Míg a baloldali kabinetek alatt iskolákat zártak be, a Fidesz vezette kormányok 2010-től 525 oktatási intézményt újítottak fel, a következő években pedig további 535 iskola korszerűsítése várható. Összességében 400 ezer tanuló környezete javult, illetve javulhat – büszkélkedett egy minapi tanuszoda-avatón Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője. A sikerbeszámoló korántsem alaptalan, hiszen bár az ellenzék – érthető módon – előszeretettel ostorozza a köznevelés állapotát, a tartalmi kérdéseken túl az infrastruktúra fejlesztése tekintetében sincs oka szégyenkeznie a jelenlegi kabinetnek.
USZODÁK ÉS TORNATERMEK
Nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program – ez a hivatalos elnevezése annak a kezdeményezésnek, melynek keretében 2014 óta évi mintegy kilencmilliárd forint jut intézmények rendbetételére, beruházásokra, valamint a mindennapos testneveléshez szükséges feltételek megteremtésére, így tornatermek mellett tanuszodák építésére. Ráadásul új iskolákat is felhúznak, a munkálatok jellemzően a nyár folyamán zajlanak. Már nyolcvankét projekt megvalósult, ez konkrétan huszonöt tanuszodát, huszonhét tornatermet, huszonnégy tanterem-beruházást, öt teljes iskolafejlesztést, továbbá egy óvodafelújítást takar.
A folytatásról még egy tavalyi kormányrendelet rendelkezik, ez újabb hetvennégy projektet jelent (huszonhat tanuszoda, húsz tornaterem, tizenkilenc tanterem, kilenc teljes iskola). A két ütem összesen csaknem negyvenmilliárd forintot foglal magában, ráadásul uniós forrásból további több mint ezer iskolát korszerűsítenek, ennek egyelőre a felével készültek el. A közelmúltban bejelentett lépés szerint a következőkben mintegy nyolcvanmilliárdból valósulhat meg a miniszter által is említett több mint ötszáz oktatási intézmény rendbetétele, zömmel hátrányos helyzetű térségben, kétszázezer diák körülményeit javítva ezzel. Vagyis lényegében ezzel minden ötödik magyar iskolás tanulási lehetőségei érdemben javulhatnak néhány éven belül. Tény: a 2006 és 2010 közötti balliberális kormányzás idején 381 iskolára került lakat, leginkább vidéken.
NETET MINDENKINEK!
Fontos körülmény, hogy a kormány vállalása szerint eközben minden iskolát és szakképző intézményt a digitális oktatáshoz szükséges sávszélességű interneteléréssel, illetve épületen belüli wifihálózattal látnak el az esztendő végéig. Mindezt jelentős informatikai fejlesztés kíséri. Úgy tudjuk, egyes intézményekben még a virtuális valóságot bemutató eszközök is lesznek, és persze táblagépek, új számítógépek.
Korábban részletesen beszámoltunk a Modern városok programról. Azóta Kósa Lajos személyében kvázi saját minisztert is kapott a 3500 milliárd forintos fejlesztési projekt, a megyei jogú városokkal kötött megállapodások pedig külön kitérnek a köznevelési intézmények fejlesztésére. Vagyis ebből a forrásból is jut majd a területre. Bár ezek a beruházások zömmel tervezési fázisban vannak, akad helyszín, ahol már a megvalósítás szakaszába kerültek az egyes intézkedések. Itt kifejezetten az infrastruktúrát, illetve a szolgáltatásokat érintő munkákról van szó, a polgármesterekkel egyeztetett módon, figyelembe véve az adott település igényeinek teljesebb körét. Vagyis egyértelmű cél, hogy az újabb intézkedéseknél vegyék tekintetbe a már megvalósult fejlesztéseket, beruházásokat. A kulcsszó – úgymond – az összehangolás. Korábban, jellemzően az előző, még a szocialisták idején megtervezett uniós ciklus során ugyanis a nagyobb váro-sokban is gyakran történtek pazarló, olykor felesleges intézkedések, melyek akár egymás hatását is kioltották, rontották. Ezúttal kiemelt figyelem jut arra, hogy miután például egy járdaszakaszt rendbe tettek, mondjuk a helyi iskolaberuházás miatt ne kelljen újratervezni az adott területet és esetleg felszedni a már elhelyezett térelemeket. Ennek az elvnek a gyakorlati megvalósulását célozza, hogy a fejlesztések kapcsolódnak a települések úgynevezett integrált fejlesztési stratégiáihoz. Eddig egyébként 54 milliárd forint felhasználásáról döntöttek; ez Székesfehérvár, Debrecen, Érd és Tatabánya intézményeit érinti.
