CSÖKKENÉS UTÁN ÚJABB EMELKEDÉS
Nem olyan arányban csökkent a dohányzók száma, mint ahogy a miniszterelnök azt elvárná, bár az eddig elért eredményeket ő is értékeli – tudatták forrásaink. A kormányfő a népegészségügyi program részének tekinti a füstölés visszaszorítását, ez a filozófia testesült meg az új törvényben is.
A hat évvel ezelőtti adatokhoz képest jól állunk. Ekkor fogadta el a parlament a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló szabályozást, amellyel létrehozták az új dohány-kiskereskedelmi rendszert. A Nemzeti Dohányboltok 2013-tól működnek, tehát Magyarországon csak az állami koncesszión nyertes vállalkozók üzleteiben lehet cigarettát vásárolni.
A dohány-kiskereskedelem átalakításának a fő indoka a kiskorúak védelme, a fiatalok ilyen termékhez jutásának a megnehezítése volt, így a törvény szigorú szabályokat fogalmazott meg a Nemzeti Dohányboltok létrehozásáról és működéséről. Ma több mint hatezer ilyen üzlet van, a rendszert a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. működteti és felügyeli. A cég tulajdonosi jogait a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea gyakorolja.
A kiskereskedelmi rendszer öt évvel ezelőtti indulását politikai botrányok kísérték. Az ellenzék azt kifogásolta, hogy sok a kormánypártokhoz közel álló vállalkozó kapott koncessziót. Aztán ezek a hangok elhalkultak, a bolthálózat a kezdeti bizonytalanságok után immár stabilan működik. A dohányosok is megszokták, hogy cigarettát csak a kijelölt üzletekben lehet vásárolni.
LÁZÁR MOST VISSZATÉRT
A dohánykereskedelem átalakításának és az új szabályozásnak az egyik fő harcosa még államtitkárként Lázár János volt. A politikus nevével egybeforrt a rendszer kialakítása, és az imént említett politikai botrányok miatt is őt támadta az ellenzék. Akkor elismerte, hogy a szabályozás – amely osztrák mintára készült – megalkotásában Sánta János, a Continental Dohányipari Zrt. vezetője is segítséget nyújtott. Ez a tény nem segített a hullámok elcsitulásában.
Augusztusban az előző ciklus kancelláriaminiszterét – miután semmilyen posztot sem kapott az új kabinetben – Orbán Viktor kormányfő a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztosnak nevezte ki. Az előzetes sajtóhírek szerint egyébként Lázár nem miniszterelnöki, hanem miniszteri biztos lett volna, méghozzá a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumban. A választókerületében (is) épülő Szeged–Hódmezővásárhely közötti villamos (tram-train) munkálatainak a koordinálását bízta volna rá a tárcavezető. Ezt a tervet azonban a kormányfő felülírta.
Rögtön elkezdődtek a találgatások, hogy ez esetleg Lázár kormányzati visszatérésének az előkészítését jelentheti-e. Forrásaink azt mondták, a döntés csupán egy dolgot jelent: azt, amit a megbízotti titulus elnevezése is mutat, semmi mást.
A politikus egyszemélyes titkársággal dolgozhat, tiszteletdíjban sem részesül. Tehát szó sincs arról, hogy újra politikai hátországot tudna magának építeni. A feladata az, hogy a nemdohányzók védelme érdekében hangolja össze a végrehajtandó rövid és középtávú kormányzati stratégia kidolgozását. Emellett javaslatot kell tennie a dohányzókat és a nemdohányzókat egyaránt az új típusú dohánytermékek, az elektronikus cigaretták irányába befolyásoló folyamatokkal kapcsolatos kormányzati álláspontra, valamint megalkotja az egységes dohánypiaci felügyelet létrehozására vonatkozó kormányzati koncepciót. A megbízás tehát tisztán szakmai jellegű, viszont nem mentes a politikai konfliktus lehetőségétől.
BUKTATÓK
Elkerülhetetlen ugyanis, hogy a dohánypiaci felügyelet létrehozásában együttműködjön azzal a Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszterrel, aki az előző ciklusban a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztosként dolgozott. Mager akkori kinevezése azt jelentette, hogy a Miniszterelnökséget vezető Lázártól a kormányfő elvonta egy nagyon fontos terület felügyeletét.
Informátoraink szerint a miniszterelnöki biztosi feladat buktatókkal is járhat, hiszen Lázár kinevezése felmelegítheti a 2013-as ellenzéki támadásokat, és az egyik dohányipari szereplővel, a már említett Sánta Jánossal való kapcsolata miatt is újra politikai célponttá válhat. Ehhez képest a Szeged–Hódmezővásárhely tram-train építése többek véleménye alapján sokkal kecsegtetőbb lett volna a számára, hiszen a munka befejeztével könnyebb lett volna learatni a sikert. Egy ilyen kommunikációt pedig jövőre, az önkormányzati kampányban, egy „villamos-kormánybiztosi” titulussal sokkal hatékonyabban lehetett volna bevetni az ellenzéki Márki-Zay Péter regnáló polgármester elleni küzdelemben. Akkor is, ha nem Lázár, hanem valamelyik támogatottja indul a posztért.
