– Mire számít 2019-ben: kedvező fordulat áll be Magyarország számára az Európai Unióban?
– A májusi EP-választás az EU történetének eddigi legnagyobb politikai harca lesz, hiszen alapjaiban alakulhat át a brüsszeli elit által vezetett otthonos döntéshozatal megszokott képlete. A migráció témájával most először van egy valódi összeurópai kérdés a választások középpontjában, így a szavazók az eddigi nemzeti ügyek mellett európai folyamatokról is dönthetnek majd. Vagyis a brüsszeli elit képviselőiről és azok határozatairól most először fognak közvetlen ítéletet hozni az emberek. Ennek eredményeként reményeim szerint a liberális, bevándorláspárti 68-as generáció jelentős térvesztésének, illetve egy erős, a tagállamok kölcsönös tiszteletére épülő szövetség és egy erősebb Európa kialakulásának leszünk a szemtanúi.
– Ön többször képviselte hazánkat Brüsszelben a Sargentini-jelentéssel összefüggésben. Hol tart most a folyamat?
– Az EP tavaly elindította az eljárást, ugyanakkor most nagy csend tapasztalható az Európai Tanácsban (ET). Ez jól mutatja, hogy itt csupán hazánk migrációs álláspontjának a megváltoztatását célzó politikai nyomásgyakorlásról van szó, hiszen amikor már a jogi részletekről beszélgetünk, akkor nem halad előre az eljárás, nincsenek érdemi válaszok. A Sargentini-féle frusztrált politikusok hangoskodnak csupán, mert látják, hogy kezd érdektelenségbe fulladni a procedúra. A képviselő asszony ideges is emiatt, hetente felszólítja a tanácsot, hogy vegye már napirendre Magyarországot. Most elérték, hogy január végén az Európai Parlament megint napirendre tűzze hazánkat, ismét fel akarnak minket rángatni az európai politika színpadára.
– Nem is volt érdemi reakció a kormány által adott 131 oldalas válaszra?
– Nem, semmiféle reakció nem jött a tagállami partnerektől. Sem engem, sem a külképviseleteket nem keresték meg ebben az ügyben, nincsen semmilyen érdemi válasz. Ha a tényekről, jogi részletekről kell beszélni, akkor kibújik a szög a zsákból. Ezért is tüntet Sargentini a magyar balliberális ellenzékkel együtt, mert érzékelik az általuk mesterségesen kreált politikai támadás kifulladását.
– Az EP-képviselők részt vehetnek a tanácsi vitákon? Melyek azok az országok, amelyekre számíthatunk?
– A bevándorláspárti erők és a Sar-gentini által gerjesztett dezinformáció eredményeként sokan gondolták úgy, hogy az európai parlamenti képviselők is részt vehetnek a tanácsi vitákon. Ez nincs így, az EP-t nem hívta meg az Európai Tanács. A szerződések rendelkezése és az ET jogi szolgálatának a véleménye egyértelművé tette, hogy erre nincs lehetőség. A bevándorláspárti politikusok nyomásgyakorlásának eredményeként csupán egy húszperces reggeli kávézás keretében, nagyon alacsony szinten képviseltette magát az a néhány tagállam, amelyik egyáltalán érdeklődött Sargentini prezentációja iránt. Számítunk a román elnökség precizitására, hogy a továbbiakban nem engedi a parlamentet a szerződésekkel szemben részt venni ebben a vitában. Természetesen ezentúl is támaszkodunk azoknak az országoknak a segítségére, amelyekével azonos a migrációt ellenző álláspontunk.
– Akkor az EP-választásig már nem számíthatunk fordulatra ebben az ügyben?
– Nehéz ezt előre megmondani, hiszen a tanácsülések napirendjéről vitás esetben a tagállamok többsége határoz. A politikai nyomást és a támadásokat egész biztosan folytatják, akkor is, ha jogilag érdemben nem történik semmi. Az ET-ben egyelőre csendet érzékelünk, de semmin sem szabad meglepődni. Ez a kampány időszaka, nagy csatákra számít mindenki. Fontos kiemelni, hogy Frans Timmermans – aki az Európai Bizottság (EB) első alelnöke – esetében nem is olyan rég még a legalapvetőbb etikai szabályokon is képesek voltak módosítani a politikai nyomásgyakorlás érdekében. Korábban ugyanis nem lehetett volna valaki egyszerre a bizottság hivatalban lévő alelnöke és pártszínekben nevező csúcsjelölt a kampány ideje alatt. Nem beszélve arról, hogy Timmermans az úgynevezett Sargentini-eljárásban rendkívül elfogultan, a semlegesség látszatát is mellőzve képviseli az EB-t és annak bevándorláspárti politikáját. Mivel az EP először kezdeményezett ilyen procedúrát az unióban, így ennek a hossza egyelőre nem megjósolható.
– A lengyelekkel szembeni eljárást is nyomon követik?
