VÁLSÁG A JOBBIKBAN
A második legerősebb ellenzéki pártnál áll a bál; lemondott az elnökük, miniszterelnök-jelöltjük, Vona Gábor, aki visszavonul a politikától, képviselő sem lesz. Egyelőre csak találgatások vannak azzal kapcsolatban, hogy miért távozik a politikai életből. Egyesek szerint leginkább a tavaly decemberi, hatszázmilliós ÁSZ-büntetés befolyásolta a döntését. Forrásaink szerint Simicska Lajos milliárdos is kifarol a Jobbik mögül, a pártot segítő Magyar Nemzetet és Lánchíd Rádiót már meg is szüntette. Úgy tűnik, nemcsak politikailag, anyagilag, hanem szervezeti szempontból is megsínylette a formáció a Vona-féle „cukisodást”, hiszen a vidéki szervezeteik is meggyengültek. A párt frakciójában eggyel többen – huszonöten – dolgozhatnak majd, mint az előző ciklusban, tehát a támogatás mértéke hasonló lesz a korábbi évekéihez, amikor 476 millió forintos költségvetési pénzből gazdálkodhattak. Ehhez jön hozzá a Jobbik pártalapítványának állami dotációja.
Mindenesetre a radikális vonal híve, Toroczkai László – aki nem lesz képviselő – már bejelentkezett az elnöki pozícióra, de nem kizárt, hogy Vona néppártosodási politikájával egyetértő vezető politikus is ringbe száll a tisztújításon. Informátoraink azt mondták, minden bizonnyal az új frakcióvezető lesz a versenytársa az elnökségért, akit egyelőre nem nevezett meg a párt. De Novák Elődről és Morvai Krisztináról is azt rebesgetik: indulhatnak az elnökjelöltségért. Forrásaink szerint ebből akár még olyan pártszakadás is lehet, mint egykor a kisgazdáknál, ahol a frakció és a vezetés más-más politikai vonalat támogatott.
EZ A HARC VOLT A VÉGSŐ?
Az MSZP kongresszusán már ritkán éneklik az Internacionálét, talán nem véletlenül. Az utódpárt csak árnyéka önmagának, és öles léptekkel halad az SZDSZ-esedés útján. Az azóta kimúlt Szabad Demokraták Szövetsége 2006 őszén ugyanis elveszítette utolsó vidéki polgármestereit, később országos jelenlét nélkül kiesett a parlamentből.
Most minden idők legkisebb MSZP-frakciója lát munkához, és ott érezhetik Gyurcsány Ferenc jéghideg leheletét a tarkójukon. A szocialisták és a DK között egyre zárul az olló, és az MSZP-s képviselők fel sem érnek a bukott miniszterelnök politikai képességeihez.
Az apparatcsikpárt bázisa tovább olvadt, szavazatszerző képességén még a Párbeszéd idegenlégiósának, Karácsony Gergelynek a miniszterelnök-jelöltsége sem javított. A tisztújító kongresszuson a bölényeknek hívott régi gárda fiatal klónjai közül kerülhet ki az új elnök, akinek egy leépülő pártot kellene megújítania. Nehéz lesz.
Karácsony Gergely. Egyáltalán nem segített az MSZP-n
A DK-nak ugyanis már nagyjából feleannyi szavazója van, mint az MSZP-nek, és 2022-re Gyurcsány akar Orbán Viktor első számú kihívója lenni. Ehhez persze előbb be kellene gyűjtenie legalább a szocialisták s a kispártok szavazóit is, és erősen kérdéses, hogy a célkeresztben lévő „demokratikus” formációk ezt meg tudják-e akadályozni.
A szocialisták sorsa a jövő májusi EP-választáson dől el igazán, ottani szereplésük határozza meg az önkormányzati választás előtti alkupozíciójukat.
A Párbeszéd három képviselőjével a kevés ellenzéki nyertes egyike. Bejutottak a parlamentbe, a támogatás is jár; igaz, sorsukat minimum az EP-választásig egy másik párthoz kötik. Az első hírek szerint az MSZP és a Párbeszéd frakciószövetségben dolgozik majd az Országgyűlésben. Az állami támogatásról ebben az esetben a két pártnak meg kell egyeznie.