A dohánypiaci feladat azonban nem ilyen karakterű munka: itt nincs mit átadni, szalagot sem lehet átvágni. Az eredmények csak évek múltán láthatók majd a statisztikákban. Ha lesznek. Mindenesetre ezeket nem biztos, hogy át lehet váltani helyi szavazatokra.
EREDMÉNYEK
A WHO 2013-ban a hazai dohánypiac átalakításáért díjat ítélt oda Orbán Viktornak. Ledia Lazeri magyarországi irodavezető pedig legutóbb ez év májusában dicsérte meg a kormányt, mondván: számos intézkedést hozott, melyeknek már vannak látható eredményei. Kiemelte: hazánk betiltotta a nyilvános zárt helyen történő füstölést, a trafiktörvénnyel csökkentette a dohányterméket árusító helyek számát, valamint jelentősen megemelte ezen árucikkek jövedéki adóját. Kétségtelen: ezen a téren inkább hosszabb távon lehet valódi eredményekre számítani, ráadásul folyamatos korrekcióra, újabb szigorításokra is szükség van.
A WHO szerint továbbra is a dohányzás a szívbetegségek és a stroke vezető oka Magyarországon. Világszerte 17,7 millió ember halálát okozzák ezek a betegségek, ez az összes haláleset harmadát teszi ki.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet szakértőinek a legutóbbi jelentése szerint az összlakossági dohányzási szám csökkent, 2003-ban e mutató még 34 százalékon állt. Viszont a férfiak és a nők körében egyaránt továbbra is rendkívül nagy az aktív dohányosok aránya, ezzel Európa élmezőnyéhez tartozunk.
A Dohányzás Fókuszpont által koordinált, 2012 és 2016 közötti kutatás szerint kilenc ponttal csökkent az ifjúsági alkalmi füstölgők száma. A naponta dohányzók aránya is nyolcról hat százalékra esett vissza. A legfrissebb európai egészségügyi fogyasztói index adatai alapján pedig Magyarországon a tizenöt év feletti népesség körében jóval kevesebb cigarettát vásárolnak az európai átlagnál. Ez bizonyosan annak is köszönhető, hogy a Nemzeti Dohányboltokba tilos a kiskorúak belépése, valamint az éttermekben, szórakozóhelyeken sem megengedett a dohányzás.
A kormányfőhöz is eljuthattak viszont azok az adatok, miszerint a függőség okozta károk még mindig százmilliárdokban mérhetők. Joó Tamás, a Semmelweis Egyetem közgazdásza egy ez év nyarán rendezett konferencián arról beszélt, hogy a dohányzás itthon közvetlenül 20,5 ezer, míg a passzív füstölés további 2,5-3 ezer halálesetért felelős évente. Emiatt társadalmi szinten összesen 441 milliárd forint veszteség keletkezik. Utalt arra: 2014-ig kedvező, azaz csökkenő tendencia volt megfigyelhető a fogyasztásban, ám azóta ismét egyre többen dohányoznak, különösen a fiatalok. Ezért javasolja, hogy bár eldöntött tény, hogy jövő májustól egységes csomagolás jelenik meg a dohánytermékeken, lehetne még további lépéseket is tenni.
A közgazdász szerint a vágott dohány „hódítása” megállítható, méghozzá a jövedéki adó emelésével, de azt is javasolta, hogy a dohánytermékekre is ki kellene terjeszteni a népegészségügyi termékadót, azaz a csipszadót. A WHO további megelőzési és kommunikációs programokat szorgalmaz.
Ha minderről egyelőre nincs is kormányzati döntés, a dohánytermékek további drágulására mindenképp lehet számítani.
Ugyancsak megugrott az e-cigaretták fogyasztása, ám a kormány ezen a téren is hamar szigorításokat vezetett be. Nem is csoda: az ÁNTSZ korábbi közlése szerint a kifújt párában egyes veszélyes anyagokból még annál is több van, mint a hagyományos cigaretta füstjében.
MI A HELYZET A CSEMPÉSZETTEL?
A külföldről behozott olcsó, csempészett cigaretta és dohány milliárdokban mérhető jövedékiadó-kiesést jelent az államnak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszeresen közzéteszi adatait arról, miként alakulnak a lefülelt termékekkel kapcsolatos adatok. Az országos hírekbe az Ukrajnából illegálisan behozott árukkal kapcsolatos hírek, a bűnözői praktikák kerülnek be (lásd cikkünket a 46. oldalon). Nem csoda, hiszen egy-egy sikeres elkövetői akcióval akár fél áron is hozzá lehet jutni egy csomag cigarettához vagy vágott dohányhoz. A bűnözők hatalmas haszonra tehetnek szert.
A NAV adatai azt mutatják, hogy 2017-ben drasztikusan kisebb volt a lefülelt csempészáru értéke 2016-hoz képest, de még így is többmilliárdos tételről beszélünk. Reméljük, ez a mérséklődés leginkább az elkövetők elrettentésének a következménye, nem az adóhivatal munkájának a hatékonyságán esett csorba.
Mindenesetre látható, hogy az illetékes kormányzati szereplőknek van még dolga a dohányzás visszaszorítása terén.
