HADIIPAR
A listán az első öt helyen évek óta nincs változás. Az USA után a második Oroszország, a harmadik Kína, a negyedik India és az ötödik Franciaország. Hazánk az idei rangsor szerint előbbre rukkolt. Az országokat egy a fenti szervezet által kidolgozott, 55 különféle szempont által képzett mutató, a PowerIndex (PwrIndx) alapján ítélik meg. Minél kisebb ez a szám, annál jobb az adott állam helyezése a katonaierő-ranglistán. (A módszertanról lásd külön írásunkat.)
A SZOVJET ÖRÖKSÉG
Magyarország az idén a Global Firepower 136 országot felmérő rangsorában az 57. helyen áll. A huszonöt legerősebb európai hadsereg körében a 19. pozíciót foglalja el, megelőzve olyan államokat, mint Finnország, Szlovákia vagy Ausztria. Ugyanakkor az országjellemzésben kiemelt helyen szerepel a megjegyzés, hogy „annak ellenére, hogy EU-tag, hazánk kapcsolatot tart Oroszországgal, a térség legerősebb katonai hatalmával”.
Miként a Varsói Szerződés (VSZ) többi egykori tagállamában, itthon is a hadsereg felszerelésében viszonylag sok a szovjet-orosz gyártmányú fegyverzet. Valószínűleg jobb helyezést is elérhettünk volna a listán, ha a Global Firepower elemzése nem mutatna rá nálunk olyan „foghíjakra”, amelyek a velünk összemérhető, jobban pozicionált államok hadseregeinek a felszereltségét nem jellemzik. Ilyen például az önjáró tüzérség teljes hiánya vagy az aránytalanul kevés harckocsi. Légierőnk minőségileg (kiváltképpen a Gripeneket és az újonnan vásárolt Airbus H145M katonai helikoptereket tekintve) régiónkban a legkorszerűbbek közé tartozik.
Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a Global Firepower rangsorrendszere – amely a világ egyik leggyakrabban idézett ilyen jellegű felmérése – számos hiányosságot mutat. Ez NATO-körökben vita tárgya. Idézik például térségünkkel kapcsolatban, hogy Szlovéniát, amelynek a meglévő fegyverzete a szomszédaink közül Ausztriát nem számítva a legjobb, legkorszerűbb, érdemtelenül sorolják hátrébb. Méreteihez képest sokat költ a hadseregre, csaknem ugyanannyit, mint a nála jóval nagyobb haderejű Szerbia.
Ez utóbbi kapcsán több forrás is felhívja a figyelmet, hogy régiónkban talán Szerbiánál (amely nem volt a Varsói Szerződés tagja) érződik a leginkább a „VSZ-szindróma”, a szovjet-orosz fegyverzet jelentős súlya. Déli szomszédunknak ugyanakkor – jugoszláv örökségként – a velünk határos országok körében az egyik legnagyobb a hadiipara. Ez még a második világháború végétől érvényesített el nem kötelezettségi politika folyománya, amely szerint a hadsereg-felszerelés lehetőleg minél nagyobb részét otthon kell gyártani. És a szerb kormány a legnehezebb időkben, a kilencvenes évek balkáni háborúi, Jugoszlávia felbomlása, az 1999-es NATO-bombázás után is komoly erőforrásokat mozgósított, hogy megőrizze a hadiipari alapot.
UKRÁN KAPACITÁSOK
A „szovjet-orosz örökség” leginkább a többi szomszédunkénál nagyságrenddel erősebb haderőt felvonultató Ukrajnánál tapasztalható. Páncélozott harcjárműveinek a száma az e körbe tartozó államokénak a többszöröse, tükrözve az egykori szovjet doktrínát – a Nyugattal szemben esetleg kirobbanó háborúban a nagy tömegű páncéloshaderő alkalmazását. Északkeleti szomszédunk hadiipara is más, magasabb kategóriát képvisel. Nem is olyan régen még interkontinentális ballisztikus rakétákat, illetőleg igen fontos részegységeket, rakétamotorokat, hadihajókat, az orosz hadiflotta számára hadihajómotorokat állított elő. A rakétagyártás mellett igen jelentős repülőgépipara most nyugati közreműködéssel igyekszik korszerűsíteni, új piacokat találni, miután Oroszország, a hagyományos felvevőpiaca kiesett.
MÓDSZERTAN
Mint a Globalfirepower.com weboldal jelzi, a PwrIndx ideális esetben nulla vagy ahhoz nagyon közeli érték. A listavezető Egyesült Államok mutatója ebben az évben 0,0818, Oroszországé 0,0841, Kínáé 0,0852. Utánuk kisebb negatív irányú ugrás figyelhető meg. India indexe már 0,1417, Franciaországé 0,1869, Nagy-Britanniáé (amely előreugrott a listán) 0,1917.
Az összetett PwrIndx legfontosabb komponensei közé a következők tartoznak:
A fegyverzet komplexitása. Azaz nem pusztán a mennyiség és a minőség számít
Az atomfegyvereket egyetlen országnál sem veszik számításba
Az viszont nyom a latban, befolyásolja a mutatót, hogy az adott ország az első (fejlett ipari), a második (feltörekvő) vagy a harmadik (az első két kategóriába nem sorolt, gyakran a „fejlődő országok” címszó alatt lévő) világba tartozik-e
A földrajzi elhelyezkedés, az utánpótlási vonalak (logisztika) rugalmassága, a természeti erőforrások rendelkezésre állása és az adott állam ipara befolyásoló tényezőnek számít
Az összes emberi erőforrás mértéke jelentősen befolyásolja a mutatószámot, mert hat a hadsereg által elérhető, besorozható emberek számára és az iparra is
A tengerpart, így haditengerészet nélküli országokat (amilyen hazánk is) az index összeállítói emiatt nem „büntetik” mínuszpontokkal, de a haditengerészettel rendelkezők hátrányos helyzetbe kerülnek, ha a fegyverrendszereik nem eléggé sokrétűek
A NATO-tagok néhány pontos jóváírást kapnak, hiszen háború esetén elvben megoszthatják erőforrásaikat
Ugyancsak számít az adott ország pénzügyi stabilitása
Viszont a mindenkori politikai és katonai vezetést nem értékelik a PwrIndx kiszámításánál