– Noha a decemberi meghallgatáson a lengyelek nagyon színvonalasan és hosszasan reagáltak az aggályokra, a kritikusok részéről semmilyen érdemi reakció nem történt. Akkor miért akadékoskodnak? Fontos kiemelni, hogy Varsó esetében és a miénkben is főként folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokat igyekeznek vizsgálni, ami teljességgel ellentmond az intézmények közötti hatásköri megosztásnak és a tisztességes eljáráshoz való jognak. A kötelezettségszegési procedúrák ugyanis a tagállamok és a bizottság, illetve adott esetben az Európai Bíróság közötti bizalmas ügyek, ahhoz nincs köze az EP-nek vagy a többi országnak. Ezért a Sargentini-jelentés ezen pontjait mi nem az ET-ben kívánjuk megvitatni. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy Magyarország és Lengyelország a keresztény kultúrát védelmező politika meghatározó szereplője Európában.
– Szintén fontos napirendi téma az unióban az úgynevezett orosz dezinformációs kampány. Mi hazánk álláspontja ebben a kérdésben? Tényleg ekkora a veszély?
– Brüsszelben sokat beszélnek az orosz dezinformációról, de valamiért a nyugati médiumok által folytatott álhírterjesztés elkerüli a figyelmüket. Pedig az EU-s bürokrácia és a nyugati országok médiumai jelentős dezinformációt folytatnak, amikor elhallgatják a migránsokkal kapcsolatos rossz híreket, társadalmi konfliktusokat. Amikor egy-egy bevándorláspárti véleményt úgy állítanak be, mintha abban mindenki egyetértene. Vagy amikor migrációellenes véleményeket törölnek a közösségi médiából. Ugyanakkor hackertámadás ide, dezinformáció oda, bízom abban, hogy az emberek bölcsen tudnak majd dönteni a saját sorsuk alakulása és a mindennapi tapasztalataik alapján. Nyilvánvaló, hogy sokan aggódnak amiatt, hogy ez a szavazás nem lesz addig ismételgethető, ameddig a „helyes” válasz ki nem jön eredménynek.
– Nem tartanak attól, hogy az „álhírek” tiltásával a bevándorlásellenes politikusokat igyekeznek majd elhallgattatni?
– Bízom abban, hogy a liberális bevándorláspárti politikusok elég liberálisok lesznek, s mindent megtesznek majd a vélemény- és szólásszabadság, valamint a tiszta verseny biztosítása érdekében. A mainstream médiától szintén csak azt várom, hogy legyen liberális és tűrje meg az ellenkező véleményeket is. Elnézve a jelenlegi helyzetet, erre sajnos kevés az esély.
– A brexit folyamata elég kétséges, jelen pillanatban nem lehet megjósolni, hogy miként válnak ki a britek. Mi a magyar kormány álláspontja ebben a kérdésben, miként érinti ez a helyzet Magyarországot?
– Itt meg kell jegyezni: a Juncker-féle bizottság egyik legnagyobb bűne, hogy nem tudta a briteket bent, a migránsokat pedig kint tartani. Miközben a magyar EU-politikáról állandóan egyfajta euroszkeptikus színben beszélnek a nyugati sajtóban, addig a szigetország kilépése esetén ami a szemünk előtt zajlik, már más a hangnem. Mivel a szabad mozgásnak köszönhetően nagyon sok magyar él Nagy-Britanniában, számunkra az a legfontosabb, hogy az ott élők jogai ne csorbuljanak. Emellett pedig egy fair, mindkét fél számára méltányos brexitben vagyunk érdekeltek. Természetesen a magyar kormány már elemzi, hogy egy megegyezés nélküli távozás milyen következményekkel járna hazánk számára, így adott időben megfelelően tudunk majd reagálni.
– Nem arról van szó, hogy a németek és a franciák meg akarják leckéztetni a briteket?
– Erre csak annyit tudok mondani, hogy nem Magyarország és a hozzánk hasonlóan gondolkodó államok miatt haladtak lassabban a tárgyalások.
– A román elnökség kapcsán mire számít? Várható-e kedvező fordulat hazánk szemszögéből?
– Az elnökségnek mindig bonyolult a helyzete, hiszen a nemzeti érdekek nem lehetnek folyamatosan előtérben. Nem is beszélve a turbulens választási időszakról! Magyarország számára kedvező, hogy a román elnökség által megfogalmazott számos prioritás megegyezik hazánkéval. A migráció kapcsán az elvándorlást kiváltó okok kezelésére, illetve a külső határvédelemre helyezik a hangsúlyt, a kohéziós és költségvetési politika tekintetében pedig a közép-európai régió pénzügyi érdekeit tartják szem előtt. Egy ilyen elnökség ráadásul lehetőséget ad arra, hogy a közös álláspontok mentén történő együttműködés elősegítse a kétoldalú kapcsolatok fejlődését is. Én sok sikert kívánok a román elnökségnek, és nem értek egyet Jean-Claude Juncker azon arrogáns kijelentésével, miszerint keleti szomszédunk nem lenne felkészülve erre.
NÉVJEGY
A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott.
2015-ben energiajogi szakképzést végzett a Robert Schuman Centre-ben.
2009 és 2018 között az Európai Parlamentben volt politikai tanácsadó.
2018 óta az európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár.
Tárgyalóképes szinten beszél angolul, franciául és németül, társalgási szinten spanyolul.
2005–06-ban elnökségi tagja volt a Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti Tagozatának.
2017 óta a brüsszeli FC Saint-Michel női labdarúgócsapatának a tagja.
Házas, három gyermek édesanyja.
Fotós: Fürjes Viktória
