FRONTEX
Miért veszélyes a nemzeti szuverenitás szempontjából a Frontex, illetve az uniós határvédelem tervezett átalakítá-sa? – kérdeztük Szánthó Miklóst, az Alapjo-go-kért Központ igazgatóját. A szakértő szerint az Európai Bizottság (EB) által elővezetett javaslat üdvözlendő elemeket is tartalmaz, ám olyan célkitűzéseket is, miszerint hatásköröket vonnának el a nemzeti határvédelmi erőktől. Márpedig egy schengeni ország esetében ezek még mindig a szuverenitás legfőbb attribútumai közé tartoznak.
A dokumentumban, bár értelemszerűen hangsúlyt fektetnek a külső határok védelmének megerősítésére, ezzel egyidejűleg „a legális migráció menedzselését” tartják a legfontosabbnak: tehát a bevándorlás teljes leállítása továbbra sem célja az EU-nak. Ezenkívül a bővített hatáskörű uniós határvédelmi erők egyes végrehajtási feladatokat is átvehetnének a tagállamoktól, sőt, arra is lehetőség nyílna, hogy ha a közösség azt észleli, hogy egy uniós ország határvédelmi rendszere nem teljesít megfelelően, a Frontex közbelépjen.
Ez utóbbival az a probléma – folytatta Szánthó –, hogy igen tág értelmezési lehetőséget adna az Európai Bizottság kezébe, amely jogosult lenne a „nem megfelelő” feladatellátást „diagnosztizálni”. Kérdés, ez alatt a valóban hatékony őrizet ellehetetlenülését értenék, vagy azt, hogy egy tagállam „megsérti” a migránsok „jogait”, miközben óvja a határait.
NYELVI LELEMÉNYEK
Kétségtelen: a magyar kormány valóban mindig a külső határok védelmét hangsúlyozta, azzal a megjegyzéssel, hogy abban az EU segítsen, ám azt át ne vegye jogi vagy fizikai értelemben. Az valóban üdvözlendő, hogy szavakban most már az unió is a határőrizetet szabja meg prioritásként, de a javaslat mostani szövege fényében félő, hogy a „megfelelő védelem” csak egy újabb nyelvi lelemény arra, hogy az emberi jogokra hivatkozva „humánus módon” menedzseljék a bevándorlást.
Látni kell azt is: a kvóta- vagy elosztási tervek változatlanul napirenden vannak. Az EB tavaly óta dolgozik egy hétpontos migrációs javaslatcsomagon, ehhez társul most a Frontexre vonatkozó új terv. E csomag része, hogy álljon fel egy eddiginél szélesebb hatáskörű uniós menekültügyi ügynökség, amely kontrollálja a tagállami szervek eljárásait, tovább centralizálja a menekültügyi szabályrendszereket, kevesebb teret hagyva az EU-s országoknak az önálló szabályalkotásra, s a dublini rendszer reformjával párhuzamosan továbbra is bevezetnék a migránsok immáron automatizált elosztási mechanizmusát – sorolta az igazgató, aki szerint összességében tehát azt látni, hogy bár a „Willkommenskultur 100%” habitusa módosult, s immár figyelem fordul a határvédelemre is, az uniós jogi változtatási tervek középpontjában, mint fentebb írtuk, ezután sem a bevándorlás megállítása, hanem annak menedzselése van – csakúgy, mint az ENSZ migrációs paktumaiban.
RÖVID TÖRTÉNET
A Frontex egyébként nem túl régi szervezet. A teljes nevén Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget 2004-ben hozták létre, ám szerepe kifejezetten a 2015-ös migrációs krízis során értékelődött fel. Ekkor a hatáskörét is kiterjesztették, az Európai Tanács jóváhagyásával.
Azzal kapcsolatban, hogy a bizottsági javaslat alapján a munkatársak száma a jelenlegi 1500-ról 2020-ra tízezerre emelkedne, Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet főigazgató-helyettese úgy fogalmaz: tízezer Frontex-dolgozó sem elég mindenre, de legalább nem kevés.
Hétezer fő amúgy a tagállamokból érkezne, és különleges szerződéses formában lennének állományban. Csak összevetésképp: az aktuális beszámoló szerint 2015-ben háromszázkilencen dolgoztak a szervezetnél. A következő, 2020 után kezdődő uniós ciklusban ráadásul megháromszoroznák a büdzsét, harmincötmilliárd euróra növelve a keretet. Még a Die Welt szerint is arról van szó, hogy a repülőgépekkel és fegyverekkel is felszerelt Frontex bármely tagállamban átvehetne határigazgatási feladatokat az adott kormány beleegyezése nélkül, „a nemzeti hatáskörökön átlépve”.
Ami az eddigi „sikereket” illeti: bár a migránsokat hajóztató NGO-kat a Frontex is bírálta, az olasz partoknál leginkább a kormány kikötőket lezáró politikája vezetett eredményre, míg a balkáni útvonalon részben a magyar határzár.
NÉMET AKARAT
Az új elképzelések pikantériája, hogy valójában nem is az EB, hanem Angela Merkel német kancellár ihlette azokat. Lenne azonban alternatíva. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint ezért is adta át a kabinet most újra, ezúttal az osztrák uniós elnökségnek a magyar javaslatot, amely arról szól, hogy mikor lenne szükség a Frontexre: akkor, ha egy tagállam nem tudja vagy nem akarja ellátni a schengeni határok védelmét. Hozzáfűzte: ilyenkor akár fel is lehetne függeszteni az érintett ország schengeni tagságát, és a következő, szomszédos állam léphetne a helyére. Kovács úgy véli, bár az ellenzék most próbálja korábbi nyilatkozatokkal hitelteleníteni a kormányt, a magyar elképzelés valójában mindig is erről szólt.
Orbán Viktor, amikor 2015 decemberében a Frontex ügye először napirendre került, Brüsszelben az elégtelen görög határvédelem kapcsán beszélt arról, hogy amennyiben egy tagállam nem képes megvédeni a határait, akkor oda kell menni és meg kell védeni helyette. „A Frontex európai határőrizeti ügynökség átalakítási tervére vonatkozó bizottsági javaslat egyértelműen Görögországról szól, Magyarország viszont soha nem fogja feladni az ország határainak védelmét, az ugyanis nemzeti hatáskör” – mondta akkor a kormányfő.
Bár Jean-Claude Juncker EB-elnök szerint a tagállamok többsége támogatja az új elképzeléseket, a múlt heti salzburgi csúcson ezt nem sikerült prezentálni. Sőt, a magyar kormány szerint éppen fordított a felállás. Döntés nem született.
Ráadásul a javaslat mögött sok egyéb olyan brüsszeli terv is meghúzódhat, amely támogatná a bevándorlást, nem pedig megállítaná. Akár a nemzetállamok azon jogát is megszüntetnék, hogy meghatározzák, ki a menekült és ki a gazdasági bevándorló.
Juncker mindenesetre még az idén keresztül akarja nyomni a Frontex-javaslatot, elismerve: az egyes elemeket illetően „vannak még nézetkülönbségek”. És itt nemcsak hazánkra, hanem a visegrádi négyek egészére is utalhatott, akárcsak az olaszokra. Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke egyértelművé tette: Magyarország semmilyen körülmények között nem mond le a határőrizet jogáról, sem Brüsszel, sem a Frontex javára.
Borítófotó: Frontexes megfigyelő. Brüsszel távlati célja a közös határellenőrzés jogának megszerzése
