A FUEN elnöke szerint az eredményes aláírásgyűjtés következtében az európai nemzetiségek saját kezükbe vették a sorsukat. Legalább egymillió támogató szignóra volt szükség az unió hét tagállamából, s a minimális kvótát végül tizenegy országban teljesítették. Az akció sikerét nyomatékosítja, hogy az eddigi hatvan-hetven próbálkozásból ez az ötödik eredményes európai polgári kezdeményezés. Vincze Loránt szerint szükség van arra, hogy az EU saját hatáskörben szabályozza a nemzeti kisebbségek védelmét, a Minority SafePack (MSPI) pedig alkalmas arra, hogy megnyíljon az út a közösségi keretszabályozás előtt.
Az aláírások nagy legitimitást adnak a kezdeményezésnek – véli az elnök, aki szerint ezzel európai kisebbségvédelmi mozgalom született. Az akcióba olyan szervezetek és közösségek is bekapcsolódtak – magyarázta –, amelyek nem tagjai a FUEN-nek, mégis fontosnak tartották az ügyet. A támogatók köre az egész EU-ban, Litvániától Spanyolországig markánsan kirajzolódik.
Vincze úgy véli, az aláírásgyűjtési kampány következtében maximálisan megerősödött a FUEN. Tagszervezetei és vezető képviselői a következő időszakban felkeresik az uniós államok kormányait, parlamentjeit. Meg kell győzniük őket az MSPI szükségességéről, hiszen az EU-s intézmények, de a tagállamok döntése is lesz, hogy mi történik a nemzetiségek kezdeményezésével. Az erdélyi politikus elmondta: a következő három hónapban leadják az aláírásokat a tagországok nemzeti választási irodáinál. A kvótát elérő államokban személyesen teszik meg, ott rendezvényeket is szerveznek, hogy népszerűsítsék a kisebbségvédelem ügyét. A szignók hitelesítését alapvetően bürokratikus eljárásnak tekinti. Meggyőződése, hogy valamennyi tag- és partnerszervezet a legjobb tudása szerint gyűjtötte a kézjegyeket, ezért állnak elébe az esetleges ellenőrzéseknek, amelyek könnyen elképzelhetők azokban az államokban, melyek ellenzik a kisebbségvédelem közösségi szabályozását.
A hitelesítést követően az Európai Bizottságnak (EB) közmeghallgatást kell szerveznie az érintett felek részvételével az Európai Parlamentben (EP). Vincze reméli, hogy a bizottság a FUEN vezetőivel is leül egyeztetni. A kezdeményezők a következő időszakban kidolgoznak egy jogi szöveget az EB által már befogadott kilenc pont mentén, például a nemzetiségi nyelvek használatáról, a kisebbségi oktatás és kultúra védelméről, szakpolitikai intézkedésekről, regionális támogatásokról. Ezt leteszik az Európai Bizottság asztalára, s az EU-s szervezetnek október 3-ig kell eldöntenie, hogy beterjeszt-e törvénykezdeményezést, vagy sem. Amennyiben az EB döntése pozitív lesz, a javaslatot első olvasatban megvitatja az Európai Parlament, majd az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácshoz kerül, utána pedig vissza az EP-be, második olvasatra. A FUEN vezetője felhívta a figyelmet, hogy ez hosszas folyamat, és arra számítanak: érdemi, végső határozatot csak a 2019-es európai parlamenti választást követően felálló Európai Bizottság és törvényhozói testület hoz majd. A következő hetekben az a cél – mondta –, hogy a kezdeményezés mellé minél több támogatót szerezzenek a tagállamokban és a régiókban.
Vincze Loránt nem számít jelentős elvi nézetkülönbségekre a FUEN tagszervezetei között a javaslat megszövegezése tekintetében. Úgy vélte, viszonylag könnyű lesz megteremteni a közös platformot, amely mellett majd síkra szállnak, hiszen az európai kisebbségek helyzete igencsak különbözik egymástól tagállamonként, a céljuk pedig az, hogy a közös uniós szabályozásba minél több jog és garancia bekerüljön.
Az aláírásgyűjtésről elmondta: egy adott ponton nem haladtak olyan ütemben, ahogyan szerették volna, ezért a február nehéz volt, de látszott, milyen tartalékok rejlenek a különböző országokban, ezért nem aggódtak fölöslegesen. Kellemes meglepetés volt számukra, hogy 750 ezer online szignó gyűlt össze, nem számítottak ugyanis ilyen sokra, miként arra sem, hogy az utolsó hetekben napi huszonötezren írnak alá. Úgy véli, ha április 3-án nem állt volna le a számláló, akkor már meglenne a kétmillió kézjegy is.
