HAJLÉKTALANÜGY
Lényegében kifulladt a hajléktalanokra vonatkozó szabályozás tavalyi szigorítása nyomán felélénkült ellenzéki tiltakozás – rögzíthetjük az elmúlt hetek nyomán. A múlt ősszel még az ellenzéki pártoktól kezdve egyes civil szervezeteken keresztül egészen a Gyurcsány Ferenc barátjaként is ismert Iványi Gábor lelkészig szinte napi szinten volt megnyilvánulás különböző akciók keretében a kormányzat által javasolt jogszabály-változtatás ellen. Ez volt az egyik kiemelt kormányellenes téma, legalábbis az évzáró parlamenti „bohóckodást” és az azóta szintén csitulni látszó tüntetési hullámot megelőzően. Mostanra azonban néma csend honol ezen a téren, a téma helyét átvette a túlóratörvény, melynek kapcsán ugyancsak mesterséges hisztériakeltést lehet tapasztalni – lévén, hogy a nagyobb cégek már be is jelentették: nem alkalmazzák a törvény által biztosított magasabb túlórakeretet.
JÓZAN ÉSSZEL
A közterületen való életvitelszerű tartózkodás tilalmának a lehetőségét a Fidesz–KDNP már az áprilisi, újabb kétharmados választási győzelmet követően megalapozta az Alaptörvény módosításával, erre épült az október 15-én életbe lépett konkrét intézkedéscsomag. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerint a cél az emberélet megmentése, a jogszabállyal ugyanis megelőzhető, hogy a hajléktalanok télen kihűljenek közterületen vagy erdőben, másrészt az is cél, hogy azok is eljussanak a szálláshelyekre, akik még mindig az utcán élnek. Azt józan ésszel mindannyian beláthatjuk, hogy a hajléktalanságból való kitörés valahol ezeken az átmeneti szállásokon át vezet, onnan kaphatnak a fedél nélkül lévők szociális segítséget, ruhát, munkalehetőséget, közmunkát vagy képzést – érvelt a KDNP-s politikus.
ÜRES HELYEK
Csakhogy az ellenzéki pártok és egyes ügyvédek, valamint az ilyen témákban rendre megnyilvánuló közéleti személyiségek által megfogalmazott legfőbb aggály szerint valójában nincs is elég férőhely, illetve kapacitás az érintettek ellátására. Csakhogy ez a vád sem áll meg. Az Emmi legutóbbi közlése alapján országszerte összesen több mint 19 500 férőhely, 7500 nappali és 12 000 éjszakai szállás áll rendelkezésre. Jelenleg a telítettség országosan nagyjából kilencvenszázalékos, ami azt jelzi, hogy immár többen veszik igénybe a segítséget, ugyanakkor továbbra is bőven van üres kapacitás. Minden jelentkező elhelyezése biztosított.
A szigorítás hatálybalépése óta mintegy ezerhatszáz fővel többen vették igénybe a hajléktalanellátást, ami a jogalkotói szándék érvényesülését jelzi. Fontos körülmény, hogy több mint kétszáz állami és karitatív szervezet segít a rászorulóknak, így senkinek sem kell a szabad ég alatt töltenie a hideg éjszakákat – részletezték a tárca részéről.
Mindehhez a megfelelő anyagi hátteret is biztosítja a költségvetés. Ez év telén a több mint 9,1 milliárdos támogatáson túl 300 millió forint tartalékforrást nyújtanak a szociális többletfeladatok ellátására. A szállókon nemcsak a szállás, a tisztálkodás és az étkezés biztosított, de a szociális munkatársak képzéssel, egészségügyi ellátással, jogi segítséggel, munkahelykereséssel is segítenek kitörni ebből az életformából.
Mindenesetre a probléma huszonnyolc éve megoldatlan Magyarországon, az eddigi jogszabályok pedig nem voltak alkalmasak arra, hogy megszüntessék a hajléktalanságot. Az új törvény erre tesz kísérletet, egyelőre biztató eredményekkel.
SORON KÍVÜL
A törvénnyel kapcsolatban eközben nem csupán politikai, hanem jogi természetű viták is kialakultak. Igaz, a két jellemzőt csak bajosan lehet szétválasztani. A Soros-féle szervezetekhez is köthető Utcajogász Egyesület például belengette, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, ám erre egyelőre nem került sor. Az efféle ügyekre jellemző módon azonban ez előbb-utóbb minden bizonnyal bekövetkezik.
Addig is maradnak a hazai jogi fórumok. A törvény nyomán indult bírósági eljárások során már több bíró az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, úgynevezett bírói normakontroll-beadvánnyal. Amíg ezekről nem születik döntés, az érintett szabálysértési perek szünetelnek. E heti ülésein a testület nem tárgyalta a kérelmeket, ám hamarosan mindenképp sor kerülhet rájuk.
Ami az előzményeket illeti, az Ab a Kaposvári Járásbíróság bírája által benyújtott kezdeményezéshez csatolta a másik két, a Pesti Központi Kerületi Bíróságtól és a Székesfehérvári Járásbíróságtól érkezett beadványt. A kaposvári testület egy 54 éves hajléktalan ügyében függesztette fel az eljárást, nem kevesebbre hivatkozva, mint hogy az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabálysértéssé minősítése Alaptörvény-ellenes. A bíróság álláspontja szerint a hajléktalanság mint kényszerű, kiszolgáltatott állapot szabálysértéssé minősítése nem egyeztethető össze az Alaptörvényben foglalt jogállamiság követelményeivel, valamint az alapvető jogok korlátozására vonatkozó rendelkezéseivel. A bíró ezért a rendelkezés megsemmisítését kérte. A felvetés azért is véleményes, mert az Alaptörvényben jelenleg szerepel az utcán élés tiltásának a lehetősége, így azzal elvileg nem lehet ellentétes az új szabályozás.
Mindenesetre az ilyen típusú bírói kezdeményezésről soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül kell dönteni, így erre január végéig sort kell kerítenie a taláros testületnek. Fülöp Attila szociális államtitkár ezzel kapcsolatban egy interjúban arról beszélt: nem érte váratlanul, hogy jogi oldalról is támadják a rendeletet. „De ha abból indulunk ki, hogy mi az, ami a hajléktalanok helyzetét javítja és az ő érdekeiket szolgálja, akkor azt kell mondanom, hogy a megalkotott szabálysértési törvény és az ellátórendszer ilyen típusú megerősítése jelent valós segítséget. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a társadalomba visszavezető út az utcakőről vezet” – jegyezte meg. Aláhúzta: nem az a cél, hogy eljárásokat indítsanak a hatóságok, hanem az, hogy minél többen bejussanak az ellátásba.
Borítófotó: Söprik az utcát. A hajléktalanság mint új „jogállás”
