MEDDŐSÉGI KEZELÉS
Valamivel több mint egy évvel ezelőtt határozott úgy a kormány, hogy bővíti a társadalombiztosítás által finanszírozott meddőségkezelési eljárások számát, egyúttal kilencven százalékra emeli a kezeléshez szükséges gyógyszerek támogatásának mértékét az állami fenntartású intézményekben. A módosítás eredményeként várhatóan több gyermek születik majd, hiszen a bővítéssel megduplázódhat a beavatkozások száma. Jelenleg évente nagyjából kétezren jönnek a világra orvosi segítséggel, de a változásnak köszönhetően idővel akár évente ezer gyermekkel több születhet meg.
A meddő párok előtt harminc évvel ezelőtt nyílt meg a lehetőség, hogy lombikbébi-eljárással jussanak saját gyermekhez. Az első tíz esztendőről nincs pontos adat, de becslések szerint jelenleg negyvenezer egykor lombikban fogant ember él ma Magyarországon, a világon pedig hétmillió. Az első mesterséges megtermékenyítés révén született magyar gyermek nemsokára ünnepelheti harmincadik születésnapját; csaknem pontosan tíz évvel azután látta meg a napvilágot, hogy a világszenzációnak számító első ilyen baba, Louise Joy Brown megszületett Nagy-Britanniában.
Pillanatnyilag öt állami fenntartásban lévő intézmény, a budapesti Szent János Kórház és a Semmelweis Egyetem, a Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem Klinikai Központ végez meddőségi kezelést, rajtuk kívül nyolc magáncentrumnak van engedélye ilyen eljárásokra, s ezek összesen 6600 államilag finanszírozott beavatkozást hajtottak végre évente. (Összehasonlításul: Csehországban évente két és félszer ennyi ciklust visznek végig tízmillió lakosra vetítve.) Nagy segítség a gyógyszerek támogatásának a megemelése is, hiszen a mesterséges megtermékenyítés úgynevezett ciklusa során a leendő anyának többek között hormonkezelésen kell átesnie. A gyógyszerek nem olcsók, vényre felírva ciklusonként 150 ezer forintért juthatnak hozzájuk. Eddig egyénenként öt periódus orvosi kezelését finanszírozta a társadalombiztosító, és a változás itt is kedvező: ha egy párnál az első öt finanszírozott eljárás valamelyike sikeres, akkor az állam a következő gyermek(ek)nél is négy-négy alkalommal támogatja a beavatkozást. Hosszú a várakozók sora, amin szintén segít a kapacitások bővítése, az anyagi terheket pedig a szükséges orvosságok teljes körének az ártámogatása mérsékelhetné.
A Szent János Kórház meddőségi központja (Budai Meddőségi Centrum) az elsők között volt az IVF hazai indulásakor, az itt folyó munka révén pedig több mint hétezer gyermek született meg 1992 és 2016 között. Az IVF-kapacitás kormányzati bővítésének köszönhetően az eddigi kezelések kétszeresére, vagyis kétezer ciklus végzésére nyílik lehetőség a centrumban. Konc János vezető főorvos szerint a várakozási idő ezzel jelentősen csökken majd, ami azt jelenti, hogy a gyermekre vágyó nők három hónapon belül sorra kerülhetnek, s megkezdődhet a kivizsgálásuk, majd a kezelésük. A központban már most harminc százalékkal több beavatkozást végeznek el.
A kapacitásbővítés mellett építészeti és eszközbeli gyarapodás is várható: a tervek szerint két új vizsgálóval, egy új fektetővel, kórteremmel, andrológiai laborral gazdagodik a centrum. Az utóbbi mellé kulturált spermakabin is létesül. A szövettenyésztő labor megközelítőleg harminc négyzetméterrel bővül, ezzel a fagyasztási kapacitás is jelentősen megnövekszik. Az orvosok és a biológusok továbbképzéséhez egy szintén létesülő kis konferenciaterem és könyvtár adja majd a hátteret. Kulturáltabbá válik a váróhelyiség és a nővérek öltözője is.
A meddőségi centrum már tavaly felkészülten várta a kormányzati döntést: több új eszközt szerzett be, amelyek tára a tervek szerint most további termosztáttal, fagyasztótartállyal, egyéb nagy értékű berendezéssel, valamint egy műtőággyal bővül, a műtőben pedig lecserélik az ultrahangkészüléket. A tavaly kibővített csapathoz újabb orvos és két biológus felvétele történt meg azóta. Hagyományosan minden év szeptemberében megtartják lombikbébi-találkozójukat, az idei már a huszonegyedik összejövetel lesz.
2055-ben már 11 milliárdnyian leszünk
Európa elöregszik – ez ma már közhelyszerű megállapítás. Ezért lenne szükség a kontinensen az európaiak reprodukciós képességének javítására, amelynek egyik eleme a lombikbébiprogramok támogatása. Nézzük a globális adatokat. A világ népességének 26 százaléka 15 év alatti, 9 százaléka 64 esztendősnél idősebb (lsd. a grafikont). 2018. július 1-jén bolygónk lakossága meghaladta a 7,6 milliárd főt, ami annyit jelent, hogy az 1950-ben regisztrált népességszám mára több mint a háromszorosára gyarapodott. Az ENSZ prognózisa szerint pedig – mérséklődő növekedési ütemmel ugyan, de – 2055-re több mint 11 milliárdan élnek majd a földön. Továbbra is Ázsia marad a legnépesebb kontinens, bár Afrika súlya jelentősen megnő.
Fogyásban az öreg kontinens
Európában változatos a kép: a 28 uniós tagállam közül 18-ban növekedett, tízben pedig (nálunk is) csökkent a lélekszám 2016-ban. Az Eurostat által készített népesség-előrejelzés alapváltozata szerint az EU lakóinak a száma lassú ütemben, de folyamatosan növekszik (elsősorban a bevándorlásnak köszönhetően – a szerk.), 2045-ben eléri az 529 millió fős maximumát. 2080-ra viszont 518,8 millióra mérséklődik. A következő évtizedekre a továbbra is a reprodukciós szint alatti termékenység és a javuló életkilátások mellett az unió egészére nézve természetes fogyás jelezhető.
