EGÉSZSÉGTURIZMUS
A magyarországi Széchenyi-programot ajánlotta nemrég inspirációs forrásként a Romániai Balneoturisztikai Patronátus (OPTBR) elnöke, Nicu Rădu-lescu. Keleti szomszédunk legrangosabb szakmai szervezetének a vezetője szerint az egészségügy legkevesebb tíz százalékot takaríthatna meg a betegek kórházi, illetve gyógyszeres kezelésén a gyógy-turizmus megfelelő fejlesztésével. Példamutatónak és dicséretesnek nevezte a magyar kormány stratégiáját és törekvését, s bár jó iránynak ítéli az üdülési csekkek bevezetését, úgy tartja, még szerencsésebb lenne a sokkal szerteágazóbb és következetesebb magyarországi Széchenyi-programból tanulni.
FÜRDŐEMLÉKEK
Többnyire lehangoló látványra számítson az, aki a régi erdélyi fürdőtelepüléseket készül számba venni. A monarchikus időkben rendszeresített építészeti-területrendészeti arculat ma olyan állapotban van, akár egy matróna, aki mindenféle kencékkel igyekszik elfedni a rohanó idő nyomait. És ez még a jobbik eset, mivel sok, annak idején a karlsbadi vagy más rangos európai fürdők által nyújtotthoz hasonló élményt és hatékonyságot kínáló erdélyi fürdőtelep sétányai, villái és ivókútjai ma romhalmazként jelzik bizonyos folyamatok visszafordíthatatlanságát. Sisi egykori kedvenc helye, Herkulesfürdő ma kísértetváros, de már Borszéken, Előpatakon vagy Málnásfürdőn sétálva is csak erős fantáziával lehet elképzelni a hajdani európai rangú gyógyturizmus nyomait.
Pedig valóban az öreg kontinens egyik kiemelkedő balneoturisztikai célországa lehetne Románia, főként Erdély, még inkább Székelyföld. Az elsőre általánosnak tekinthető megállapítást az öt évvel ezelőtt alakult Transylvania Regionális Balneoturisztikai Klaszter által szervezett tanácskozás résztvevői fogalmazták meg. A summázatot azonban statisztikai adatok emelik ki a nosztalgia által is „támogatott” általánosító kategóriából, amelyek megerősítik, hogy az ország központi térségének van a legjelentősebb gyógyturizmus-potenciálja. Csakhogy a listázott 34 üdülőtelep közül alig akad néhány, amelyik képes lenne megfelelni a XXI. század igényeinek. A régió azonban még így is fenn tudná tartani magát a gyógyturizmusból – jelentette ki Péter Ferenc, a klaszter és a Maros megyei önkormányzat elnöke, aki korábban három mandátumon át Szováta polgármestereként a jelentős fürdőváros sorsát igazgatta.
Herkulesfürdő fürdőháza és katonakórháza egykoron. Sisi kedvenc üdülőhelye ma kísértetváros
FOLTOZGATÁS
Összehangolt közép- és hosszú távú kormánystratégia híján azonban csak vég nélküli foltozgatásra nyílik lehetőség. Az állam részvételének a lehetőségeit így részletezte a patronátus elnöke: a beruházók támogatása, összefüggő programok kialakítása és életbeléptetése, a turisztikai, az egészségügyi, a környezetvédelmi és az oktatási szaktárca jobb, hatékonyabb együttműködése. Fontosnak tartaná ezenkívül az ágazaton máris jókorát lendítő utazási voucher-rendszer hosszú távú üzemeltetését. Ugyanakkor jelentős változásra lenne szükség az állami nyugdíjbiztosítási pénztár működésében is, hiszen adminisztrációs okokból rendszeresen csak a tavasz végétől, a nyár elejétől vehetik igénybe a kúralehetőségeket az arra rászorulók vagy annak fontosságát felismerők – elsősorban az idősebb nemzedék.
A történet azonban egyelőre ott tart, hogy a nemrég újjászervezett bukaresti idegenforgalmi minisztériumban senki sem foglalkozik kiemelten a kabinet turisztikai stratégiájának gyakorlatba ültetésével. A korábbi tárcavezetők tevékenysége jobbára kimerült az elődökre mutogatásban, illetve újabb mestertervek és megvalósíthatósági tanulmányok megrendelésében – amelyek aztán többnyire valamelyik fiók mélyén végezték. „Nem segélyt kérünk a kormánytól, hanem együttműködési készséget, kiszámíthatóságot, következetességet” – fogalmazott Vajda Lajos, a Transylvania Regionális Balneoturisztikai Klaszter alelnöke.
Amiben ma már mindenki egyetért: nem elégséges a panziók szaporodásában, a vendégéjszakák számának a növekedésében mérni az idegenforgalom helyzetét. Főleg a gyógyturizmus területén nem. „A lakosság egészsége mindennél fontosabb kellene, hogy legyen. Az ország egészségügyi stratégiájának nem szabadna kimerülnie a kórházakra, az orvosokra és a gyógyszerellátásra való odafigyelésben” – tartja Vajda.
KÖRKÖRÖS ÁRAMLATOK
A stratégiai gondolkodás, illetve az annak szellemében történő összehangolt tervezés, infrastrukturális beruházások mellett a népszerűsítés is több lépéssel kullog az európai átlag mögött. A legutóbbi, nemrég bemutatott országimázsfilm Románia az év 365 napján várja a turistákat címmel fogalmaz meg szinte unalomig ismert kliséket. Az UNESCO-világörökséghez tartozó műemlékek, a szórakozási és fesztivállehetőségek, a gyönyörű tájak 3,35 percben kínálják magukat, míg a gyógyturizmus másodpercekre sem villan fel. Ahogy Románia kulturális sokszínűsége, a 18 nemzeti kisebbségi közösség öröksége sem.
Székelyföld azonban igyekszik építgetni a saját imázsát. Az idegenforgalmi vásárokon való jelenlét Berlintől Chișinăuig kínál lehetőséget a klasszikus módon történő népszerűsítésre. „Székelyföld jó turisztikai brand, ellentétben az egyes román politikai és közéleti szereplők által terjesztett hamis mítosszal, hogy ha valaki idetéved és nem tud magyarul, éhen hal, mert nem kap kenyeret. A Bukarestből érkezők is jó élményekkel távoznak, és általában visszatérnek” – mondta Grüman Róbert, a háromszéki önkormányzat alelnöke.
Gondot jelent viszont, hogy a közigazgatási berendezkedés korlátokat állít az együttműködés útjába, hiszen a megyék csak a saját területükön tudnak beruházni, arculatot építeni. A székelyföldi egyeztetések működnek, készülnek összehangolt turisztikai telefonos applikációk, a székelyudvarhelyi kezdeményezésre létrejövő székelyföldi gasztrotérkép, illetve több rendezvény is túlmutat a megyehatárokon. A turisztikai vállalkozóknak is el kell azonban felejteniük a település-, város- vagy megyehatárok közé szorított gondolkodást, mert a turisták élményeket keresnek, és ezért hajlandók is utazni. „Körkörös turistaáramlatra kell berendezkedni. A cél, hogy minél több időt töltsön a vendég a térségben, élményekkel gazdagodjon, hogy szívesen visszatérjen. És persze lehetőleg itt költse el a pénzét” – vallja Grüman Róbert.
Borítófotó: A borszéki fürdő bejárata a 40-es években. Vizét már 1770-ben palackozták, bájos villái, pavilonjai teljesen leromlottak, az új gyógykezelőközpontot évek óta építik
