Honvédelem: Magyarország régiós vezető szerepben?

Mátrix
Szinte minden napra jut egy honvédelmi beszerzési bejelentés. Annak jártunk utána, hogy mik is a kiváltó okai a magyar haderőfejlesztésnek.

REFORM

Geopolitikai szempontból nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy a 2016 óta kormányzó Donald Trump amerikai elnök egyértelművé tette, az Egyesült Államok katonapolitikai dimenzióban sem kívánja folytatni az elmúlt évtizedek politikáját. Az amerikai elnök viszonya nagyon feszült az európai szövetségesekkel, a tavalyi NATO-csúcson például Európát ingyenélőnek minősítette, azt mondta, az öreg kontinens államai az amerikaiakkal védetik meg magukat, miközben spórolnak a hadi kiadásokon. Trump leginkább a németekre „pipa”, a tavaly nyári NATO-csúcson még azt is belengette, hogy Európa inkább oldja meg a saját védelmét. (A figyelmeztetéshez képest viszont nemhogy csökkentenék a németországi amerikai kontingens létszámát, hanem növelik, 2020-ig mintegy 1500 katonát telepítenek a több mint 33 ezer főből álló alakulatokhoz. Az ok az állítólagos orosz fenyegetettség – a szerk.).

Az eddig ismertetett magyar honvédségi fejlesztési bejelentések is egyértelműen igazolják, hogy a kormány komolyan veszi a NATO-nak tett, úgynevezett walesi vállalásokat, amelyek szerint 2024-re a GDP két százalékára növeli hazánk védelmi költségvetését. Ez az amerikai–magyar kapcsolatok szempontjából is fontos, hiszen az Orbán-kormányhoz ideológiai alapon közel álló Donald Trump elnök vezette adminisztráció egyik első elvárása volt az észak-atlanti szövetség felé, hogy az európai tagok növeljék a ráfordításokat. Viszont az is árulkodó, hogy az új honvédségi harceszközök nem amerikai, hanem nyugat-európai gyártásúak, a legmodernebb – főképp német és francia – fejlesztések. Informátoraink szerint ez is bizonyítja, hogy a magyar kormány a haderőfejlesztésben nem ideológiai politizálást folytat, hanem az ország érdekeit figyelembe véve politizál. A más szakpolitikai területen igen aktív ellenzéki pártok sem tudnak fogást találni ezen. 
Demkó Attila, a Honvédelmi Minisztérium volt védelempolitikai főosztályvezetője, geopolitikai, katonai szakértő azt mondta, a magyar beszerzésekért a franciák és a németek ellentételezést ajánlhattak fel. A francia Airbus például magyarországi gyártóbázist létesít, az is hamarosan eldől, hogy melyik magyar  városban lesz az egység. Ezzel újabb munkahelyek jöhetnek létre.
Demkó azt sem tartotta kizártnak, hogy a leendő debreceni BMW-beruházás aligha független attól, hogy ennyi fegyvert szerzünk be Bajorországból. 


Távlatok. A Magyar Honvédség az új harceszközökkel a régió vezető hadereje lehet

ÖNVÉDELEM, SZUVERENITÁS

Más forrásaink felhívták a figyelmet, hogy a haderőfejlesztést az Orbán-kormány akkor is véghez vinné, ha nem lennénk tagjai a NATO-nak. A fejlesztéseket elsősorban az ország szuverenitása, a geopolitikai helyzet (elsősorban az ukrán–orosz-konfliktus és a folytonos balkáni bizonytalanság), illetve a térségi államok haderőinek képességi szintje is indokolja. 

Demkó kifejtette, a NATO- és az EU-tagság jelenleg a magyar biztonság alapja, de egy felelős politika nem indulhat ki abból, hogy ezek a szövetségi rendszerek – bár jelenleg semmi sem utal az ellenkezőjére – örökké fennmaradnak. Szerinte az önvédelemre alkalmas honvédség megszervezése a cél. Ehhez viszont elkerülhetetlen az anyagi ráfordítás. 

Emlékeztetett, 2004–2009 között minden korábbit felülmúló leépítéseket hajtott végre az MSZP–SZDSZ-kormány: a Magyar Honvédség nehéztechnikáját és gyakorlatilag teljes tüzérségét felelőtlenül eladták, elajándékozták. 2000-ben a honvédség eszközei alapján a hét szomszédos haderőnél ötnél erősebb magyar 2009-re a lista végére szorult.

