A politikusok olyan ötleteket igyekeznek a köztudatba dobni, amelyekkel elterelhetik az emberek figyelmét a kínos problémákról ‒ hiszen még nincs meg az újságíró-gyilkosság tettese, és tisztázatlan, milyen szerepe volt Pozsonynak a Németországban elrabolt vietnami állampolgár Európából való kijuttatásában ‒, s helyreállíthatják a maguk és pártjuk tekintélyét.
A népszerű témákkal elsőként a legerősebb kormánypárt, a Smer ‒ SD vezére, a távozni kényszerült miniszterelnök, Robert Fico hozakodott elő, amikor bejelentette, hogy az alkotmányban kellene rögzíteni a felső nyugdíjkorhatárt. Eleinte 65 évről beszélt, most pedig már 64 esztendőnél képzeli el a plafont, mert, mint mondta, elejét kell venni annak, hogy az emberek halálukig dolgozzanak. Egyébként mivel nem tud minősített többséget összehozni, sima törvényjavaslatként kerül a parlament elé a tervezet. Erről egyelőre folyik az eszmecsere a koalícióban és a pártok között, miközben az exkormányfő – nyilván a szeptemberi tanévkezdetre is fókuszálva – még egy ötletet vetett fel: 2019 januárjától ingyenessé tennék az óvodások és az általános iskolások étkeztetését, s amennyiben sikeres lesz a kezdeményezés, a középiskolákra is kiterjeszthetik azt. Az elmúlt tanévben mintegy 380 ezer tanuló ebédelt az iskolákban, ez kb. hatvanszázalékos arány. A kormánypárti politikusok azt remélik, hogy ha fejenként 1,20 euróval megtámogatják a napi adagot, akkor megnő a bent étkezők száma. Ha a tanintézménynek nincs konyhája, az összeget a tízóraira fordíthatják a tanulók. Fico szerint ez a jótékonykodás alig 117 millió euró többletkiadást jelentene. Az ellenzék persze azonnal populizmust kiáltott és szavazatvásárlást emleget. Úgy érvel, hogy egy jól működő kormánynak olyan rendszert kellene kialakítania, amelyben az emberek nem lennének rászorulva különböző koncepciótlan állami alamizsnákra. Fico bejelentette azt is: a kabinet megduplázza a nyugdíjasok karácsonyi pénzét, és azon lesz, hogy a minimálbér 560 euróra emelkedjen. A Smer ‒ SD az ingyenes autóbusz-közlekedés bevezetését is fontolgatja azokon a helyeken, ahol nem járnak vonatok.
A legkisebb kormánypárt, a szlovák‒magyar összetételű Most‒Híd alakulat sem szeretne kimaradni az önreklámozó akcióból, ezért egy olyan témát dobott be, amely elsősorban a magyarok által lakott dél-szlovákiai régiókban lehet érdekes, bár az ország északabbra fekvő területein élőknek is kapóra jönne. Ez pedig a házi pálinkafőzés legalizálása. Nyilván a korábbi magyarországi törvény inspirálhatta a vegyes etnikumú párt képviselőit, akik jól tudják, hogy azok az emberek, akiknek a kertjében vagy a gyümölcsösében sokkal több barack, alma, szilva és körte terem, mint amennyit gyümölcsként képesek elfogyasztani vagy értékesíteni, titokban pálinkát főznek a fölöslegből, illetve a lehullott termésből. A szlovák vidékeken elsősorban a szilva a menő, de az erdőben rengeteg som is található, tehát ők is örömmel vennék, ha maguk és legálisan főzhetnék meg a saját pálinkájukat. Amikor a törvénymódosító javaslat első változata ismertté vált, sok érintett szervezet kezdett el tiltakozni, mondván: aki a saját szíverősítőjét akarta inni, az eddig is megtehette, csak az államilag engedélyezett főzdébe kellett vinnie az alapanyagot. A válasz erre az volt, hogy akkor miért van több mint negyvenezer illegális pálinkafőzde az országban. A törvényjavaslat újabb változata már az osztrák jogszabály másolata. Röviden arról van szó, hogy az előírásoknak megfelelő házi pálinkafőző berendezést a vámhivatal – azt követően, hogy az illető bejelenti pálinkafőzési szándékát – plombával látja el, majd mielőtt sor kerülne a „műveletre”, azt eltávolítják, de ha kész a párlat, a készülékre ismét plomba kerül. A maximálisan főzhető évi mennyiség fejenként (egyben családonként is!) 25 liter égetett szesz (az alkoholfokot nem részletezi az indítvány), amely kizárólag saját termésből állítható elő, s nem árusítható. A desztillálóberendezés maximális űrtartalma száz liter lehet.
Az indítvány beterjesztői között van Bugár Béla, a Most‒Híd elnöke is. A tör–
vényjavaslat ellenzői elsősorban azzal érvelnek, hogy az Európai Bizottság rosszallását váltotta ki, amikor 2010-ben Magyarországon fogadtak el hasonló jogszabályt, amely évi ötven liter pálinka házi főzését engedélyezte, és mentesítette a fogyasztói adó alól. A különböző érintett szervezetek (pl. a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara, a Szlovákiai Szeszégetők és Szeszfőzdék Társulása, a Szlovákiai Alkoholt és Alkoholtermékeket Előállítók Társulása) arra is felhívják a figyelmet, hogy a pálinkafőzés komoly szakértelmet igényel, és csakis erre alkalmas berendezésekkel végezhető. A házi pálinkafőzésre többnyire laikusok vállalkoznak, akik sokszor még a kockázatokkal sincsenek tisztában – vélik a törvényjavaslat ellenzői. Meglátjuk, hogyan dönt a pozsonyi parlament.
Borítófotó: Radoslav Proháczka (siet), Bugár Béla (most–Híd), Robert Fico (smer–sd) és Andrej Danko (sns) a 2016-os koalíciókötés után. Most a szabad pálinkafőzéssel erősítene a mára már meggyengült, hárompártivá zsugorodott koalíció