KI LESZ A BALOLDAL VEZETŐJE?
Ahhoz képest, hogy a DK elnöke a választások előtt még két számjegyű eredményt tippelt, ha még néhány százalékkal nagyobb a választási részvétel, a Demokratikus Koalíció be sem jut a parlamentbe.
Az 5,4 százalékos eredmény kilenc képviselőt jelent majd a számukra. Az előző ciklusban csak négyen kerültek be az Országgyűlésbe, így képviselőcsoportjuk sem volt. Most a külön indulás jelentős állami anyagi támogatást – évente 250-300 milliós összeget -– fog hozni a pártnak és a pártalapítványuknak. Ezenkívül a frakció kiszolgálhatja a „holdudvarukat” különféle tanácsadói munkákkal. Gyurcsány Ferenc minden bizonnyal frakcióvezetőként áll majd a képviselőcsoport élén, így havonta bizonyosan összecsaphat Orbán Viktor kormányfővel a parlamentben a napirend előtti felszólalások keretében. Képviselőjük lesz a volt újságíró, Gréczy Zsolt szóvivő, Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom vezetője, László Imre, a DK egészségügyi kabinetjének az irányítója, valamint Arató Gergely oktatási szakpolitikus, aki 2002–10 között szocialista honatya volt.
Gyurcsány Ferenc. Célja gyengíteni az MSZP-t
A volt miniszterelnök ezzel elérte rövid távú célját, az önálló képviselőcsoport megalakítását és az MSZP meggyengítését. A következő négy évben továbbra is a szocialisták gyengítése lesz a célja, amit az elmúlt időszakban tapasztaltnál is több médiaszerepléssel és parlamenti aktivitással könnyen elérhet. A dolgát megkönnyíti, hogy az MSZP tovább erőtlenedett, és a szétesettségük minden bizonnyal a nyári tisztújítás után sem változik. Sőt az is elképzelhető, hogy a Gyurcsány-szimpatizáns Kunhalmi Ágnes lesz az elnök, aki korábban a két párt újbóli egyesülését sem zárta ki.
NEM LEHET MÁS
Az LMP most sem tudott kitörni a kispárti létből, pedig már 2010 óta parlamenti formációként dolgoznak. Most először neveztek meg kormányfőjelöltet, Szél Bernadett személyében. A kampány kezdetén még úgy tűnt, hogy az LMP az önállóságát hirdetve akár tíz százalék feletti eredményt is elérhet. Ebben segítségükre volt Ron Werber, az MSZP korábbi tanácsadója, aki viszont a korteskedés közepén vette a kalapját. Az addig koherensnek tűnő kampánystratégia mintha szét is esett volna a távozásával, hiszen hirtelen tárgyalásokba bocsátkoztak az MSZP-vel és a DK-val, a „viszkis” megbeszélés azonban nem hozott eredményt. Ugyanígy a Jobbikkal sem kötöttek megállapodást, pedig mintha erre is készek lettek volna.
Az LMP most egyéni választókerületet is tudott nyerni. Méghozzá egy újonc képviselőjük, Csárdi Antal személyében, a fővárosi 1-es választókerületben győztek. A többi frakciótag (Szél Bernadett, Demeter Márta, Hadházy Ákos, Keresztes László Lóránt, Schmuck Erzsébet, Ungár Péter) listáról került az Országgyűlésbe. A gödöllői polgármester, Gémesi György, a Lehet Más a Politika szövetségesének, az Új Kezdetnek az elnöke már lemondott a mandátumáról. Az lenne a logikus, ha a parlamenti helyére egy párttársa kerülne, de az első hírek nem erről, hanem az LMP szóvivőjének, Kanász-Nagy Máténak a delegálásáról szólnak.
