Tavalyelőtt volt az első olyan év, amikor a statisztikák csökkenő tendenciát mutattak a kivándorlásban: 1500-zal többen tértek haza, mint amennyien elhagyták az országot. A 2017-es hivatalos adatokra még néhány hónapot várni kell, de több minden arra utal, hogy e tendencia folytatódott.
Az egyik ilyen jel például az, hogy most nyáron arra panaszkodtak a nyugat-európai gyümölcstermelők: nagy munkaerőhiánnyal küszködnek, s ez jórészt azért van, mert a lengyel bevándorlók száma a felére csökkent az előző évekhez képest. Tavaly Nagy-Britanniában minden eddiginél kevesebb lengyel pályázó volt munkavégzéshez szükséges nemzeti biztosítási számra (NIN). A varsói kivándorlási statisztikák szempontjából kulcsfontosságú lesz a brexit, a lengyel kormány szerint valóságos brexodust indíthat el. A folyamatot elemző fejlesztési minisztérium adatai alapján Nagy-Britannia tényleges kilépése az unióból várhatóan 100-200 ezer ember hazatérését eredményezi. A legoptimistább forgatókönyv szerint minden negyedik lengyel elhagyja a szigetországot. A növekvő visszatérési hullámot valószínűsítő előrejelzéseket megerősíti a ClickTrans nemzetközi költöztetésekkel foglalkozó vállalat jelentése. Ebben az áll, hogy folyamatosan nő a Nagy-Britanniából Lengyelországba irányuló költöztetések száma, dinamikusabban, mint az ellenkező irányba történő szállításoké.
A kivándorlás leállítása és a visszatérés ösztönzése presztízskérdés volt mindegyik lengyel kormány számára. A múlt év végén az ország lakossága 38,434 millió fős volt, s a népesség 6,5 százaléka élt tartósan külföldön. A PiS-kabinet most minden eddiginél jobb lehetőségeket kínál a hazatérők számára. A visszaút melletti döntést a szülőhaza jó gazdasági helyzete ösztönözheti, valamint az a tény, hogy könnyen és kedvező feltételekkel lehet helyet találni a munkaerőpiacon, s a vállalkozók részére is megfelelő a környezet.
Emellett Varsó kétféle módon kívánja befolyásolni, rávenni a polgárokat, hogy maradjanak, illetve térjenek vissza az országba.
Egyrészt a kormány pluszadóval (úgynevezett exit taxszal) akarja terhelni azokat a személyeket vagy társaságokat, amelyek külföldre telepítenék vagyonukat vagy tevékenységüket. A pénzügyminisztérium szándéka szerint ez az intézkedés nemcsak az adóhivatal elől menekülő becstelen üzletemberekre, adóoptimalizálókra vonatkozna, hanem az olyan egyszerű polgárokra is, akik egy másik uniós országba költöznek és eladják egy lengyel cég részvényeit.
A hazatérő vállalkozók vagy a cégnyitásban érdekeltek számára pedig alacsony kamatozású hitelek, kölcsönök felvételét kívánják biztosítani. A munkaerőpiacról szóló törvénytervezetben a szociálpolitikai, család- és munkaügyi tárca például azt javasolja, hogy akár az átlagjövedelem hússzorosának megfelelő, 85 ezer złotys (mintegy 6,4 millió forintos) alacsony kamatozású hitelt nyújtson az állam egy vállalkozás elindításához azoknak, akik visszajönnek az Európai Gazdasági Térség országaiból.
