OROSZ HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK
Komoly figyelmeztetést jelent a szeptemberi moszkvai helyhatósági választások kimenetele Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció elnöke és pártja, az Egységes Oroszország (JeR) számára. A városi parlamentben, a MoszGorDumában (MGD) a képviselői helyek csaknem negyven százalékát nem a kormánypárt szerezte meg. Szentpéterváron a moszkvaival egy időben tartott kormányzóválasztáson némiképpen hasonló irányzat érvényesült. Egészében véve a JeR teret vesztett, de a hatalma nem rendült meg.
ALACSONY RÉSZVÉTELI ARÁNY
Moszkvában a JeR a korábbi MGD-ben a 45 helyből 38-at birtokolt, most csak 25-öt szerzett meg. Az általa elvesztett 13 mandátum nagyobbik része átkerült az Orosz Föderáció Kommunista Pártjához, amely a második legnagyobb erővé küzdötte fel magát, összesen 13 képviselővel. A harmadik az újonnan bekerült és rögtön négy mandátumot szerzett szociálliberális ellenzéki Jabloko. Három helyet kapott az ugyancsak frissen bejutott Igazságos Oroszország (SZR). A liberáldemokrata párt (LDPR) és a Rogyina elvesztette korábbi egy-egy pozícióját.
A választásokon igen alacsony volt a részvételi arány, alig haladta meg a húsz százalékot. Alekszej Navalnij, az oroszországi ellenzék vezető alakja méltatta az eredményt, amelyet a Putyin-rendszerről szóló referendumnak nevezett. A politikus taktikája – felszólította az ellenzéket, hogy a legesélyesebb nem JeR-jelöltekre, akár a hívei által „őfelsége ellenzékének” titulált kommunistákra szavazzon – bevált.
NÉPSZERŰTLEN INTÉZKEDÉSEK
Szentpéterváron a moszkvaihoz hasonló tömegmegmozdulások jellemezték a kormányzóválasztást megelőző időszakot. A csaknem harminc induló döntő többségét kizárták, néhányan visszaléptek. Végül a függetlenként indult korábbi kormányzó, a Putyin és pártja támogatását élvező Alekszandr Beglov nyert a leadott szavazatok mintegy kétharmadával. A másik két jelölt, a baloldaliként jellemzett, az Igazságos Oroszország színeiben indult Nagyezsda Tyihonova és a konzervatív-liberális Mihail Amoszov a Polgári Platformtól 16-16 százalékot szerzett.
Oroszországban a helyi választásokat a kormánypárttal, Vlagyimir Putyin rendszerével szembeni fokozódó elégedetlenség jellemezte. Az okok között említhető a nyugdíjkorhatár öt évvel való felemelése, az általános életszínvonal-csökkenés és a szűnni nem látszó korrupció. Az orosz elnök vesztett korábbi népszerűségéből, bár nemzetközi összehasonlításban még mindig igen nagy támogatottságot élvez.
RENDSZERVÁLTÁS HELYETT
Ugyanakkor az orosz vezetéssel szemben egységesen fellépő széles ellenzéki tömörülés létrehozásának a feltételei még nem értek meg. Habarovszkban, a távol-keleti nagyvárosban ugyan „rendszerváltó” hangulatról számoltak be a tudósítások, mégis a handabandázásáról közismert Vlagyimir Zsirinovszkij pártja, az ultranacionalistaként jellemzett liberáldemokraták (LDPR) arattak elsöprő győzelmet, többségbe kerültek a területi törvényhozásban és a városi önkormányzatban. Ám ez az első eset a modern Oroszország történelmében, hogy a kormánypárt kiszorult a hatalomból – jegyzi meg a tekintélyes moszkvai Carnegie Központ szemleírója.
Borítófotó: Szavazófülke Moszkvában. Érzékeny veszteségeket szenvedett el a kormányzó párt