 

FRANCIA HELIKOPTEREK, NÉMET HARCKOCSIK

Demkó hozzáfűzte, a Zrínyi 2026 keretében eddig megrendelt – túlnyomó részben nem használt, hanem új –, legmodernebbnek számító helikopterek, harckocsik és tüzérségi eszközök számszerűen is megfelelnek az alapvető védelmi igényeknek. Mint folytatta, a húsz Airbus H145M könnyű helikopter és a 16 Airbus H225M többcélú, közepes szállítóhelikopter hatalmas minőségi ugrást jelent az eddigi orosz Mi–8/17 flottához képest fegyverzetükben, képességeikben és darabszámukban is.

De kitért az ugyancsak nemrég bejelentett negyvennégy német harckocsi beszerzésére is. „Ennyi bevethető tankunk jó ideje nem volt. Nemsokára a világ legjobb harckocsija, a müncheni Krauss-Maffei Wegmann cég gyártotta Leopard 2 A7+ alkotja majd a szárazföldi ütőerőnk gerincét. Ez az eszköz messze fejlettebb, mint bármi, amivel – Ausztria kivételével, akik egy korábbi, sebezhetőbb A4-verziót használnak – a környező országok rendelkeznek” – sorolta. Kitért a tüzérségi beszerzésre is. Szerinte az ugyancsak német gyártású, 24 darab PzH 2000 önjáró löveg is kiváló választás.

Felhívta a figyelmet, hogy bizonyosan lesznek még fejlesztési bejelentések, hiszen a légvédelem is új eszközökre szorul, a jelenleg használt orosz csapatszállító BTR–80-asok sem felelnek meg a kor követelményeinek. 

 

RÉGIÓVEZETŐK LEHETÜNK 

A honvédség kézi fegyvereit is lecserélik. Az eddigi használatos, orosz fejlesztésű Kalasnyikov-utógyártású géppisztolyokat cseh licenc alapján idehaza összeszerelt pisztolyok, illetve Bren 2 gépkarabélyok és Scorpion géppisztolyok váltják fel. A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében már tízezer, magyar szakemberek által összeszerelt új fegyvert át is adtak az állománynak.

Emellett a katonák felszerelésének fejlesztése is előrehaladott állapotban van, ennek része a Digitális Katona program. És a sorozat nem áll meg. Információink szerint több más elképzelés mellett felmerült a Gripen-flotta bővítésének, illetve megújításának lehetősége is, ám kormányzati vagy minisztériumi döntés még nem született erről.
A Zrínyi 2026 program végére Magyarország hadereje beérheti, vagy akár meg is előzheti a jelenleg egyértelműen erősebb szerb vagy osztrák hadsereget. De azt is számításba kell venni, hogy a környező országokban is nagyon komoly haderőfejlesztési programok zajlanak.

Méretük és „geopolitikai súlyuk”, elhelyezkedésük miatt katonai szempontból Ukrajna és Románia sokkal erősebb államoknak számítanak Magyarországnál. Őket azért nehéz lenne „befognunk”. Oroszország közelsége miatt mindkét ország az Egyesült Államok fő szövetségesének számít. Ukrajna a szó szoros értelmében a háborús ütközőzónát jelenti az oroszokkal, ezért nem csoda, hogy Kijevet amerikai fegyverekkel segíti Washington. Romániában viszont a politikai és gazdasági bizonytalanságok miatt korántsem biztos, olyan ütemben tudják végrehajtani a fejlesztési terveket, mint ahogy azt az amerikaiak elvárnák tőlük a következő években. Az biztos, hogy nemsokára amerikai gyártású – használt, portugál – F–16-osokkal és Patriot rakétavédelmi üteggel gazdagodnak.

 

SZOCIALISTA HONVÉDELMI ÖRÖKSÉG

 
2002 és 2010 között több mint 18 ezer fővel csökkent a Magyar Honvédség rendszeresített létszáma.

Lenullázták a haderőtartalékos rendszert.

50 ezer különféle haditechnikai eszközt és hadfelszerelést adtak el.

Felszámoltak két lövész-, egy tüzérdandárt, egy harcihelikopter-, egy repülő-, egy légvédelmirakéta-ezredet és megszüntették a Pécsi Honvédkórházat.

Megszűnt a Magyar Honvédség tüzérképessége, a gépesített lövészképesség átalakult könnyűlövész-képességgé.

Kivontak 500 lánctalpas harcjárművet.

Kivonták a rendszerből, majd eladták a 144 Gvozdika önjáró tüzérlöveget.

A helikopterflotta darabszáma is nagymértékben csökkent, a harcihelikopter-képesség pedig gyakorlatilag megszűnt.

140 felújított és modernizált önjáró tüzéreszközt adtak el.

Iraknak ajándékoztak 77 felújított és modernizált T–72-es típusú harckocsit.

 

Borítófotó: Leopard 2 A7+ harckocsi. A világ jelenlegi legjobb tankját rendszeresíti a honvédség

Ezek is érdekelhetnek

További híreink