Mindez azonban nehezebben realizálódna, ha nem történt volna meg az iskolák állami fenntartásba vétele. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának érvelése szerint ugyanis elfogadhatatlan volt, hogy az adott önkormányzat anyagi helyzetén és rátermettségén múljon a tanulók oktatása, ami jelentős területi színvonalbeli eltérésekhez is vezetett. A köznevelés „ellátottságát” biztonságosabbá és kiszámíthatóvá kellett tenni, a gazdálkodást ezzel párhuzamosan pedig hatékonyabbá.
Az új szisztéma csak tavaly teljesedett ki. Az első tapasztalatok szerint, bár sokan támadják a túlközpontosítottnak nevezett rendszert, a megoldás jórészt eredményes. A gazdaság helyzete nyomán pedig jóval több pénz jut az ágazatra: míg az oktatásra fordított kiadások 2010-ben valamivel 1572 milliárd forint alatt alakultak, 2016-ban ez az összeg már meghaladta az 1793, az idén pedig a 2000 milliárdot.
MINŐSÉGI SZEMPONTOK
Az infrastrukturális körülmények mellett továbbra is kiemelt figyelem összpontosul a humánerőforrásra, azaz a pedagógusok helyzetének további javítására. Bár az úgynevezett portfóliók elkészítése, illetve a bürokratikus terhek ezzel járó növekedése miatti panaszok jogosságát aligha lehet megkérdőjelezni, a folyamatos előmenetel lehetősége a tavaly ősszel lezárult, összesen ötvenszázalékos béremelési program kiteljesedését jelentheti a következő években. Az új rendszer megköveteli a minőséget, elvárja a folyamatos önképzést, az innovációt, s ehhez rendeli az anyagi és erkölcsi elismerést. Rögzített elv: nem önmagában a végzettséget díjazzák, hanem az ennek révén végzett munka minőségét. A díjazás pedig konkrétan fizetésemelést takar.
A statisztikák szerint mostanra a pedagógusok bére a diplomások átlagbérének 82 százalékát éri el, miközben az OECD-középérték 80 százalék. Nézzük egyértelműbben: az Emmi adatai alapján egy pályakezdő, egyetemi végzettségű pedagógus 2011-ben 122 ezer forintot keresett, ez év szeptemberétől már 182 ezerrel számolhat. Egy húsz esztendeje dolgozó, egyetemi végzettségű pedagógus 2013-ban havi bruttó 172 ezer forintot kapott, s most már 304 ezerrel kalkulálhat. Vélhetőleg ez is közrejátszik abban, hogy évről évre nő a tanári pályát választók száma. Eközben az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak bérhelyzete szintén érzékelhetően javult, akárcsak a kulturális területen dolgozóké. Ráadásul különböző ösztöndíjprogramok segítik az utánpótlást: ma már például több mint ezerötszáz diák vesz részt a Klebelsberg-projektben. Mindezeken túl tízezrek csatlakoztak különböző kompetenciaalapú képzésekhez is. Kétségtelen, az oktatást érintő változások általában hosszabb távon fejtik ki a hatásukat, ám ez inkább az ez évre ígért új Nemzeti alaptanterv esetében érvényes megállapítás, míg a felújított iskola és a megemelt bér azonnali és kézzelfogható eredményt jelent.
Borítófotó: Egy a hetvenes években épült iskola zsibongója. 2010-től kezdődően több mint ezer tanintézmény újult, újul meg
