EURÓZÓNA
A jegybank július 25-én tartott kamatdöntő ülésétől már számos elemző azt várta, hogy az irányadó kamat csökkentéséről határoznak. Az EKB által kiadott közlemény szerint azonban egy olyan csomag, amely „a kamatvágások és az eszközvásárlások kombinációja, hatékonyabb”, mint ha egyedi lépéseket tennének. Az EKB azt is bejelentette, hogy „eltökélt” arra, hogy cselekszik. Az eddigi alapállás a „cselekvésre kész” volt. A valutaunió GDP-je mindössze 0,2 százalékkal bővült a második negyedévben, a német gazdaság pedig recesszió közeli állapotban van.
TÚLLŐNI A CÉLON
Olli Rehn, az EKB igazgatóságának finn tagja, a finn jegybank elnöke a múlt héten megerősítette, hogy „átfogó és hatékony” kötvényvásárlási programot kezdenek el, valamint kamatcsökkentések is várhatók. „Ha a tőkepiacokról van szó, gyakran jobb túllőni a célon egy nagyon erős intézkedéssorozattal, mint toldozni-foltozni a meglévő eszközöket” – nyilatkozta Rehn, megerősítve, hogy szeptemberben érkezik az elemzői várakozásoknál valószínűleg méretesebb pakk. A piaci várakozások szerint a központi bank a következő hónapban 0,1 százalékponttal csökkenti a jelenleg mínusz 0,4 százalékon álló irányadó kamatát, valamint havi 50 milliárd euró értékű kötvényvásárlási programot indít el.
ELFOGYTAK A KÖTVÉNYEK
Az előző program az elmúlt év végén fejeződött be, miután elfogytak a jegybank által felállított kritériumok alapján megvásárolható papírok. Így az új csomagban az EKB várhatóan lazít ezeken a kritériumokon. Jelenleg a központi bank az egy tagország által kibocsátott állampapírok legfeljebb 33 százalékát tulajdonolhatja. Rehn elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy a program részvényvásárlásokra is kiterjed. Piaci elemzők szerint az is benne van a pakliban, hogy a jegybank felülvizsgálja 2 százalékos inflációs célját.
A nyilatkozat után 0,2 százalékpontos kamatvágásra módosultak a várakozások. A határidős piacok árazásai alapján a piac arra számít, hogy az EKB 2024-ig mínusz 0,7 százalék alatt tartja irányadó kamatát.
SÁVOS KAMAT
A finn jegybankár beszélt arról a tervről is, hogy az eurózóna bankjait olcsóbb új hitelekkel és/vagy a meglévők lejáratának meghosszabbításával segítené a központi bank. A valutaunió negatív reálkamata súlyosan érinti a bankrendszer jövedelmezőségét, így egy ideje szó van arról is, hogy az EKB sávos betéti kamatrendszert vezet be a kötelező jegybanki tartalékokra. A július 25-én tartott igazgatósági ülésen azonban többen ez ellen érveltek, mondván, nagyon nehéz igazságos kritériumrendszert felállítani egy ilyesfajta szisztémára.
Bortófotó: Német szörfös portugál vizeken. Hullámvölgyben az eurózóna
