„Most mindenki a brexitről beszél, s azt találgatja, mi lesz a munkahelyével és mi lesz vele. Német honfitársaink támogatást várnak tőlünk, és amit tudunk, megtesszük. Segítünk kitölteni a tartózkodási engedélyek iránti kérelmeket, és tájékozódni arról, hogy mi várható” – nyilatkozta a német Tagesschau című lapnak Bernd Rapp evangélikus lelkész. A közösség Londonban található, a lelkipásztor pedig másfél éve érkezett a brit fővárosba, nem sokkal azután, hogy a szigetországban megejtették a brexitről szóló népszavazást. „Azóta nemhogy tisztult volna a kép az Európai Unióból való kilépés körülményeiről, hanem inkább nőtt a bizonytalanság és a megválaszolatlan kérdések száma” – mondta.
HOLLAND CSÁBÍTÁS
Nagy-Britanniában több mint háromszázezer német él, közülük mintegy ötvenezer azoknak a száma, akik Londonban laknak és dolgoznak. Valószínűleg kevesebben lesznek márciusban, mert a bizonytalan jövő miatt inkább hazaköltöznek. Így tesz Sarah is, aki családjával együtt tizenhét éve telepedett le Angliában, de az országban megváltozott a hangulat, és most „brexitmenekültnek” érzi magát. Egyik ismerőse, aki egy londoni kórházban dolgozik, szintén a hazaköltözést fontolgatja. A gyógyintézmény munkatársainak a 64 százaléka szavazott a kiválásra, és ez érződik a külföldiek iránti hozzáálláson. Szerinte az angolok előnyben részesítik a saját honfitársaikat a külhoni munkavállalókkal szemben. A helyzetén még az is csak kismértékben javít, hogy a férje és gyerekei britek, ő maga pedig kérvényezte az állampolgárság felvételét. Aki maradni akar, annak szüksége van állandó tartózkodási engedélyre vagy brit útlevélre.
A németek aggodalma nem egyedi eset, hiszen mindegyik EU-tagország összes olyan állampolgárát érinti a brexit, aki Nagy-Britanniában él és munkát vállalt. Ráadásul megfordítva is igaz a dolog: a brit cégek EU-n belüli helyzete szintén sok kérdést felvet. Stef Blok holland külügyminiszter Twitter-bejegyzésében figyelmeztetett arra a lehetséges veszélyre, amelyet az elszakadás jelenthet hazája gazdaságának a működésére. A holland kórházak már felhívták a figyelmet, hogy a megállapodás nélküli, azaz a kemény brexit gyógyszerek és gyógyászati eszközök hiányát okozhatja. A kormány folyamatosan tájékoztatja országa cégeit arról, milyen kellemetlen következményekkel számolhatnak. Mark Rutte miniszterelnök ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a kemény brexit visszaüthet a britekre, akik a gazdaságukat illetően „pusztító” következményekkel nézhetnek majd szembe. Szerinte a kilépés hatásának tudható be, hogy akadnak vállalatok, amelyek elfordulnak Nagy-Britanniától. Hollandiában nőtt a külföldi befektetési kedv: tavaly 42 cég költözött az országba. A hollandok most a japán elektronikai cégóriásokat, a Sonyt és a Panasonicot próbálják rávenni, hogy tegyék át hozzájuk a székhelyüket.
VÁLTOZNAK A FELTÉTELEK
Az idő mindenesetre sürget: március 29. annak a határideje, hogy a szigetország megegyezzen az EU-val az elválás körülményeiről. Ha ez nem történik meg, Nagy-Britannia megállapodás nélkül, kemény brexittel távozik. A Hallei Gazdaságkutató Intézet szakemberei kimutatást végeztek arról, hogy az unió tagjainak mennyi munkahelyét érintheti az elszakadás a szigetországban. Az élen a németek állnak 103 ezer munkahellyel, őket követik a franciák 50 ezer, a lengyelek és az olaszok 46 ezer, a spanyolok pedig 30 ezer fővel. Magyarország nincs az első tíz között. Noha Németország veszítheti el a legtöbb munkahelyet, összességében ez a német munkaerő csupán 0,24 százalékát jelenti. A közgazdászok a jelentésben arról is írnak, hogy az EU-ból Nagy-Britanniába irányuló export huszonöt százalékkal eshet vissza.
Schmitt Pál Péter, a Miniszterelnökség uniós ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára egy brexitről rendezett minapi konferencián arról számolt be, hogy a magyar gazdaságot nem érinti súlyos mértékben a brit kilépés. Inkább azok az országok – Hollandia, Dánia – aggódhatnak több okkal, amelyek jobban ki vannak téve a brit kereskedelemnek. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha az EU gazdasága lassul, az a magyar növekedésre is hatással lesz. A budapesti kormány viszont eleve arra számít, hogy a globális bővülés csökken a következő években.
London mindenképpen szeretne megállapodásra jutni a közösséggel a távozásról, de felkészül a kudarcra is. Még tavaly ősszel jelentést készített arról, hogy milyen változások várhatók a mindennapokban kemény brexit esetén. Ennek egyik lényeges pontja, hogy az EU-tól visszaveszik a migráció feletti ellenőrzés jogát. Az unió állampolgárai és családjaik továbbra is élhetnek és dolgozhatnak Nagy-Britanniában 2020. d-ecember végéig, amíg az átmeneti időszak tart. Azok, akik annak lejárta előtt állandó tartózkodási engedélyt tudnak felmutatni, az országban maradhatnak. Ha legalább öt évig laknak és dolgoznak a szigetországban, megkaphatják az állandó letelepedési engedélyt. Amennyiben lejár az átmeneti időszak, Nagy-Britannia kérheti az EU állampolgáraitól, hogy új tartózkodási engedélyről szóló dokumentumot mutassanak fel. A jelentés utal arra, hogy London és Brüsszel olyan megállapodást akar kötni, amely szerint lehetőség lenne az országba történő üzleti célú ideiglenes belépésre, vízummentes rövidebb utazásokra.
TANULMÁNYI KÉRDÉSEK
Nagy-Britannia egyetemei az EU-tagság legnagyobb haszonélvezői közé tartoznak. A kilépés után újratárgyalnák az unióval való kapcsolatot, amely azt eredményezhetné, hogy a brit univerzitások a közösség külsős partnerei lennének. Ennek részletei még nem tisztázottak, ám mindkét fél részéről érdemes fenntartani a jó viszonyt. A jelenlegi helyzetet illetően a lényeg az, hogy a szigetországban tanuló külföldi diákok és oktatók státusza 2020-ig biztosan nem változik. London a jelentésében azt is fontosnak tartotta megjegyezni: alapvető érdekük erősíteni azt a szemléletet, hogy a brit egyetemek vonzók az EU-ból érkező diákok és kutatók számára. Ezen a téren nem csak a pénz számít. Az oktatás és a kutatás a kultúráról, a versenyről s a nemzetközi együttműködés fenntartásáról is szól.
Borítófotó: Brexit elleni és melletti demonstrálók Londonban. Visszaüthet a megállapodás nélküli kilépés
