százaléka gondolta úgy, hogy a nyugdíjba vonulást követően továbbra is vállalna munkát. A tavalyi kutatásban azonban már a válaszadók ötvenhét százaléka mondta összességében, hogy valamilyen formában továbbra is dolgozni akar majd. Mindez egyfajta szemléletváltást jelez. Ezzel együtt kiderült az is: nőtt a konkrét célra, azon belül a nyugdíjas évekre megtakarítók száma. A legújabb adatok szerint ugyan a megkérdezettek hetvenöt százaléka szerint az állam feladata, hogy gondoskodjon a nyugdíjasokról, hetvenhárom százalék emellett azt gondolja, hogy amit az állam biztosít, az nem lesz elég a nyugdíjas időszakra. Tovább árnyalja a képet, hogy a hazai megtakarítási ráta még mindig rendkívül alacsony, mindössze 2,4 százalékos, míg az OECD-átlag 5,4. Ez azt jelenti, hogy száz egység jövedelemből ennyit takarítunk meg. Legfeljebb.
Ez azért is fontos, mert az időskori ellátás valójában egyre növekvő és jóval nagyobb terhet ró a társadalmakra, mint a klasszikus egészségügyi szakellátás. A Századvég elemzése rámutat: az OECD-országokban 2005 és 2015 között az időskori ellátásra fordított összegek éves növekedési rátája 4,6 százalék volt – Magyarországon azonban csak 0,3.
A 2020-as években tizenegy százalékkal eshet vissza a munkaképes korúak aránya a megelőző évtizedekhez képest, ezért már most stratégiát kell kidolgozni erre a helyzetre. Míg az unióban az ötvenöt és hatvannégy év közöttiek foglalkoztatási rátája 2011-ben megközelítette az ötven százalékot, nálunk az idősebb korosztály csupán harminchat százaléka aktív munkavállaló. Ezért szakítani kell a korábbi, veszteségekre összpontosítással, az úgynevezett deficitmodellel. A meglévő képességek megőrzésében, a rejtett készségek előhívásában érdemes gondolkodni.
BIZTONSÁGÉRZET
A Századvég az ötvenöt évesnél idősebbek körében végzett felmérése szerint a megkérdezettek ötvennyolc százaléka teljes mértékben biztonságban érzi magát az otthonában, további egyharmad pedig „inkább biztonságban”. A bűnözést a községben élők érzékelik nagyon súlyos problémának az átlagosnál nagyobb mértékben, míg a rendőrséggel közepesen elégedettek a megkérdezettek.
Havi rendszerességgel az ötvenöt évesek és idősebbek huszonkét százaléka tesz félre, kétötödük alkalmanként, harminchét százalékuk soha. Negyvenhat százalékukat nem segítik a gyermekei, sőt, egynegyedük inkább maga támogatja közvetlen családtagjait. A korosztály több mint fele családi házban, tizenöt százalék panelben, míg tizennégy téglaépítésű társasházban él. A kérdezettek hatvankét százaléka értett egyet azzal, hogy a tavaly kapott tízezer forintos Erzsébet-utalványokra nagy szüksége volt a megélhetéshez, csaknem ugyanennyien vélik úgy, hogy ez szép elismerését jelenti az idősek élete munkájának. A juttatást minden, erről számot adó megszólaló Orbán Viktor miniszterelnök személyéhez kötötte.
Az idős korosztály csupán harmincnyolc százalékának nincsenek egyáltalán anyagi problémái, hatvanegy százaléknak azonban különböző rendszerességgel igen. Különösen igaz ez a rokkantsági nyugdíjasokra. Saját bevallása szerint a nyugdíjas korú népesség valamivel több mint négytizede rendszeresen egészségesen táplálkozik, harmincnégy százalékuk alkalmanként teszi ezt. Egyharmaduk naponta végez valamilyen testmozgást, tízből nyolc megkérdezett rendszeresen szed gyógyszert, illetve jár orvoshoz.
Az idősek munkavállalásával a korosztály nagy többsége egyetért, negyedük szerint nem is anyagi szempontok, hanem a szellemi frissesség megőrzése miatt. Hetvenkét százalékuk hallott a nyugdíjas-szövetkezetek megalakításáról – negyvenhárom százalék fontosnak is tartja azt a munkaerőhiány leküzdésében.
EGÉSZSÉG, CSALÁD, MUNKA
Az idősek inkább tévéznek és rádióznak, az internetet kevesen használják. A politika nem játszik különösen nagy szerepet az életükben, ugyanakkor nem is zárják ki azt teljesen.
A nyugdíjasok túlnyomó többsége bízik a jövőben, az attól való félelem harmincnyolc százalékukat érinti. A többség magát konzervatívnak tartja, huszonhét százalék liberálisnak. A „nemzetben gondolkodók” aránya negyvenöt százalék. Száz megkérdezettből negyvenkilenc a Kádár-korszakot jobbnak tekintette, mint a jelenlegi rendszert. Az idősek csaknem nyolcvan százaléka, ha újra döntene, megint az európai uniós tagságunkra voksolna, a megkérdezettek hattizede a közösségen belüli, a nemzetek önrendelkezését előtérbe helyező álláspontot támogatja.
Harminchét százalék nagyon, harminchat százalék inkább aggasztónak tartja az illegális bevándorlók Magyarországra áramlását. A korosztály alapvetően elégedett a magyar kormány e téren végzett tevékenységével: a megkérdezettek kétharmada szerint a migrációs válságot jobban kezelték a kelet-közép-európai országok, mint Brüsszel. A déli határkerítést nyolcvankét százalék támogatja. Ami pedig az értékválasztást illeti: a képzeletbeli dobogón az egészség, a család és a munka áll.
