FÉKEZIK AZ ELADÓSODÁST
A jegybank tavaly ősszel határozott arról, hogy 2019. január 1-jétől szigorítja a kölcsönzési feltételeket. A döntés mögött az áll, hogy az egyre nagyobb jövedelemmel rendelkező lakosság egyre több hitelt vett fel, és a BNR szerint aggodalomra adott okot az eladósodás mértékének növekedése. Ezért jobbnak látta szigorítani a hitelezési feltételeket, arra hivatkozva, hogy már a térség országaiban is hasonló lépéseket tettek. Január 1-jétől a lejalapú fogyasztói és lakáshiteleknél a törlesztőrészlet nem haladhatja meg a kérelmező nettó jövedelmének a 40, euróalapúnál pedig a 20 százalékát. Ez az arány 5 százalékponttal emelhető, amikor a kérelmező az első lakása megvásárlására vesz fel jelzáloghitelt. Refinanszírozásra az új szabályt nem alkalmazták.
Nemzetbiztonsági kockázat
A szigorításig az átlagos eladósodási ráta a nettó jövedelmek arányában a jelzáloghitelek esetén 47, a fogyasztói hiteleknél 45 százalék volt, A szigorításig a lejalapú hitelezés a lakosságnál 20, míg a vállalatoknál csak 10 százalékkal nőtt. A jegybank vezetői már tavaly nyáron aggodalmukat fejezték ki a lakosság gyors eladósodásának veszélye miatt, amit nemzetbiztonsági kockázatnak tekintettek.
A szigorítás egyelőre beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen az első fél évben a lakosság 5,6 milliárd lej (1,2 milliárd euró) értékben vett fel jelzáloghitelt, ami 10 százalékos csökkenés a tavalyi év azonos időszakához képest. Az idei hatodik hónap még így is jónak számított, hiszen a kihelyezett új kölcsönök értéke az idén először haladta meg az egymilliárd lejt, igaz, ez éves szinten így is 15 százalékos csökkenést jelentett.
Növekvő infláció
Mugur Isărescu, a BNR kormányzója elégedetten állapította meg, hogy a hitelezés egésze 8 százalékos éves növekedést mutat, ami jó, mert azt jelenti, hogy lassult a gyorsulási ütem. A bukaresti jegybank azért örül ennek, mert az inflációval is meg kell küzdenie, amely az év végére várhatóan eléri a 4,2 százalékot, túllépve a BNR által 2013 óta felállított 1,5–3,5 százalékos inflációs célsávon. Azt remélik, hogy a fogyasztói árindex növekedése 2020-ban ismét visszatér ebbe a keretbe. A jegybank ugyanakkor augusztus elején változatlanul 2,50 százalékon hagyta az irányadó kamatot, amely legutóbb tavaly tavasszal nőtt, huszonöt bázisponttal. Az alapkamat a közeljövőben várhatóan nem is emelkedik, mert Isărescu szerint nem akarják teljesen „kinyírni” a hitelezést, és közvetett módon a gazdasági növekedést sem, ezek ugyanis súlyosbítanák a más makrogazdasági mutatók esetén tapasztalt egyensúlyhiányokat. „Szerkezeti torzulásokra” hívták fel a figyelmet, hiszen a bankok inkább hitelezik a lakosságot, miközben a vállalatokkal már nem annyira bőkezűek.
Borítófotó: Takarítás a román nemzeti bank előtt. A kormányzó utasítására kisöpörték a jelzáloghitel-állomány egytizedét