SZLOVÁKIA
Mivel a törvénymódosítást – amelynek csak néhány szavas része rendelkezik a himnuszról – mint egészet vétózta meg a köztársasági elnök, azt a parlamentnek csak teljes egészében elvetni vagy teljes egészében jóváhagyni volt lehetősége. A jogszabályt kezdeményezők egyik célja az volt, hogy a szlovák hokiválogatott a pénteken kezdődött világbajnokságon a hivatalos címert ábrázoló mezben játsszon, ne abban, amelyen a hivatalos jelképen lévő hármas halmot stilizálva három hokiütő ábrázolja. De a törvényt beterjesztő képviselők között volt olyan is, aki kijelentette: zavarja, hogy a dunaszerdahelyi futballmeccseken az egész stadion a magyar himnuszt énekli.
Most a kormánykoalíció két pártja is megígérte, hogy gyorsított eljárással módosítja majd az idegen államok himnuszának lejátszását tiltó részt, amely nagy felháborodást váltott ki a felvidéki magyarok körében. A Most–Híd szlovák–magyar vegyes párt elnöke, Bugár Béla nem tagadta ugyan, hogy a képviselői hibáztak, amikor annak idején megszavazták a törvényváltoztatást, de indokolatlannak, sőt hangulatkeltésnek nevezte a parlament elé szervezett május 5-i tüntetést, mert szerinte a megoldáskeresés az országgyűlési képviselők dolga, és a társaival azon lesznek, hogy a jogszabály ebben a formában ne lépjen hatályba. A felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) közleményében a valódi megoldást sürgetve leszögezte: „Úgy gondoljuk, hogy amennyiben a téma ilyen botrányos módon már asztalra került, akkor a zászlóhasználat és úgy általában a nemzeti kisebbségek jelképhasználatának a kérdését is meg kell oldani. Ezért az MKP aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy minden ilyen jellegű korlátozás legyen eltörölve, s a nemzeti kisebbségek jelképhasználatát átfogó és kielégítő módon rendezzék.”
Közben egy újabb esemény is felborzolta a kedélyeket a magyarok körében. A szlovák nacionalista kulturális szervezet, a Matica slovenská párkányi aktivistáinak a kezdeményezésére vasárnap felavatták a város „névadójának”, Ľudovít Štúrnak a monumentális szobrát a településen, amelynek Štúrovo a hivatalos szlovák neve, és ezt a magyarok háború utáni jogfosztásakor kapta. A helyi magyarok kezdettől fogva ellenezték, hogy a népünket gyűlölő szlovák nemzetébresztőnek szobra legyen a városban, mivel sosem járt ott, és az akció megszervezői állításukkal ellentétben csak a felvidéki magyarokat akarták megalázni. Az avatáson számos egykori vezető politikus és közszereplő megjelent, köztük Ivan Gašparovič korábbi köztársasági elnök vagy Štefan Harabin volt igazságügyi miniszter és legfelsőbb bírósági elnök, aki a nemrég lezajlott államfőválasztáson is indult. Peter Pellegrini kormányfő üdvözletét a szervezők olvasták fel. Tucatnyi autóbusszal szállították az eseményre a város különböző területeiről a népviseletbe öltözött nőket és férfiakat. A szobor ellen tiltakozók a Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéria hídra két hatalmas molinót függesztettek fel, az akciót elutasító feliratokkal. Az egyik: „Megalázták Štúrt azzal, hogy egy olyan magyar városkát neveztek el róla, melyet soha nem látott, s nevét nem egy büszke szlovák város viseli. Most pedig másodszor is visszaéltek a nevével.” A másik: „Párkány nem egyenlő Štúr/ovó/val.” A Matica slovenská helyi székházának a falára pedig valaki spray-vel azt írta fel: „This is Párkány.” A magyar nyelv egyenrangúsítását követelő Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistái ugyanakkor Štúr szülőfalujában, Zayugrócon rendeztek performance-ot a párkányi szoborállítás elleni tiltakozásul.
Borítófotó: helyi tüntetők: Párkány ≠ Štúr/ovó/val. Stúr sose járt ott, nevét és szobrát a városra erőltették.