Szél Bernadett és Hadházy Ákos. Kispárt maradtak
Egyébként nem biztos, hogy ebben a formában létezni is fog ez a képviselőcsoport, hiszen elég nagy volt a feszültség a pártban a kampány közben is. A választás után Hadházy Ákos társelnök le is mondott a pozíciójáról, miközben Szél Bernadett ezt nem tette meg. Értesüléseink szerint nem kizárt, hogy a volt fideszes politikus az LMP-ből is távozik, de ott nincs hátországa, tehát pártszakadástól azért nem kell tartani.
AKIK ELEVE 2022-RE KÉSZÜLTEK
A Momentum jól időzített, a választás előtt egy évvel bontott zászlót. A budapesti olimpia álmát legyilkoló Nolimpia kampány mögé végül csak kényszeredetten sorakozott fel a teljes balliberális ellenzék, hiszen érezték, hogy az „új Fideszként” hirdetett generációs párt valójában az ő szavazóikra hajt.
A Momentum lendülete tavaly május elsején tört meg, amikor többen rákérdeztek a Hősök terén tartott rendezvény (ugyanígy később a bodajki „nyitástábor”) több millió forintos költségére, ami egy „mikroadományokból” élő zöldmezős párt esetén elég borsos összeg.
A Momentumot kezdetben övező lelkesedés elillant, majd a riválisok részéről egyfajta burkolt utálatba csapott át. Az Együtt, a Párbeszéd, a Kutya Párt és az LMP is ugyanazokért a nagyvárosi, magasabb szociális státuszú és fiatal szavazókért küzd, így egymás elől halásszák el a voksokat.
A gordiuszi csomót Juhász Péter az Új Pólus választási párt ötletével akarta átvágni. Ebben feloldódott volna az új generációs formációk identitása és brandje is. Botka László azt várta tőlük, hogy beállnak az avítt MSZP mögé. Egyik sem volt túl vonzó alternatíva, így maradt az önálló indulás.
A Momentum új pártként jól szerepelt, így négy évig jogosult támogatásra. Az alapdilemma azonban nem változott: továbbra is négy-öt kis formáció versenyez ugyanazokért a szavazókért, így vagy szövetséget kötnek ezek legalább egy részével, esetleg egy nagyobb párttal, vagy továbbra is abban bíznak, hogy ők trendibbek, mint a riválisaik.
HUMORBAN NEM ISMERNEK TRÉFÁT
A Kétfarkú Kutya Párt az idei választás kevés ellenzéki nyertesének egyike. A kampányban ki tudtak maradni az összefogás, visszalépés és taktikai szavazás komédiájából, így 1,7 százalékos eredményükkel releváns formációvá váltak, s négy évig állami párttámogatásra is jogosultak.
Az, hogy végig a radar alatt voltak, nem csak a saját döntésük volt. Az ellenzéki intézetek, médiumok és mozgalmak átszavazást propagáló áltudományos oldalai talán tudatosan hanyagolták őket, és a legtöbb közvélemény-kutatásban is csak 0-1 százalékot kaptak.
Az összefogás prófétái azt gondolhatták, hogy az edukált ellenzéki választó úgysem dobja a kukába a voksát, és a viccpárt szavazói majd úgyis az „esélyes” ellenzéki jelöltre fognak szavazni.
Kovács Gergely pártelnök egyik kivételesen komoly mondata erkölcsi vádirat a Párbeszéd, az LMP, az Együtt és a Momentum visszalépései ellen, ugyanis ő „nem azért alapított pártot, hogy végül Gyurcsány vagy Vona javára visszalépjen”. Ez egy olyan tűzfalat húzott, amely sok kiábrándult nagyvárosi fideszes és liberális szavazónak elég volt, s amelyet máshol nem kaptak meg.
A Rózsa Sándor I. Népi Kampánypénz Tékozló Alap nemcsak unikum, de a korrupció vádja ellen is véd, bár a népkonyhás Róbert bácsiról is kiderült utóbb, hogy lop.
A Kutya Párt sorsa továbbra is inkább a riválisaitól függ: ha azok veszekednek vagy beolvadnak nagyobb és népszerűtlen szövetségekbe, a legkisebb és legviccesebb rosszként még mindig ott vannak ők.
Borítófotó: A Jobbik frakció 2010-ben. Vona-utód kerestetik