Példásnak nevezte azt a mozgósítást, amely a Kárpát-medencei magyar közösségekben megmutatkozott, elsősorban az RMDSZ-nek köszönhetően. Romániában már decemberben összegyűlt a vállalt 250 ezer. Akkorra látszott is, hogy sikerre lehet vinni a kezdeményezést, végül a 303 ezret is meghaladta az aláírások száma, a Felvidéken pedig mintegy 58 ezren álltak az ügy mellé. Szerinte a Magyarországon összegyűlt több mint hatszázezer aláírás – a célul kitűzött félmillióhoz képest – hatalmas diadal, hiszen nem volt még ilyen nemzeti projekt, amely mögé ennyire beállt volna mindenki, s ennyire egyértelmű összefogás alakult volna ki egy ügy körül. (A Kárpát-medence három legnagyobb területén összesen mintegy 960 ezer a támogatók száma, az európai támogatók 79 százaléka – a szerk.) Fontosnak nevezte a spanyolországi baszkok és katalánok bekapcsolódását, amely átlendítette a kampányt a holtponton. Negatív példaként Németországot említette, ahol a szorb, a dán, a fríz és a roma szervezetek nem gyűjtöttek a vállalásukhoz képest elegendő aláírást. Egyúttal arról is alaposabb képet kaptak, hogy mely FUEN-tagszervezetek kényelmesedtek el, s nem tartják a kapcsolatot a bázisukkal.
Az a véleménye, hogy a határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek – így az RMDSZ, a szlovákiai MKP vagy a szerbiai VMSZ – a leginkább jól szervezettek Európában. Szerinte jóval szigorúbbak vagyunk mi, magyarok például az RMDSZ-szel szemben, hiszen valójában sokkal többre képes, mint amennyit remélünk tőle, és ez megmutatkozott az aláírásgyűjtési kampányban. Kiemelte: az európai kampányt az RMDSZ csapata irányította Bodor László vezetésével, s a FUEN elnöksége nagyra értékelte a profi erdélyi szakértői csapatot. Vincze Loránt végül azt hangsúlyozta, hogy a budapesti központú Rákóczi Szövetség heroikus munkát végzett. „Le a kalappal a munkájuk előtt, hiszen nagyon sok civil szervezettel, egyházzal együttműködtek, ezt a szerteágazó munkát sikerrel irányították és tartották egyben” – nyilatkozta a Figyelőnek a FUEN elnöke.
FUEN
1949-ben, Párizsban alakult, ugyanabban az évben, mint az Európa Tanács
Ma 33 európai (nem csak uniós) országot képviselő mintegy 90 tagszervezetével az őshonos nemzeti kisebbségek, illetve etnikai csoportok legnagyobb ernyőszervezete, szószólója és jogaik elkötelezett védelmezője, kiemelten az EU-ban, az Európa Tanácsnál, valamint az ENSZ-nél és az EBESZ-nél
2006-ban elfogadta az Európai Őshonos Nemzeti Kisebbségek Chartáját. Ez képezi a FUEN tevékenységének alapját
Az Európai Parlamenttel együttműködve létrehozta az Európai Párbeszéd Fórumot
Évente tartja kongresszusát, amely az európai őshonos kisebbségek legnagyobb rendezvénye, ezen az öreg kontinens minoritásainak 150-250 képviselője találkozik egymással
2016-ban a kongresszus Vincze Lorántot, az RMDSZ külügyi titkárát választotta meg elnöknek. Elődje a németországi dán kisebbséget képviselő Hans Heinrich Hansen volt, aki 2007-től vezette a szervezetet
Az európai polgári kezdeményezésről az EU 2007-ben elfogadott lisszaboni szerződése rendelkezik. Célja a demokrácia növelése az EU-ban, s lehetővé teszi, hogy a tagállamok népességéhez viszonyított meghatározott kvóta szerint legalább hét országból egymillió polgár közvetlenül az Európai Bizottsághoz terjesszen be az unió hatáskörébe tartozó, őket érintő jogszabály-módosításokat
Borítófotó: Megemlékezés A bolgár kommunista állam erőszakos beolvasztási politikájának álozatairól. Az ország lakosságának tíz százaléka török, ők is teljesítették a kvótát
