Az új ljubljanai kormány is megkísérli elodázni a 2011 és 2013 között végrehajtott, mintegy 5 milliárd eurós állami bankmentési program fejében vállalt bankprivatizációt, illetve enyhíteni próbál a csúszás miatt bevezetett büntetéseken, de az Európai Bizottság (EB) hajthatatlannak mutatkozik.
Ez derült ki Margrethe Vestager uniós versenypolitikai biztos és Andrej Bertoncelj szlovén pénzügyminiszter ljubljanai találkozóján, amikor a legnagyobb szlovén bank, az NLB (Nova Ljubljanska Banka) még állami tulajdonban lévő részének, valamint az Abankának az idei eladásáról egyeztettek.
Szlovénia még 2015 során, az EU-s megállapodás vállalt időrendje szerint sikeresen értékesítette második legnagyobb hitelintézetét, az NKBM-et, amely 250 millió euróért az amerikai Apollo alapé, illetve az EBRD-é lett.
A CSALÁDI EZÜST
Az EB-vel kötött egyezség igazi tétje azonban minden szempontból az egyértelműen a legnagyobb és legértékesebb szlovén bank, az NLB volt. Tulajdonában tartásáért az előző kormány vitába is keveredett az illetékes uniós testületekkel. Vállalta a büntetéseket, a pénzintézetet érintő korlátozásokat is, amikor az előnytelen árajánlatra hivatkozva visszavonta privatizációját. Az akkori kabinet utódjára, a jelenlegi Šarec-kormányra hárította az eladást. Igaz, megszabadította az NLB-t a horvát (volt jugoszláv) betétesek követelésétől, amely erőteljesen tompította a szlovén „családi ezüst” piaci csillogását. Az ütemterv szerint késve, de az intézmény 75 százalékos (mínusz egy részvényének) eladását tavaly novemberben mégis elindították. A szlovén közvéleményt, az ellenzéki és részben a koalíciós pártokat azonban hideg zuhanyként érte, hogy a megadott árintervallum legalacsonyabb szintjén, 51,50 euróért keltek el az NLB-részvények, s kétharmaduk helyett így csak 59 százalékot sikerült eladni. (Szakértők úgy vélik, pont az állam által megtartandó 25 százalék plusz egy részvény volt az alacsony értékesítési ár egyik fő oka.)
Gazdasági elemzők szerint is igencsak áron alul keltek el a papírok. A privatizáció befejezéséig a bank tevékenysége korlátolt a lízing és a faktoring területén, s kénytelen csökkenteni fiókjai számát, valamint az NLB Vita biztosítóban lévő részesedését is.
Még nagyobb az ellenállás a szlovén politikában a még teljesen állami birtokban lévő Abanka értékesítését illetően. Az elit véleménye szerint ugyanis a Nova Ljubljanska magánosítása után jó lenne legalább egy bankot szlovén többségi tulajdonban tartani. Igaz, az Abankát sem értékben, sem piaci részesedésben nem lehet összehasonlítani az NLB-vel. A jelenlegi tényállás szerint azonban nem tudtak megállapodni Brüsszellel, a nyár közepére bejelentett eladás előkészítése folytatódik.
KÉSZÜL AZ OTP
Az Abanka potenciális vásárlói között a szlovén gazdasági sajtó a magyar OTP Bankot említi első helyen, fő vetélytársának pedig az amerikai Apollo alapot tekinti, amely a múltban már meghiúsította a magyar pénzintézet szlovéniai terjeszkedését az NKBM megvételével. Az OTP délnyugati szomszédunk piacára való belépését egyébként egyre valószínűbbnek tartják Ljubljanában, ugyanis még ha nem is sikerülne az Abanka megvétele, a magyar hitelintézet igencsak komoly esélyesnek számít a szlovén piacról kivonuló Société Générale tulajdonában lévő SKB megvásárlására. Ezzel az OTP Bank a volt Jugoszlávia mindegyik utódállamában szereplővé válhat, hiszen egyelőre csak Szlovéniában nincs érdekeltsége.
Borítófotó: A SZLOVÉN PARLAMENT ABLAKÁBAN TÜKRÖZŐDIK AZ NLB LOGÓJA. IDEGEN KEZEKBE KERÜL
